| dbo:abstract
|
- A Zakkur-sztélé (vagy Zakir-sztélé) 1902-ben került elő Tell Afis település mellett, körülbelül 45 km-re Aleppótól. Készíttetője II. Zakir hamáti király. A sztélé neve a 20. század elejének olvasási sztenderdjét tükrözi, mivel akkor még a ma Zakirnak olvasott nevet Zakkurként vokalizálták. A sztélé neve az 1907-es első publikáció után ilyen alakban vonult be a szakirodalomba, ezért így ismertebb. Három oldalán található felirat, az elő- és két oldallapon, ezért valószínűleg egy falba építve állt eredetileg. Az előlapon 17, a bal oldalon 28, a jobb oldalon 2 sor olvasható. Erősen rongált állapotú, nehezen olvasható és nagyobb része hiányzik. Eredetileg a 2 méteres magasságot is elérhette. Ez a felirat II. Zakir hamáti király egyetlen ismert dokumentuma. Datálása fia, említése alapján lehetséges. A szöveg egy konkrét esemény kapcsán keletkezett ( ostroma), ezért felépítésében némiképp eltér a hagyományos hettita fogalmazástól. Nincsen benne az ősök felsorolása, mivel Zakir hangsúlyozza, hogy alacsony sorból származik. A hagyományos isteni védnökség említése után a dicső tett, Hazrak megvédése következik, majd a hagyományos átokszöveg, ami az emlékmű fennmaradását hivatott szolgálni. A szöveg vége teljesen töredékes, ezért csak annyi bizonyos, hogy a sikeres védekezés után újjáépítette a fővárost, és az országban számos erődöt emelt. A felirat bizonyíték a korabeli ostromtechnika egy elemére, az ellenfalak építésére, amelyet az asszírok is, valamint még jóval később a rómaiak is alkalmaztak. (hu)
- A Zakkur-sztélé (vagy Zakir-sztélé) 1902-ben került elő Tell Afis település mellett, körülbelül 45 km-re Aleppótól. Készíttetője II. Zakir hamáti király. A sztélé neve a 20. század elejének olvasási sztenderdjét tükrözi, mivel akkor még a ma Zakirnak olvasott nevet Zakkurként vokalizálták. A sztélé neve az 1907-es első publikáció után ilyen alakban vonult be a szakirodalomba, ezért így ismertebb. Három oldalán található felirat, az elő- és két oldallapon, ezért valószínűleg egy falba építve állt eredetileg. Az előlapon 17, a bal oldalon 28, a jobb oldalon 2 sor olvasható. Erősen rongált állapotú, nehezen olvasható és nagyobb része hiányzik. Eredetileg a 2 méteres magasságot is elérhette. Ez a felirat II. Zakir hamáti király egyetlen ismert dokumentuma. Datálása fia, említése alapján lehetséges. A szöveg egy konkrét esemény kapcsán keletkezett ( ostroma), ezért felépítésében némiképp eltér a hagyományos hettita fogalmazástól. Nincsen benne az ősök felsorolása, mivel Zakir hangsúlyozza, hogy alacsony sorból származik. A hagyományos isteni védnökség említése után a dicső tett, Hazrak megvédése következik, majd a hagyományos átokszöveg, ami az emlékmű fennmaradását hivatott szolgálni. A szöveg vége teljesen töredékes, ezért csak annyi bizonyos, hogy a sikeres védekezés után újjáépítette a fővárost, és az országban számos erődöt emelt. A felirat bizonyíték a korabeli ostromtechnika egy elemére, az ellenfalak építésére, amelyet az asszírok is, valamint még jóval később a rómaiak is alkalmaztak. (hu)
|
