| dbo:abstract
|
- Az alábbiakban a Brit-szigetek különböző királyságai élén álló uralkodók listája olvasható, időrendben. Anglia, Skócia, Írország, Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság trónjai a történelem folyamán az alábbi államokat érintették:
* A 871-től 1707-ig fennálló Angol Királyságot, amely az 1543-ra véglegesített alapján Wales területét is magában foglalta.
* A 843-ban megszületett Skót Királyságot, amely 1707-ben szűnt meg.
* Az Ír Uradalmat, mely 1199-től 1541-ig létezett.
* Az Ír Királyságot 1541-től 1801-ig.
* Az 1707-ben Anglia és Skócia összeolvadásával megszületett Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága, amely 1800-ig állt fenn.
* Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát, amelyet Nagy-Britannia és Írország 1800-as egyesülési egyezménye hívott életre, és az 1927-es ír függetlenségig maradt fenn.
* Végül Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát, amely Írország déli területeinek függetlenedését követően jött létre, és mindmáig fennáll. A Brit-szigeteken uralkodó koronás fők esetében érdemes megjegyezni, hogy az angol királyok 1328-tól kezdve gyakran illették magukat a Franciaország királya címmel is, mivel VI. Károly unokaöccsének szánta trónját halála után. Ezt a követelést persze sohasem sikerült érvényesítenie az angol trónnak, de a címet megtartották maguknak Anglia uralkodói egészen 1800-ig, amikor egyrészt megváltozott a királyság neve, másrészt pedig akkor már Franciaország majdnem tíz éve köztársaság volt. Az angol uralkodók 1536-tól kezdve az anglikán egyház vezetői is. Ezen felül említést érdemel, hogy 1066-ban elölről kezdték az uralkodók számozását. Ez csak az Eduárdokat érinti. A skót uralkodók esetében mindössze egyetlen cím változott meg. Nevezetesen a skót királyok és királynők II. Mária, III. Vilmos és I. Anna kivételével mind a Skótok Királya vagy Királynője címet viselték. Az említett három uralkodó a Skócia Királya illetve Királynője címet vette fel. Viták vannak arról, hogy ki tekinthető az első angol uralkodónak. Többek közt Egbert († 839), Nagy Alfréd († 899), Idősebb Eduárd († 924), Æthelstan († 939), Békés Edgár († 975), vagy akár Hódító Vilmos († 1087) neve merülhet fel e cím birtokosának. A alábbi lista a Dél-Britanniai angolszász államok első egyesítőjétől, az eredetileg wessexi királyként uralkodó Egberttől kezdi a listát. Fontos megjegyezni, hogy Egbert egyes utódainak hatalma nem terjedt ki egész Angliára, ez csak a 10. század közepétől vált állandóvá. A születési/halálozási dátumok hónapjainál, ill. napjainál eltérések lehetnek más forrásokkal szemben. Ezek nagy része az 1582 után bevezetett Gergely-naptár miatt lehetséges. Angliában csak 1752-ben vették át a Gergely-naptárt, ezért az 1582–1754 közötti dátumok a régebbi, akkor még használatos ún. Julián naptár szerint vannak megadva. 1199-ben János, Írország lordja örökölte az angol trónt. Az Írország lordja címet 1542-ben változtatták Írország királya címre. 1603-ban Jakab, Skócia királya örökölte Erzsébet után az angol trónt. Az 1707-ben megalkotott Egyesülési Törvény királysággá olvasztotta össze Skóciát és Angliát, amelynek neve Nagy-Britannia lett. Az 1701-ben megalkotott trónöröklési törvény szerint amennyiben nincs közvetlen örököse Nagy-Britannia trónjának, akkor egy protestáns rokon kerülhet a trónra.Így jöhetett szóba Hannoveri Zsófia, aki a legközelebbi rokon volt, és megfelelt a törvénynek. Halála miatt fia, I. György lépett a trónra, aki ezáltal megalapította a Hannover-házat. Az 1800-ban érvénybe lépő egyesülési törvény szerint Írország és Nagy-Britannia trónjai egyesülnek, és létrejön az Egyesült Királyság. 1922-ben Írország kiszakadt a királyságból, így 1927-ben megváltoztatták a birodalom nevét. (hu)
- Az alábbiakban a Brit-szigetek különböző királyságai élén álló uralkodók listája olvasható, időrendben. Anglia, Skócia, Írország, Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság trónjai a történelem folyamán az alábbi államokat érintették:
* A 871-től 1707-ig fennálló Angol Királyságot, amely az 1543-ra véglegesített alapján Wales területét is magában foglalta.
