dbo:abstract
|
- A Vogue című dal az amerikai énekesnő Madonna első kimásolt kislemeze második I’m Breathless című filmzenei albumáról. A dal 1990. március 27-én jelent meg a Sire Records kiadásában. Madonnát olyan divatos táncosok és koreográfusok ihlették, mint Jose Gutierez Xtravaganza és Luis Xtravaganza a Harlemi "House Ball" közösségből, akik a táncforma eredeti "Vogueing"-et mutatták be neki a New York-i Sound Factory klubban. A "Vogue" tartalmaz egy beszélt részt is, melyben Madonna felsorolja az egykori hollywoodi hírességek neveit. Lírai szempontból a dal arról szól, hogy függetlenül attól, hogy kik vagyunk, élvezzük a táncparkettet, mely az escapizmus témáját tartalmazza. Kritikai szempontból a dalt nagyra becsülik megjelenése óta. A dalt Madonna karrierjének egyik legfontosabb elemeként említik, a dal anthemikus természetét dicsérve ezzel. Kereskedelmi szempontból a dal továbbra is Madonna legnagyobb nemzetközi slágerének számít, több mint 30 ország slágerlistájára felkerült, beleértve Ausztráliát, Kanadát, Japánt, és az Egyesült Királyságot, valamint az Egyesült Államokat. 1990-ben a "Vogue" a világ legkeresettebb kislemezévé vált, az eladott 6 millió példányszámával. A "Vogue" zenei videóját David Fincher rendezte, és fekete-fehérben készült, mely az 1920-as évek, és az 1930-as évek inspirációját veszi igénybe. Madonna és táncosai különféle koreográfiai mozdulatokra táncolnak. A videót a különböző kritikusok listáin, és közvélemény kutatásain minden idők egyik legnagyobb rangsorolású videójaként tartják számon. Az összesen 9 jelölés közül három díjat nyert az 1990-es MTV Video Music Awards-on. Madonna a dalt hat turnén adta elő. Először az 1990-es MTV Video Music Awards-on, és a Super Bowl XLVI félidejében. A dal szerepelt Az ördög Pradát visel című filmben is, valamint a Glee sorozatában a "The Power of Madonna" epizódjában. Az írók és kritikusok megjegyezték a videó és a dal befolyásához fűződő underground szubkultura többségi populáris kultúra posztmodern jellegét, erejét, és befolyását, valamint azt, hogy mennyire lesz elterjedt ez az új trend a közönség körében. (hu)
- A Vogue című dal az amerikai énekesnő Madonna első kimásolt kislemeze második I’m Breathless című filmzenei albumáról. A dal 1990. március 27-én jelent meg a Sire Records kiadásában. Madonnát olyan divatos táncosok és koreográfusok ihlették, mint Jose Gutierez Xtravaganza és Luis Xtravaganza a Harlemi "House Ball" közösségből, akik a táncforma eredeti "Vogueing"-et mutatták be neki a New York-i Sound Factory klubban. A "Vogue" tartalmaz egy beszélt részt is, melyben Madonna felsorolja az egykori hollywoodi hírességek neveit. Lírai szempontból a dal arról szól, hogy függetlenül attól, hogy kik vagyunk, élvezzük a táncparkettet, mely az escapizmus témáját tartalmazza. Kritikai szempontból a dalt nagyra becsülik megjelenése óta. A dalt Madonna karrierjének egyik legfontosabb elemeként említik, a dal anthemikus természetét dicsérve ezzel. Kereskedelmi szempontból a dal továbbra is Madonna legnagyobb nemzetközi slágerének számít, több mint 30 ország slágerlistájára felkerült, beleértve Ausztráliát, Kanadát, Japánt, és az Egyesült Királyságot, valamint az Egyesült Államokat. 1990-ben a "Vogue" a világ legkeresettebb kislemezévé vált, az eladott 6 millió példányszámával. A "Vogue" zenei videóját David Fincher rendezte, és fekete-fehérben készült, mely az 1920-as évek, és az 1930-as évek inspirációját veszi igénybe. Madonna és táncosai különféle koreográfiai mozdulatokra táncolnak. A videót a különböző kritikusok listáin, és közvélemény kutatásain minden idők egyik legnagyobb rangsorolású videójaként tartják számon. Az összesen 9 jelölés közül három díjat nyert az 1990-es MTV Video Music Awards-on. Madonna a dalt hat turnén adta elő. Először az 1990-es MTV Video Music Awards-on, és a Super Bowl XLVI félidejében. A dal szerepelt Az ördög Pradát visel című filmben is, valamint a Glee sorozatában a "The Power of Madonna" epizódjában. Az írók és kritikusok megjegyezték a videó és a dal befolyásához fűződő underground szubkultura többségi populáris kultúra posztmodern jellegét, erejét, és befolyását, valamint azt, hogy mennyire lesz elterjedt ez az új trend a közönség körében. (hu)
|