Property Value
dbo:abstract
  • A tibeti írást a tibeti, dzongkha, ladaki és lejegyzésére használják Tibetben, Bhutánban, Nepálban és Indiában. Az írás pontos eredete nem ismert, a tibeti buddhizmus hagyományosan az írás létrehozását az északkelet-indiai tulajdonítja, de a vallásos hagyomány iráni illetve közép-ázsiai eredetűnek tartja. Bráhmi eredetű írásrendszer, amint azt a szótagstruktúrája, az ékezetek diakritikus jelekkel történő jegyzése, a betűk kanonikus elrendezése, fonológiai csoportosítása is bizonyítja. Az írásnak különböző stílusirányzatai vannak, ezeket két fő változatba sorolhatjuk: dbu-can, „amelynek feje van” (ez a gyakrabban használt, számítógépes billentyűzeten fellelhető), illetve a kurzív típusú írásokat, (dbu-med azaz „fejetlen”) amely magában foglalja a viszonylag visszafogott dpe-jig „könyvírás”t vagy a gyors nkhjug-jig „futó írás”t. A tibeti nyelv standard helyesírása gyakorlatilag nem változott, miközben a beszélt nyelv folyamatos átalakulásokon ment keresztül, például elvesztette a mássalhangzó-torlódásos kiejtést. A fejlődés eredményeként az összes modern tibeti nyelvjárásban (különösen a standard tibeti lhászai dialektusban) jelentős eltérés mutatkozik a helyesírási (amely még mindig tükrözi a 9. században beszélt tibetit), és a tényleges kiejtés között. A tibeti szavak fonetikus átírására és transzliterációjára elég sok, többé-kevésbé jól működő rendszer létezik már nemzetközi szinten; a kettő közül a problematikusabb természetesen a fonetikai átírási rendszer létrehozása, hiszen a beszélt nyelv igen rugalmas, s szinte minden valamennyire elszigetelt nyelvi közösség sajátos ejtési módozatot hoz létre (amit általában nyelvjárásnak szoktak nevezni). A tibeti nyelv magyar fonetikai átírására a szakkönyv jellegű tanulmányokban és fordításokban általában az angolos Wylie-féle transzliterációt alkalmazzák, és csak ritkán a kiejtés szerinti alakot használják. A THDL (Tibetan and Himalayan Digital Library), A keleti nevek magyar helyesírása (141-164. o.) és a Terjék József: Tibeti-magyar szótár függelékében található összefoglalás alapján mégis összeállítható egy általánosan alkalmazható magyaros átírási rendszer. (hu)
  • A tibeti írást a tibeti, dzongkha, ladaki és lejegyzésére használják Tibetben, Bhutánban, Nepálban és Indiában. Az írás pontos eredete nem ismert, a tibeti buddhizmus hagyományosan az írás létrehozását az északkelet-indiai tulajdonítja, de a vallásos hagyomány iráni illetve közép-ázsiai eredetűnek tartja. Bráhmi eredetű írásrendszer, amint azt a szótagstruktúrája, az ékezetek diakritikus jelekkel történő jegyzése, a betűk kanonikus elrendezése, fonológiai csoportosítása is bizonyítja. Az írásnak különböző stílusirányzatai vannak, ezeket két fő változatba sorolhatjuk: dbu-can, „amelynek feje van” (ez a gyakrabban használt, számítógépes billentyűzeten fellelhető), illetve a kurzív típusú írásokat, (dbu-med azaz „fejetlen”) amely magában foglalja a viszonylag visszafogott dpe-jig „könyvírás”t vagy a gyors nkhjug-jig „futó írás”t. A tibeti nyelv standard helyesírása gyakorlatilag nem változott, miközben a beszélt nyelv folyamatos átalakulásokon ment keresztül, például elvesztette a mássalhangzó-torlódásos kiejtést. A fejlődés eredményeként az összes modern tibeti nyelvjárásban (különösen a standard tibeti lhászai dialektusban) jelentős eltérés mutatkozik a helyesírási (amely még mindig tükrözi a 9. században beszélt tibetit), és a tényleges kiejtés között. A tibeti szavak fonetikus átírására és transzliterációjára elég sok, többé-kevésbé jól működő rendszer létezik már nemzetközi szinten; a kettő közül a problematikusabb természetesen a fonetikai átírási rendszer létrehozása, hiszen a beszélt nyelv igen rugalmas, s szinte minden valamennyire elszigetelt nyelvi közösség sajátos ejtési módozatot hoz létre (amit általában nyelvjárásnak szoktak nevezni). A tibeti nyelv magyar fonetikai átírására a szakkönyv jellegű tanulmányokban és fordításokban általában az angolos Wylie-féle transzliterációt alkalmazzák, és csak ritkán a kiejtés szerinti alakot használják. A THDL (Tibetan and Himalayan Digital Library), A keleti nevek magyar helyesírása (141-164. o.) és a Terjék József: Tibeti-magyar szótár függelékében található összefoglalás alapján mégis összeállítható egy általánosan alkalmazható magyaros átírási rendszer. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 215780 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 30832 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23478992 (xsd:integer)
prop-hu:alkotó
prop-hu:cím
prop-hu:fejezetcím
  • Tibeti nyelv (hu)
  • Tibeti nyelv (hu)
prop-hu:fejezetszerző
  • Terjék József (hu)
  • Terjék József (hu)
prop-hu:felmenő
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:időszak
  • 680 (xsd:integer)
prop-hu:isbn
  • 963052080 (xsd:integer)
  • 9630188562 (xsd:decimal)
prop-hu:iso
  • Tibt (hu)
  • Tibt (hu)
prop-hu:kiadó
  • Akadémiai (hu)
  • Kőrösi Csoma Társaság (hu)
  • Akadémiai (hu)
  • Kőrösi Csoma Társaság (hu)
prop-hu:kép
  • Standard_Tibetan_name.svg (hu)
  • Standard_Tibetan_name.svg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Standard tibeti írás elnevezése (hu)
  • Standard tibeti írás elnevezése (hu)
prop-hu:képméret
  • 350 (xsd:integer)
prop-hu:közreműködők
  • Ligeti Lajos (hu)
  • Ligeti Lajos (hu)
prop-hu:leszármazottÍrásrendszerek
prop-hu:nyelvek
prop-hu:név
  • Tibeti írás (hu)
  • Tibeti írás (hu)
prop-hu:oldal
  • 441 (xsd:integer)
prop-hu:rokonÍrásrendszerek
prop-hu:szerző
  • Terjék József (hu)
  • Terjék József (hu)
prop-hu:típus
  • Abugida (hu)
  • Abugida (hu)
prop-hu:unicodeTartomány
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:állapot
  • élő (hu)
  • élő (hu)
prop-hu:év
  • 1980 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Tibeti írás (hu)
  • Tibeti írás (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:írásrendszer of
is foaf:primaryTopic of