Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban handzsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben, továbbá Északon csoszongul a megnevezése. A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból. A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen 11 172 egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben. A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába. (hu)
- A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban handzsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben, továbbá Északon csoszongul a megnevezése. A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból. A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen 11 172 egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben. A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 64505 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:alkotó
| |
prop-hu:author
| |
prop-hu:coauthors
|
- Ramsey, Robert S (hu)
- Ramsey, Robert S (hu)
|
prop-hu:egyébNemLatin
|
- Észak-Koreában: 조선글 (hu)
- Észak-Koreában: 조선글 (hu)
|
prop-hu:egyébNemLatinÁtírt
|
- Chosŏn'gŭl/Joseongeul (hu)
- IPA: [{{IPA|tɕosɔnɡɯl}}] (hu)
- magyaros: csoszongul (hu)
- Chosŏn'gŭl/Joseongeul (hu)
- IPA: [{{IPA|tɕosɔnɡɯl}}] (hu)
- magyaros: csoszongul (hu)
|
prop-hu:eredeti
| |
prop-hu:first
|
- Keith (hu)
- Iksop (hu)
- Samuel E. (hu)
- Keith (hu)
- Iksop (hu)
- Samuel E. (hu)
|
prop-hu:hangfájl
|
- KO-Hangul.ogg (hu)
- KO-Hangul.ogg (hu)
|
prop-hu:hivatalosMagyar
| |
prop-hu:időszak
| |
prop-hu:irány
|
- balról jobbra (hu)
- balról jobbra (hu)
|
prop-hu:isbn
|
- 700704639 (xsd:integer)
- 791448312 (xsd:integer)
- 804837716 (xsd:integer)
- 824817230 (xsd:integer)
- 9789630657945 (xsd:decimal)
|
prop-hu:iso
| |
prop-hu:kép
|
- Chosungul or Hangul logo at .svg (hu)
- Chosungul or Hangul logo at .svg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- csoszongul illetve hangul (hu)
- csoszongul illetve hangul (hu)
|
prop-hu:last
|
- Lee (hu)
- Martin (hu)
- Pratt (hu)
- Lee (hu)
- Martin (hu)
- Pratt (hu)
|
prop-hu:nyelvek
| |
prop-hu:név
| |
prop-hu:publisher
|
- Routledge (hu)
- Tuttle Publishing (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- SUNY Press (hu)
- Routledge (hu)
- Tuttle Publishing (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- SUNY Press (hu)
|
prop-hu:title
|
- Koreai nyelvkönyv (hu)
- Korea: A Historical and Cultural Dictionary (hu)
- The Korean Language (hu)
- The Korean alphabet. Its History and Structure (hu)
- Reference Grammar of Korean. A Complete Guide to the Grammar and History of the Korean Language (hu)
- Koreai nyelvkönyv (hu)
- Korea: A Historical and Cultural Dictionary (hu)
- The Korean Language (hu)
- The Korean alphabet. Its History and Structure (hu)
- Reference Grammar of Korean. A Complete Guide to the Grammar and History of the Korean Language (hu)
|
prop-hu:tudományosÁtírása
|
- hangeul / Han'gŭl (hu)
- hangeul / Han'gŭl (hu)
|
prop-hu:típus
| |
prop-hu:unicodeTartomány
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1997 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdfs:label
| |
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:egyébNemLatin
of | |
is prop-hu:hivatalosNeve
of | |
is prop-hu:írástípus
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |