| dbo:abstract
|
- A szociálliberalizmus vagy reformliberalizmus politikai ideológia, mely a liberalizmus egyik ágaként a 19. század végén keletkezett, majd 1945 után vált elterjedtté a nyugati világon belül. Az irányzat a politikai centrumhoz vagy a balközéphez sorolható; sajátossága, hogy a politikai- és szabadságjogok mellett kiemelt hangsúlyt helyez a gazdasági és társadalmi kérdésekre, akárcsak a szegénység orvoslására, az egészségügyre és az oktatásra. Az ideológia az Egyesült Államokban és Európában mai napig meghatározónak számít, jóllehet olyan alternatívái is megjelentek, mint a neokonzervativizmus és a neoliberalizmus. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a piacgazdaságot, melynek keretében úgy vélik, a legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosíthatóak. Érvrendszerük szerint, ahogy azt többek között John Dewey és kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint a kiképzés, a gazdasági lehetőségek, illetve a védelem a személy befolyásán kívül eső makroesemények okozta kártól. A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. A pozitív jog ezen koncepciója alapvetően különbözik a gazdasági liberálisok . Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a közoktatás, , infrastruktúra és által. Kulturális ügyekben rendszerint progresszív nézeteket vallanak. (hu)
- A szociálliberalizmus vagy reformliberalizmus politikai ideológia, mely a liberalizmus egyik ágaként a 19. század végén keletkezett, majd 1945 után vált elterjedtté a nyugati világon belül. Az irányzat a politikai centrumhoz vagy a balközéphez sorolható; sajátossága, hogy a politikai- és szabadságjogok mellett kiemelt hangsúlyt helyez a gazdasági és társadalmi kérdésekre, akárcsak a szegénység orvoslására, az egészségügyre és az oktatásra. Az ideológia az Egyesült Államokban és Európában mai napig meghatározónak számít, jóllehet olyan alternatívái is megjelentek, mint a neokonzervativizmus és a neoliberalizmus. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a piacgazdaságot, melynek keretében úgy vélik, a legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosíthatóak. Érvrendszerük szerint, ahogy azt többek között John Dewey és kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint a kiképzés, a gazdasági lehetőségek, illetve a védelem a személy befolyásán kívül eső makroesemények okozta kártól. A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. A pozitív jog ezen koncepciója alapvetően különbözik a gazdasági liberálisok . Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a közoktatás, , infrastruktúra és által. Kulturális ügyekben rendszerint progresszív nézeteket vallanak. (hu)
|
