Property Value
dbo:abstract
  • Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén. Az Egyiptomi Birodalomban és elődállamaiban (Alsó- és Felső-Egyiptom) létrejött civilizáció a világtörténelem messze leghosszabb életű kultúrája, amely négyezer évig folyamatosan fenn tudott maradni lényegében változatlan formában az i. e. 4. évezredtől egészen az i. sz. 641-es arab hódítást követő néhány évtizedig. A birodalom magja a Nílus völgyében terült el, annak középső és alsó szakasza mentén északon a és a Nílus negyedik kataraktája között, jórészt elzárva más kultúráktól, egyedülálló civilizációt őrizve meg ezzel. A birodalom legnagyobb kiterjedését az i. e. 2. évezredben, az Újbirodalom idején érte el. Ekkor csaknem az egész Közel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Vörös-tengerig, a Sínai-félszigetet, a mai Szudánt és Líbiát is ellenőrizte. Története a Nagada III régészeti kultúra b és c szakaszával, az i. e. 33. század vége körül kezdődött a Nílus menti települések fokozatos egyesítésével. I. e. 30-ban a Római Birodalom elfoglalta az országot, bár nem ők voltak az elsők, akik megszerezték az uralmat Egyiptom fölött, de ez volt az utolsó hódítás, ami után abban a formában már nem szerezte vissza függetlenségét. A római megszállástól függetlenül az ókori egyiptomi és hellenisztikus kultúra még csaknem hét évszázadig meghatározta a Nyugatrómai Birodalom bukásával Bizánc befolyása alá kerülő provincia életét. Az egyiptomiak országukat számos néven emlegették, de a Kemet, azaz „Fekete Föld” kifejezés volt a legelterjettebb. A Kemet kifejezés a birodalom szívét alkotó termékeny sávra, a Nílus-völgyre vonatkozott, az azt körülvevő sivatagnak Deseret, vagyis „Vörös Föld” volt a neve. Az egyiptomi civilizációt és társadalmat egyesek merevnek, arisztokratikusnak, kasztszerűnek; irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban elnagyolt, egyoldalú és nem fedi a valóságot. Bár az egyiptomiak valóban szinte minden népnél nagyobb hangsúlyt helyeztek a halál kultúrájára, nem volt rájuk jellemző más korabeli népek, például a görögök és a mezopotámiaiak pesszimista életfelfogása: az egyiptomiak sokkal többre tartották az életet a halálnál és sokkal inkább szerették, mint félték isteneiket. Írásuk, a hieroglif írás a történelem egyik legkorábbi írásrendszere, amely a mai modern írásokhoz hasonlóan alkalmas volt az élet legkülönbözőbb területein történő használatra a gazdasági feljegyzésektől a szépirodalomig. Civilizációjuk a maga korában emellett nagyon életteli, változatos, rendkívül sok, meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató, és a szoborszerű merevségnél sokkal rugalmasabb volt. Államukat és kultúrájukat történetének jelentős időszakában mérhetetlen jólét és gazdagság, valamint óriási szellemi fejlettség jellemezte, az emberek – a nők is – a despotizmus ellenére szabadok és egyenlőek voltak, a családot és a munkát mindennél többre becsülték. A magas szintű, szerteágazó tudomány, a rendkívül jól fölépített közigazgatás, a jól szervezett, tekintélyes hadsereg és a sokszínű, modern kultúra nem egyszer korának csúcspontjára emelte a birodalmat és képessé tette az államot olyan korabeli csúcsteljesítmény-építkezések kivitelezésére, mint a Dzsószer-piramis, a gízai piramisok, a karnaki templom vagy az alexandriai világítótorony. Népének alkalmazkodóképességét, társadalmának rugalmasságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az évezredek alatt számtalanszor meg tudott újulni és föl tudott emelkedni az országot romba döntő zűrzavaros korszakok vagy az azt leigázó hódítók elkergetése után. Az ókori görögök és más ősi, de az egyiptominál jóval fiatalabb nyugati civilizációk, melyeket ma a modern európai-keresztény és közel-keleti-muszlim kultúrkör alapjainak tartanak, mind Egyiptomot tekintették példaképüknek, tehát a mai emberi civilizáció jelentős része az Egyiptomi Birodalom vívmányain alapszik, és ez tény az élet legkülönbözőbb területein nagyon jól tetten érhető mind a mai napig. (hu)
  • Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén. Az Egyiptomi Birodalomban és elődállamaiban (Alsó- és Felső-Egyiptom) létrejött civilizáció a világtörténelem messze leghosszabb életű kultúrája, amely négyezer évig folyamatosan fenn tudott maradni lényegében változatlan formában az i. e. 4. évezredtől egészen az i. sz. 641-es arab hódítást követő néhány évtizedig. A birodalom magja a Nílus völgyében terült el, annak középső és alsó szakasza mentén északon a és a Nílus negyedik kataraktája között, jórészt elzárva más kultúráktól, egyedülálló civilizációt őrizve meg ezzel. A birodalom legnagyobb kiterjedését az i. e. 2. évezredben, az Újbirodalom idején érte el. Ekkor csaknem az egész Közel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Vörös-tengerig, a Sínai-félszigetet, a mai Szudánt és Líbiát is ellenőrizte. Története a Nagada III régészeti kultúra b és c szakaszával, az i. e. 33. század vége körül kezdődött a Nílus menti települések fokozatos egyesítésével. I. e. 30-ban a Római Birodalom elfoglalta az országot, bár nem ők voltak az elsők, akik megszerezték az uralmat Egyiptom fölött, de ez volt az utolsó hódítás, ami után abban a formában már nem szerezte vissza függetlenségét. A római megszállástól függetlenül az ókori egyiptomi és hellenisztikus kultúra még csaknem hét évszázadig meghatározta a Nyugatrómai Birodalom bukásával Bizánc befolyása alá kerülő provincia életét. Az egyiptomiak országukat számos néven emlegették, de a Kemet, azaz „Fekete Föld” kifejezés volt a legelterjettebb. A Kemet kifejezés a birodalom szívét alkotó termékeny sávra, a Nílus-völgyre vonatkozott, az azt körülvevő sivatagnak Deseret, vagyis „Vörös Föld” volt a neve. Az egyiptomi civilizációt és társadalmat egyesek merevnek, arisztokratikusnak, kasztszerűnek; irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban elnagyolt, egyoldalú és nem fedi a valóságot. Bár az egyiptomiak valóban szinte minden népnél nagyobb hangsúlyt helyeztek a halál kultúrájára, nem volt rájuk jellemző más korabeli népek, például a görögök és a mezopotámiaiak pesszimista életfelfogása: az egyiptomiak sokkal többre tartották az életet a halálnál és sokkal inkább szerették, mint félték isteneiket. Írásuk, a hieroglif írás a történelem egyik legkorábbi írásrendszere, amely a mai modern írásokhoz hasonlóan alkalmas volt az élet legkülönbözőbb területein történő használatra a gazdasági feljegyzésektől a szépirodalomig. Civilizációjuk a maga korában emellett nagyon életteli, változatos, rendkívül sok, meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató, és a szoborszerű merevségnél sokkal rugalmasabb volt. Államukat és kultúrájukat történetének jelentős időszakában mérhetetlen jólét és gazdagság, valamint óriási szellemi fejlettség jellemezte, az emberek – a nők is – a despotizmus ellenére szabadok és egyenlőek voltak, a családot és a munkát mindennél többre becsülték. A magas szintű, szerteágazó tudomány, a rendkívül jól fölépített közigazgatás, a jól szervezett, tekintélyes hadsereg és a sokszínű, modern kultúra nem egyszer korának csúcspontjára emelte a birodalmat és képessé tette az államot olyan korabeli csúcsteljesítmény-építkezések kivitelezésére, mint a Dzsószer-piramis, a gízai piramisok, a karnaki templom vagy az alexandriai világítótorony. Népének alkalmazkodóképességét, társadalmának rugalmasságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az évezredek alatt számtalanszor meg tudott újulni és föl tudott emelkedni az országot romba döntő zűrzavaros korszakok vagy az azt leigázó hódítók elkergetése után. Az ókori görögök és más ősi, de az egyiptominál jóval fiatalabb nyugati civilizációk, melyeket ma a modern európai-keresztény és közel-keleti-muszlim kultúrkör alapjainak tartanak, mind Egyiptomot tekintették példaképüknek, tehát a mai emberi civilizáció jelentős része az Egyiptomi Birodalom vívmányain alapszik, és ez tény az élet legkülönbözőbb területein nagyon jól tetten érhető mind a mai napig. (hu)