* A 843-ban megszületett Skót Királyságot, amely 1707-ben szűnt meg.
* Az Ír Uradalmat, mely 1199-től 1541-ig létezett.
* Az Ír Királyságot 1541-től 1801-ig.
* Az 1707-ben Anglia és Skócia összeolvadásával megszületett Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága, amely 1800-ig állt fenn.
* Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát, amelyet Nagy-Britannia és Írország 1800-as egyesülési egyezménye hívott életre, és az 1927-es ír függetlenségig maradt fenn.
* Végül Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát, amely Írország déli területeinek függetlenedését követően jött létre, és mindmáig fennáll. A Brit-szigeteken uralkodó koronás fők esetében érdemes megjegyezni, hogy az angol királyok 1328-tól kezdve gyakran illették magukat a Franciaország királya címmel is, mivel VI. Károly unokaöccsének szánta trónját halála után. Ezt a követelést persze sohasem sikerült érvényesítenie az angol trónnak, de a címet megtartották maguknak Anglia uralkodói egészen 1800-ig, amikor egyrészt megváltozott a királyság neve, másrészt pedig akkor már Franciaország majdnem tíz éve köztársaság volt. Az angol uralkodók 1536-tól kezdve az anglikán egyház vezetői is. Ezen felül említést érdemel, hogy 1066-ban elölről kezdték az uralkodók számozását. Ez csak az Eduárdokat érinti. A skót uralkodók esetében mindössze egyetlen cím változott meg. Nevezetesen a skót királyok és királynők II. Mária, III. Vilmos és I. Anna kivételével mind a Skótok Királya vagy Királynője címet viselték. Az említett három uralkodó a Skócia Királya illetve Királynője címet vette fel. Viták vannak arról, hogy ki tekinthető az első angol uralkodónak. Többek közt Egbert († 839), Nagy Alfréd († 899), Idősebb Eduárd († 924), Æthelstan († 939), Békés Edgár († 975), vagy akár Hódító Vilmos († 1087) neve merülhet fel e cím birtokosának. A alábbi lista a Dél-Britanniai angolszász államok első egyesítőjétől, az eredetileg wessexi királyként uralkodó Egberttől kezdi a listát. Fontos megjegyezni, hogy Egbert egyes utódainak hatalma nem terjedt ki egész Angliára, ez csak a 10. század közepétől vált állandóvá. A születési/halálozási dátumok hónapjainál, ill. napjainál eltérések lehetnek más forrásokkal szemben. Ezek nagy része az 1582 után bevezetett Gergely-naptár miatt lehetséges. Angliában csak 1752-ben vették át a Gergely-naptárt, ezért az 1582–1754 közötti dátumok a régebbi, akkor még használatos ún. Julián naptár szerint vannak megadva. 1199-ben János, Írország lordja örökölte az angol trónt. Az Írország lordja címet 1542-ben változtatták Írország királya címre. 1603-ban Jakab, Skócia királya örökölte Erzsébet után az angol trónt. Az 1707-ben megalkotott Egyesülési Törvény királysággá olvasztotta össze Skóciát és Angliát, amelynek neve Nagy-Britannia lett. Az 1701-ben megalkotott trónöröklési törvény szerint amennyiben nincs közvetlen örököse Nagy-Britannia trónjának, akkor egy protestáns rokon kerülhet a trónra.Így jöhetett szóba Hannoveri Zsófia, aki a legközelebbi rokon volt, és megfelelt a törvénynek. Halála miatt fia, I. György lépett a trónra, aki ezáltal megalapította a Hannover-házat. Az 1800-ban érvénybe lépő egyesülési törvény szerint Írország és Nagy-Britannia trónjai egyesülnek, és létrejön az Egyesült Királyság. 1922-ben Írország kiszakadt a királyságból, így 1927-ben megváltoztatták a birodalom nevét. (hu)
|
