This HTML5 document contains 100 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n19https://www.youtube.com/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n8https://web.archive.org/web/20120724091432/http:/www.sayjack.com/learn/korean/hangul/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n17https://web.archive.org/web/20120320115910/http:/www.kri.unsw.edu.au/documents/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n18http://www.korean.go.kr/hangeul/cpron/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16https://web.archive.org/web/20170104023336/http:/www.microsoft.com/resources/msdn/goglobal/keyboards/
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n6http://www.unicode.org/charts/PDF/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Cshuszok
prop-hu:hivatalosNeve
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Hangul
rdfs:label
Hangul
owl:sameAs
freebase:m.03r90
dct:subject
n12:Hangul
dbo:wikiPageID
962080
dbo:wikiPageRevisionID
23900491
dbo:wikiPageExternalLink
n8: n16:kbdKorea.html n17:Unit03n.pdf n6:UD7B0.pdf n6:U1100.pdf n18:main.htm n6:UA960.pdf n19:watch%3Fv=CdiR-6e1h0o n6:UFF00.pdf n6:U3200.pdf n6:UAC00.pdf n6:U3130.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Kínai n4:Átírási_infobox n4:Portál n4:Commonskat n4:Fő n4:Kiemelt n4:Nihongo n4:Cite_book n4:Fordítás n4:Szám n4:Írásrendszer_infobox n4:Unicode n4:Források n4:Lásd_még n4:Keleti_írás n4:Idézet_2 n4:IPA n4:Magyaros n4:Csoszon n4:Korea-témakörök
prop-hu:alkotó
dbpedia-hu:Szedzsong_koreai_király
prop-hu:author
dbpedia-hu:Osváth_Gábor_(nyelvész) Young-Key Kim-Renaud
prop-hu:coauthors
Ramsey, Robert S
prop-hu:first
Iksop Keith Samuel E.
prop-hu:isbn
700704639 9789630657945 791448312 824817230 804837716
prop-hu:iso
Hang
prop-hu:kép
Chosungul or Hangul logo at .svg
prop-hu:képaláírás
csoszongul illetve hangul
prop-hu:last
Pratt Lee Martin
prop-hu:név
Hangul
prop-hu:publisher
Tuttle Publishing University of Hawaii Press SUNY Press Routledge
prop-hu:title
Reference Grammar of Korean. A Complete Guide to the Grammar and History of the Korean Language Koreai nyelvkönyv The Korean Language Korea: A Historical and Cultural Dictionary The Korean alphabet. Its History and Structure
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Ábécé
prop-hu:year
2008 2006 2000 1999 1997
prop-hu:irány
balról jobbra
prop-hu:nyelvek
dbpedia-hu:Koreai_nyelv
prop-hu:hivatalosMagyar
hangul
prop-hu:eredeti
한글
prop-hu:időszak
1440
prop-hu:tudományosÁtírása
hangeul / Han'gŭl
prop-hu:unicodeTartomány
n6:U1100.pdf n6:UA960.pdf n6:UD7B0.pdf n6:U3130.pdf n6:UFF00.pdf n6:U3200.pdf n6:UAC00.pdf
prop-hu:hangfájl
KO-Hangul.ogg
prop-hu:egyébNemLatin
Észak-Koreában: 조선글
prop-hu:egyébNemLatinÁtírt
IPA: [{{IPA|tɕosɔnɡɯl}}] Chosŏn'gŭl/Joseongeul magyaros: csoszongul
dbo:abstract
A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban handzsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben, továbbá Északon csoszongul a megnevezése. A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból. A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen 11 172 egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben. A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Hangul?oldid=23900491&ns=0
dbo:wikiPageLength
64505
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Koreai_irodalom
prop-hu:írástípus
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Tízezer_év
prop-hu:egyébNemLatin
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Chosongul
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Csoszongul
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
dbpedia-hu:Jeosongul
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hangul
Subject Item
wikipedia-hu:Hangul
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Hangul