dbo:capital
dbo:foundingYear
  • 0004-01-01 (xsd:gYear)
dbo:governmentType
dbo:monarch
dbo:religion
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 4162 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 50900 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23883815 (xsd:integer)
prop-hu:alternatívTérkép
  • Egypt relief location map 2008 to 2011.jpg (hu)
  • Egypt relief location map 2008 to 2011.jpg (hu)
prop-hu:ann
  • 2020 (xsd:integer)
prop-hu:aut
  • Juan Carlos Moreno García (hu)
  • Juan Carlos Moreno García (hu)
prop-hu:dinasztia
  • predinasztikus kor, 0.–XXXIII. dinasztia (hu)
  • predinasztikus kor, 0.–XXXIII. dinasztia (hu)
prop-hu:előd
  • nem volt (hu)
  • nem volt (hu)
prop-hu:felirat
  • dbpedia-hu:Ahet-Aton
  • dbpedia-hu:Per_Uadzset
  • (hu)
  • Abu (hu)
  • Nehen (hu)
  • Uaszet (hu)
  • Ai-Lak (hu)
  • Gebtiu (hu)
  • Hahninsu (hu)
  • Hatnub (hu)
  • Hbonu (hu)
  • Hemi (hu)
  • Hmunev (hu)
  • Honu (hu)
  • Hut Repit (hu)
  • Junit (hu)
  • Kattara-mélyföld (hu)
  • Mennofer (hu)
  • Mer-Nefer (hu)
  • Nai-ta-Hut (hu)
  • Nikras (hu)
  • Nubit (hu)
  • Panubit (hu)
  • Per-Dzsehuti (hu)
  • Per-Medzsed (hu)
  • Primisz Mikra (hu)
  • Prémnisz (hu)
  • Rakote (hu)
  • Saum (hu)
  • Ta-Szenet (hu)
  • Tarir (hu)
  • Tjebnutjer (hu)
prop-hu:feliratMérete
  • 80 (xsd:integer)
prop-hu:feliratPozíciója
  • balra (hu)
  • fent (hu)
  • lent (hu)
  • balra (hu)
  • fent (hu)
  • lent (hu)
prop-hu:főváros
prop-hu:hosszúságDec
  • 27 (xsd:integer)
  • 29 (xsd:integer)
  • 30 (xsd:integer)
  • 31 (xsd:integer)
  • 32 (xsd:integer)
prop-hu:igazítás
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:jel
  • White pog.svg (hu)
  • White pog.svg (hu)
prop-hu:jelMérete
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:képaláírás
  • Egyiptom ókori települései (hu)
  • Egyiptom ókori települései (hu)
prop-hu:lan
  • en (hu)
  • en (hu)
prop-hu:loc
  • London; New York (hu)
  • London; New York (hu)
prop-hu:megalakulásÉve
prop-hu:megnevezése
  • Ókori Egyiptom (hu)
  • Ókori Egyiptom (hu)
prop-hu:megszűnésÉve
prop-hu:méret
  • 760 (xsd:integer)
prop-hu:red
  • Bloomsbury (hu)
  • Bloomsbury (hu)
prop-hu:sajátNév
  • Kemet (hu)
  • Kemet (hu)
prop-hu:ser
  • Debates in Archaeology (hu)
  • Debates in Archaeology (hu)
prop-hu:szélességDec
  • 21 (xsd:integer)
  • 22 (xsd:integer)
  • 23 (xsd:integer)
  • 24 (xsd:integer)
  • 25 (xsd:integer)
  • 26 (xsd:integer)
  • 27 (xsd:integer)
  • 28 (xsd:integer)
  • 29 (xsd:integer)
  • 30 (xsd:integer)
  • 31 (xsd:integer)
prop-hu:tit
  • The State in Ancient Egypt: Power, Challenges and Dynamics (hu)
  • The State in Ancient Egypt: Power, Challenges and Dynamics (hu)
prop-hu:térkép
  • Ancient Egypt map-en.svg (hu)
  • Ancient Egypt map-en.svg (hu)
prop-hu:uralkodó
  • fáraó (hu)
  • fáraó (hu)
prop-hu:utód
  • muszlim Egyiptom (hu)
  • muszlim Egyiptom (hu)
prop-hu:vallás
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:államforma
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Ókori Egyiptom (hu)
  • Ókori Egyiptom (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:country of
is dbo:deathPlace of
is dbo:state of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:beavatkozóOrszág of
is prop-hu:halálHelye of
is prop-hu:hovatartozás of
is prop-hu:lakói of
is prop-hu:magyarázat of
is prop-hu:másikFél of
is prop-hu:orszag of
is prop-hu:ország of
is prop-hu:születésiHely of
is prop-hu:állam of
is foaf:primaryTopic of