| dbo:abstract
|
- A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt. A család szimbóluma egy búzakalász (svédül: vasa), innen ered a család neve. A Vasa-ház első uralkodója Gusztáv Eriksson, a későbbi I. Gusztáv, aki kivezette Svédországot a számára hátrányos Kalmari unióból. A királyi címet Gusztáv gyermekei örökölték. Az uralkodóház királyai időrendben:
* I. Gusztáv, 1521–1560
* XIV. Erik, 1560–1568
* III. János, 1568–1592
* Zsigmond, 1592–1599
* IX. Károly, 1599–1611
* II. Gusztáv Adolf, 1611–1632
* Krisztina, 1632–1654 III. János feleségül vette a lengyel Jagelló Katalint, ezzel összekötötte a lengyel-litván dinasztiát a svéd Vasa-házzal. Ebből a kötődésből származtak Lengyelország Vasa-házi királyai:
* III. Zsigmond, 1587–1632
* IV. Ulászló, 1632–1648
* II. János Kázmér, 1648–1668 A gyermektelen Krisztina királynővel 1689-ben kihalt a dinasztia svéd ága. A koronát a örökölte, a Wittelsbachok egyik mellékága. II. János Kázmér királyságával a dinasztia hatalma leáldozott. A háborúk az Oszmán Birodalommal, Oroszországgal, Brandenburg-Poroszországgal, Erdéllyel, a kozákokkal és Svédországgal tönkretették Lengyelországot. 1652-ben a szejmben először alkalmazták a Liberum veto gyakorlását egy parlamenti döntés ellen. Ezzel a szejm csak egyhangú döntéseket tudott elfogadni, mellyel működésképtelenné vált. 1657-ben és 1660-ban garantálták a Porosz Hercegség szuverenitását, melyből később kifejlődött a későbbi porosz állam. Az 1667-es andrusovói fegyverszünet Oroszországgal hatalmas területveszteséget okozott Lengyelországnak. Szmolenszk, Kijev, és az egész Ukrajna a Dnyeper folyóig orosz fennhatóság alá került. Ezzel a Vasa-ház uralma is megszűnt Lengyelországban. Az új uralkodó Wiśniowiecki Mihály herceg lett. Az utolsó férfiági Vasa, II. János Kázmér 1672-ben halt meg Franciaországban. A Vasa család nőágon leszármazott tagjai azonban egészen 1818-ig maradtak a svéd trónon. Az utolsó, magát Vasának nevező hercegnő a szász Karola királynő (1833–1907) volt, IV. Gusztáv Adolf unokája. A ma uralkodó svéd királyi család ereiben is csörgedezik Vasa vér a badeni Viktória hercegnő révén, aki V. Bernadotte Gusztáv felesége volt - a mai király dédanyja, aki IV. Gusztáv Adolf nőági utóda volt. (hu)
- A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt. A család szimbóluma egy búzakalász (svédül: vasa), innen ered a család neve. A Vasa-ház első uralkodója Gusztáv Eriksson, a későbbi I. Gusztáv, aki kivezette Svédországot a számára hátrányos Kalmari unióból. A királyi címet Gusztáv gyermekei örökölték. Az uralkodóház királyai időrendben:
* I. Gusztáv, 1521–1560
* XIV. Erik, 1560–1568
* III. János, 1568–1592
* Zsigmond, 1592–1599
* IX. Károly, 1599–1611
* II. Gusztáv Adolf, 1611–1632
* Krisztina, 1632–1654 III. János feleségül vette a lengyel Jagelló Katalint, ezzel összekötötte a lengyel-litván dinasztiát a svéd Vasa-házzal. Ebből a kötődésből származtak Lengyelország Vasa-házi királyai:
* III. Zsigmond, 1587–1632
* IV. Ulászló, 1632–1648
* II. János Kázmér, 1648–1668 A gyermektelen Krisztina királynővel 1689-ben kihalt a dinasztia svéd ága. A koronát a örökölte, a Wittelsbachok egyik mellékága. II. János Kázmér királyságával a dinasztia hatalma leáldozott. A háborúk az Oszmán Birodalommal, Oroszországgal, Brandenburg-Poroszországgal, Erdéllyel, a kozákokkal és Svédországgal tönkretették Lengyelországot. 1652-ben a szejmben először alkalmazták a Liberum veto gyakorlását egy parlamenti döntés ellen. Ezzel a szejm csak egyhangú döntéseket tudott elfogadni, mellyel működésképtelenné vált. 1657-ben és 1660-ban garantálták a Porosz Hercegség szuverenitását, melyből később kifejlődött a későbbi porosz állam. Az 1667-es andrusovói fegyverszünet Oroszországgal hatalmas területveszteséget okozott Lengyelországnak. Szmolenszk, Kijev, és az egész Ukrajna a Dnyeper folyóig orosz fennhatóság alá került. Ezzel a Vasa-ház uralma is megszűnt Lengyelországban. Az új uralkodó Wiśniowiecki Mihály herceg lett. Az utolsó férfiági Vasa, II. János Kázmér 1672-ben halt meg Franciaországban. A Vasa család nőágon leszármazott tagjai azonban egészen 1818-ig maradtak a svéd trónon. Az utolsó, magát Vasának nevező hercegnő a szász Karola királynő (1833–1907) volt, IV. Gusztáv Adolf unokája. A ma uralkodó svéd királyi család ereiben is csörgedezik Vasa vér a badeni Viktória hercegnő révén, aki V. Bernadotte Gusztáv felesége volt - a mai király dédanyja, aki IV. Gusztáv Adolf nőági utóda volt. (hu)
|
