| dbo:abstract
|
- Az Ír Szabadállam (írül Saorstát Éireann, 1922. december 6. – 1937. december 29.) független állam volt, amelyet 1922-ben hozott létre az 1921. decemberi . A szerződés a hároméves ír függetlenségi háborúnak vetett végett, amelyet az egyoldalúan kikiáltott Ír Köztársaság és az vívott a brit korona erői ellen. Az Ír Szabadállamot a brit Nemzetközösség domíniumaként alapították, államformája alkotmányos monarchia, perszonálunióban az Egyesült Királysággal. Az Ír Szabadállam uralkodói V. György, VIII. Eduárd és VI. György voltak. A 32 közül 26 tartozott hozzá. Észak-Írország, amelyet a maradék hat megye alkotott, nem csatlakozott a szabadállamhoz. A Szabadállam kormányzata a (az uralkodó képviselőjéből) állt és a , amely a forradalmi , illetve a szerződés alapján felállított váltotta. , aki mindkét korábbi kormányt vezette, lett az Ír Szabadállam végrehajtó tanácsának első . A törvényhozás alsóháza a volt, alsóháza a vagy Szenátus. A Dáil tagjainak hűségesküt kellett tenniük a királynak. A szerződés ellenzői számára az eskü komoly akadály volt. Nem tették le az esküt, és nem is foglalták el helyüket. A szerződés mellett kiálló tagok 1923-ban létrehozták a nevű pártot. 1922-től 1927-ig effektív többségük volt a Dáilban, és utána 1932-ig kisebbségben kormányoztak.
* Az Ír Szabadállam 1922-es, 2 shilling 6 pennys (1/8 font sterling) postabélyege V. György király portréjával. Tulajdonképpen felülnyomott brit bélyeg. (hu)
- Az Ír Szabadállam (írül Saorstát Éireann, 1922. december 6. – 1937. december 29.) független állam volt, amelyet 1922-ben hozott létre az 1921. decemberi . A szerződés a hároméves ír függetlenségi háborúnak vetett végett, amelyet az egyoldalúan kikiáltott Ír Köztársaság és az vívott a brit korona erői ellen. Az Ír Szabadállamot a brit Nemzetközösség domíniumaként alapították, államformája alkotmányos monarchia, perszonálunióban az Egyesült Királysággal. Az Ír Szabadállam uralkodói V. György, VIII. Eduárd és VI. György voltak. A 32 közül 26 tartozott hozzá. Észak-Írország, amelyet a maradék hat megye alkotott, nem csatlakozott a szabadállamhoz. A Szabadállam kormányzata a (az uralkodó képviselőjéből) állt és a , amely a forradalmi , illetve a szerződés alapján felállított váltotta. , aki mindkét korábbi kormányt vezette, lett az Ír Szabadállam végrehajtó tanácsának első . A törvényhozás alsóháza a volt, alsóháza a vagy Szenátus. A Dáil tagjainak hűségesküt kellett tenniük a királynak. A szerződés ellenzői számára az eskü komoly akadály volt. Nem tették le az esküt, és nem is foglalták el helyüket. A szerződés mellett kiálló tagok 1923-ban létrehozták a nevű pártot. 1922-től 1927-ig effektív többségük volt a Dáilban, és utána 1932-ig kisebbségben kormányoztak.
* Az Ír Szabadállam 1922-es, 2 shilling 6 pennys (1/8 font sterling) postabélyege V. György király portréjával. Tulajdonképpen felülnyomott brit bélyeg. (hu)
|
