| dbo:abstract
|
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. A várost i. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király, kinek halála után a Ptolemaida-fáraódinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A Ptolemaidák tették a várost a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, a kopt ortodox egyház egyik központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én. (hu)
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király, kinek halála után a Ptolemaida-fáraódinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A Ptolemaidák tették a a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, a kopt ortodox egyház egyik központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika második legnépesebb települése. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatn, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab h༽ításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húz༽ik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után. (hu)
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. A várost i. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király, kinek halála után a Ptolemaida-fáraódinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A Ptolemaidák tették a várost a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, a kopt ortodox egyház egyik központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én. (hu)
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király, kinek halála után a Ptolemaida-fáraódinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A Ptolemaidák tették a a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, a kopt ortodox egyház egyik központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika második legnépesebb települése. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatn, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab h༽ításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húz༽ik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatn, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. (hu)
- Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. székhelye. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatn, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. (hu)
- <api batchcomplete="">Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. (hu)
|
.jpg?width=300)
.jpg){kind=link}
