| dbo:abstract
|
- Őcsény község Tolna megye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra. Nagy múltú és népi emlékekben gazdag település, melyet fekvése miatt a Sárköz kapujának is neveznek. Területe 72,61 km2, amivel a megye legnagyobb közigazgatási területű községe; lakosainak becsült száma 2019-ben 2431 fő volt. A településen található a megye egyetlen reptere, az őcsényi repülőtér, emellett a négy falu alkotta Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyeként is szolgál. A település a Sárköz északi felében, a Duna, a Sió és a Szekszárdi-dombság által közrefogott síksági területen helyezkedik el. A vizekben rendkívül gazdag vidék legnagyobb ármentes platójára települt a falu, ahonnan csak a 19. századi ármentesítést követően kezdett el jelentősen terjeszkedni. A belterület döntően hosszú, egyenes utcák hálózatából épül fel, amelyet a kanyargós Szekszárd-Bátai-főcsatorna szel ketté. A közigazgatási terület nagyobbik részét viszonylag sík szántóföldek teszik ki, míg a keleti, fokozottan védett erdős fele, a Gemenc a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A település közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőnek számít, az M6-os autópálya két lehajtója is hozzá tartozik, nyugati határán érinti az 56-os főút is. A községnek saját vasúti megállóhelye van a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon, emellett a külterületén halad a Gemenci Állami Erdei Vasút hosszabb szakasza is. Repülőtere országos és nemzetközi szinten ismert és kedvelt a hőlégballonosok és a vitorlázórepülők körében. A Duna és a Sió helyi szakaszán nincs jelentősebb létesítmény, de a közvetlen közelben található az M9-es autóút és a Szent László híd is. Őcsénynek régi időkre visszanyúló és gazdag történelme van. Területe az ősi, mocsaras ártéri vidéken a kevés lakható helyek egyike volt. A Római Birodalom határának védelmét szolgálta az itt felépített Alisca, valamint az őrtornyok és töltésutak hálózata. Évszázadokkal később a honfoglaló magyarok több települést is létrehoztak a környéken. A falu már a középkorban templommal rendelkezett, az akkori oklevelek szerint apátsági birtok volt. A törökök által elfoglalt országrész többi tájához hasonlóan a népessége erősen lecsökkent, de a mocsarak közé menekült magyarság túlélte a megpróbáltatásokat, később pedig áttért a kálvinista hitre. A falu egyike volt a néhány falunak, amelyek megmaradtak a háborúk és fosztogatások után. A régóta szegény vidék aranykorát a 19. század második fele hozta el, a folyószabályozásnak hála a frissen szerzett hatalmas területű szántóföldek jólétet és virágzást hoztak. Ebből az időszakból származnak a klasszikus sárközi népdalok, építészeti emlékek és a Magyarországon egyedülállóan pompás sárközi népviselet. Az egykézés azonban társadalmi átalakulást hozott, majd a második világháborút követően alakult ki a jelenlegi kevert népesség. A rendszerváltást követően részben alvó település lett, a helyiek döntően a szomszédos Szekszárdra ingáznak, a falu gazdasága főképpen a mezőgazdaságra, a közepes iparra, a vállalkozásokra és a repülőtérre épül. Őcsény infrastruktúrája fejlett, határában több települést ellátó modern szennyvíztisztító telep áll, a közvilágítást 2020-ban korszerűsítették. Rendelkezik polgármesteri hivatallal, művelődési házzal, közösségi konyhával, teleházzal és könyvtárral, ATM-mel, postával, gyermek-, felnőtt- és fogorvosi rendelővel, valamint gyógyszertárral. A község működtette bölcsőde mellett a református egyház is fenntart egyet, az Őcsényi Tarkabarka Óvoda szintén a faluhoz tartozik. A korábban önkormányzati Perczel Mór Általános Iskola alsó és felső tagozata, valamint a tornaterem 2013 óta állami fenntartásban működik. A kereskedelmet két Coop és egy CBA üzlet, két Nemzeti Dohánybolt, és négy vendéglátóipari egység mellett több kisbolt bonyolítja le. A községen található emellett több autószerelő műhely, autómosó és benzinkút is. A falu és környéke látnivalókban gazdag. A természetkedvelők a közeli Gemencben vagy a szomszédos dombvidéken számos túraútvonalat találhatnak, emellett sétarepüléssel vagy kisvasúttal is megismerhetik a tájat. A néphagyományok kedvelői is megcsodálhatják az egykori gazdag lakosok jellegzetes házait, a felújított barokk református templomot, a gazdagon berendezett tájházat, valamint számos hagyományőrző rendezvényen is részt vehetnek. A repülés szerelmesei ellátogathatnak a repülőnapokra, a nemzetközi vitorlázórepülő és hőlégballonos találkozókra, vagy megtekinthetik az ország első hőlégballonos emlékhelyét és kiállítását. (hu)
