This HTML5 document contains 121 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től
rdfs:label
Magyarország gazdasága 1989-től
owl:sameAs
freebase:m.0119j5nf
dct:subject
n8:Magyarország_gazdasága n8:Magyarország
dbo:wikiPageID
1056113
dbo:wikiPageRevisionID
23795342
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Növekedés n4:Horvátország n4:Zászló n4:Főcikk n4:Albánia n4:Növekedés_negatív n4:Decrease n4:Nem_semleges n4:Románia n4:Magyarország n4:Csökkenés_pozitív n4:Csehország n4:Grafikon n4:Változatlan n4:Észtország n4:Lettország n4:Lengyelország n4:Gazdaság_infobox n4:Increase n4:Bulgária n4:Litvánia n4:Flagicon n4:Montenegró n4:Elavult_tartalom n4:Flag n4:Szerbia n4:Bővebben n4:Csonk-szakasz n4:Forrás n4:Háttér-betűszín n4:Forr n4:Jegyzetek n4:Szlovénia n4:Szlovákia n4:Csökkenés
prop-hu:kép
Széchenyi Chain Bridge in Budapest at night.jpg
prop-hu:képaláírás
Magyarország gazdasági központja, Budapest
prop-hu:képméret
300
prop-hu:név
Magyarország gazdasága
prop-hu:x
Ipar,Közösségi szolgáltatások ,Kereskedelem szálláshely-szolgáltatás,Üzleti szolgáltatások,Ingatlanügyletek,Szállítás raktározás,Építőipar,Információ kommunikáció,Mezőgazdaság,Pénzügyi szolgáltatások,Művészet szabadidő 1995.2 1990.2
prop-hu:y
9686.11 16051.2 6086.64 6817.74 8124.88 8173.88 13937.1 11273.1 25 6815.64 15890.2 13459.1 9568.1 7565.81 66
prop-hu:width
900 200 800
prop-hu:colors
#0000aa,#66ff33,#aa8000,#ff9933,#ffff00,#000000,#9900cc,#ff66cc,#ff0000,#33ccff,#99ccff,#ccff33,#cc0000 #f7a650
prop-hu:height
600 400 200
prop-hu:legend
Legend GDP százalékos aránya
prop-hu:type
line rect pie
prop-hu:showvalues
fontsize:15,offset:10
prop-hu:xaxisangle
-90
prop-hu:y1title
Bulgária
prop-hu:y2title
Csehország
prop-hu:y3title
Észtország
prop-hu:y4title
Görögország
prop-hu:y5title
Horvátország
prop-hu:y6title
Lengyelország
prop-hu:gdp
Nominális: 150 milliárd $
prop-hu:gdpPerFő
15.372
prop-hu:gdpRangsorban
54
prop-hu:gdpVásárlóerőParitás
316
prop-hu:munkanélküliségiRáta
11
prop-hu:export
125
prop-hu:exportTermékek
* Gépek és berendezések: 53.5% * Egyéb gyáripari termékek: 31.2% * Élelmiszeripari termékek: 8.7% * Üzemagyag és elekronikai berendezések: 3.9% * Nyersanyagok: 3.4%
prop-hu:fizetőeszköz
dbpedia-hu:Magyar_forint
prop-hu:import
115
prop-hu:importPartnerek
* Németország: 26.2% * Ausztria: 6,3% * Kína: 5.9% * Lengyelország: 5.5% * Szlovákia: 5.3% * Hollandia: 5% * Csehország: 4.8% * Olaszország: 4.7% * Franciaország: 4%
prop-hu:infláció
11
prop-hu:kereskedelmiSzervezetiTagság
dbpedia-hu:Kereskedelmi_Világszervezet dbpedia-hu:Gazdasági_Együttműködési_és_Fejlesztési_Szervezet dbpedia-hu:Európai_Unió
prop-hu:munkaerő
4.669
prop-hu:népességASzegénységiKüszöbAlatt
11
prop-hu:pénzügyiÉv
dbpedia-hu:Év
prop-hu:exportCélországok
* Németország: 27.7% * Románia: 5,4% * Olaszország: 5,1% * Ausztria: 5% * Szlovákia: 4,8% * Franciaország: 4,4% * Csehország: 4,4% * Lengyelország: 4,3%
prop-hu:főbbIparágakListája
élelmiszeripar, gép- és autóipar, építőipar, elektronikai ipar, vegyipar, textilipar, bányászat
prop-hu:importTermékek
* Gépek és berendezések: 45.4% * Egyéb gyáripari termékek: 34.3% * Élelmiszeripari termékek: 5.3% * Üzemagyag és elekronikai berendezések: 12.6% * Nyersanyagok: 2.5%
prop-hu:foglalkoztatottság
74
prop-hu:gdpÁgazatonként
* Mezőgazdaság: 3,9% * Ipar: 31,3% * Szolgáltatások: 64,8%
prop-hu:hitelminősítés
* Standard & Poor’s: BBB * Outlook: Stabil * Fitch Group: BBB
prop-hu:nettóFizetés
262000.0
prop-hu:y10title
Portugália
prop-hu:y11title
Románia
prop-hu:y12title
Szlovakia
prop-hu:y13title
Szlovénia
prop-hu:y7title
Lettország
prop-hu:y8title
Littvánia
prop-hu:y9title
Magyarország
dbo:abstract
Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően változott meg, amikor is a korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok vették át. A politikai folyamatok már jóval korábban elkezdődtek, melyek fokozatosan a korábbi rendszer gyengüléséhez és végső soron annak bukásához vezettek. A magyarországi rendszerváltás szorosan kapcsolódik a Kelet-Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások sorozatához. A korábbi szovjet befolyás meggyengülése lehetővé tette, hogy az úgynevezett keleti blokk országai megnyissák piacaikat a nyugat-európai országok gazdaságai előtt, amely napjainkra azok euroatlanti csatlakozásai révén vált teljessé. Ezen országok gazdaságai egyre szorosabbá fűzték gazdasági kapcsolataikat különböző infrastrukturális beruházások által, mint, amilyenek például az út és vasúthálózatok, a földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-hálózatok összekötése, valamint az Unió szabályrendszereinek saját törvényhozásukba való átültetése által, továbbá az EU négy alappillérének gyakorlati alkalmazása révén. Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán. A Horn-kormány idején a közfelháborodást kiváltó elemeket is tartalmazó Bokros-csomag gazdasági eredményeképpen lassanként stabilizálódott az ország gazdasága: a növekedés állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. A korábbi évtizedek államosított vagyonát részben a privatizáció, részben a kárpótlás révén adta magánkézbe az állam. 1996-ban Magyarország tagja lett az OECD-nek. Az 1987. január 1-jén bevezetett kétszintű bankrendszert a kezdeti nehézségek után előbb a Postabank-ügy, majd később további pénzügyi botrányok rázták meg. A 2000-es évek elejétől kezdve az ország nagy szerepet fordított a közlekedési hálózat fejlesztésére, amely a városok körül kialakított ipari parkok vállalkozásbarát környezetével és a javuló gazdasági mutatók által erősítette a külföldi tőke beáramlását. Az évtized közepén 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami az évek során egyre növekvő mértékben beáramló euró-milliárdok révén döntő mértékben segítette az ország infrastrukturális fejlődését. A csatlakozás nyomán viszont le kellett állítani egyes nemzetközileg versenyképtelen hazai ágazatokat, aminek egyik legfontosabb eleme az Európai Unió cukorpiaci rendtartása miatt bekövetkezett hazai cukoripar leépítése volt. Az országot is elérte a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Magyarország az államcsődöt csak az IMF és az Európai Unió gyors és hathatós segítségével tudta elkerülni. A 2010-ben a második Orbán-kormány az IMF segítsége helyett áttért az ország adósságának belső finanszírozására. Ennek érdekében radikálisan megváltoztatta a nyugdíjrendszert, többek között az abban résztvevők tiltakozása ellenére államosította a magánnyugdíjpénztárakat. Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Az ország gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak számít, az Európai Unión belül azonban számos vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatói miatt a kevésbé fejlett tagállamok közé tartozik.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től?oldid=23795342&ns=0
dbo:wikiPageLength
135223
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től
Subject Item
dbpedia-hu:Magyarország_gazdasága
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től
Subject Item
wikipedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Magyarország_gazdasága_1989-től