- Őcsény község Tolna megye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra. Nagy múltú és népi emlékekben gazdag település, melyet fekvése miatt a Sárköz kapujának is neveznek. Területe 72,61 km2, amivel a megye legnagyobb közigazgatási területű községe; lakosainak becsült száma 2019-ben 2431 fő volt. A településen található a megye egyetlen reptere, az őcsényi repülőtér, emellett a négy falu alkotta Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyeként is szolgál. A település a Sárköz északi felében, a Duna, a Sió és a Szekszárdi-dombság által közrefogott síksági területen helyezkedik el. A vizekben rendkívül gazdag vidék legnagyobb ármentes platójára települt a falu, ahonnan csak a 19. századi ármentesítést követően kezdett el jelentősen terjeszkedni. A belterület döntően hosszú, egyenes utcák hálózatából épül fel, amelyet a kanyargós Szekszárd-Bátai-főcsatorna szel ketté. A közigazgatási terület nagyobbik részét viszonylag sík szántóföldek teszik ki, míg a keleti, fokozottan védett erdős fele, a Gemenc a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A település közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőnek számít, az M6-os autópálya két lehajtója is hozzá tartozik, nyugati határán érinti az 56-os főút is. A községnek saját vasúti megállóhelye van a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon, emellett a külterületén halad a Gemenci Állami Erdei Vasút hosszabb szakasza is. Repülőtere országos és nemzetközi szinten ismert és kedvelt a hőlégballonosok és a vitorlázórepülők körében. A Duna és a Sió helyi szakaszán nincs jelentősebb létesítmény, de a közvetlen közelben található az M9-es autóút és a Szent László híd is. Őcsénynek régi időkre visszanyúló és gazdag történelme van. Területe az ősi, mocsaras ártéri vidéken a kevés lakható helyek egyike volt. A Római Birodalom határának védelmét szolgálta az itt felépített Alisca, valamint az őrtornyok és töltésutak hálózata. Évszázadokkal később a honfoglaló magyarok több települést is létrehoztak a környéken. A falu már a középkorban templommal rendelkezett, az akkori oklevelek szerint apátsági birtok volt. A törökök által elfoglalt országrész többi tájához hasonlóan a népessége erősen lecsökkent, de a mocsarak közé menekült magyarság túlélte a megpróbáltatásokat, később pedig áttért a kálvinista hitre. A falu egyike volt a néhány falunak, amelyek megmaradtak a háborúk és fosztogatások után. A régóta szegény vidék aranykorát a 19. század második fele hozta el, a folyószabályozásnak hála a frissen szerzett hatalmas területű szántóföldek jólétet és virágzást hoztak. Ebből az időszakból származnak a klasszikus sárközi népdalok, építészeti emlékek és a Magyarországon egyedülállóan pompás sárközi népviselet. Az egykézés azonban társadalmi átalakulást hozott, majd a második világháborút követően alakult ki a jelenlegi kevert népesség. A rendszerváltást követően részben alvó település lett, a helyiek döntően a szomszédos Szekszárdra ingáznak, a falu gazdasága főképpen a mezőgazdaságra, a közepes iparra, a vállalkozásokra és a repülőtérre épül. Őcsény infrastruktúrája fejlett, határában több települést ellátó modern szennyvíztisztító telep áll, a közvilágítást 2020-ban korszerűsítették. Rendelkezik polgármesteri hivatallal, művelődési házzal, közösségi konyhával, teleházzal és könyvtárral, ATM-mel, postával, gyermek-, felnőtt- és fogorvosi rendelővel, valamint gyógyszertárral. A község működtette bölcsőde mellett a református egyház is fenntart egyet, az Őcsényi Tarkabarka Óvoda szintén a faluhoz tartozik. A korábban önkormányzati Perczel Mór Általános Iskola alsó és felső tagozata, valamint a tornaterem 2013 óta állami fenntartásban működik. A kereskedelmet két Coop és egy CBA üzlet, két Nemzeti Dohánybolt, és négy vendéglátóipari egység mellett több kisbolt bonyolítja le. A községen található emellett több autószerelő műhely, autómosó és benzinkút is. A falu és környéke látnivalókban gazdag. A természetkedvelők a közeli Gemencben vagy a szomszédos dombvidéken számos túraútvonalat találhatnak, emellett sétarepüléssel vagy kisvasúttal is megismerhetik a tájat. A néphagyományok kedvelői is megcsodálhatják az egykori gazdag lakosok jellegzetes házait, a felújított barokk református templomot, a gazdagon berendezett tájházat, valamint számos hagyományőrző rendezvényen is részt vehetnek. A repülés szerelmesei ellátogathatnak a repülőnapokra, a nemzetközi vitorlázórepülő és hőlégballonos találkozókra, vagy megtekinthetik az ország első hőlégballonos emlékhelyét és kiállítását. (hu)
|
