Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve.

Property Value
dbo:abstract
  • Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó hegység az újidő harmadidőszakában keletkezett az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében. A felgyűrődés során a tengeri üledékes kőzetek a Mont Blanc-hoz és a Matterhornhoz hasonló magas hegycsúcsokká emelkedtek ki. Az Alpok mintegy száz, 4000 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, közülük a legmagasabb a francia–olasz határon található Mont Blanc (4808,7 m). A hegység magassága és mérete hatással van Európa éghajlatára: a hegyvidéki csapadék mennyisége erős eltérést mutat és az éghajlati viszonyok különböző jól elkülöníthető zónákat adnak ki. Egyes vadállatok, mint például a kőszáli kecske, egészen 3400 méteres magasságig megélnek, míg a havasi gyopárhoz hasonló nővények a köves területeken ugyanúgy megtalálhatók kisebb, mint nagyobb magasságokban. Az emberi élet nyomai az Alpokban az őskőkorszakig nyúlnak vissza. Az osztrák-olasz határon 1991-ben fellelt mumifikálódott holttest (Ötzi) 5000 évvel ezelőttről származik. A Kr. e. 6. században a kelta La Tène-kultúra terjedt el a vidékén. Hannibál pun hadvezér seregében elefántokkal kelt át az Alpokon Galliából Itáliába, később a rómaiak hoztak létre településeket a területén. 1800-ban Bonaparte Napoleon kelt át egy 40 000 fős sereggel a Nagy Szent Bernát-hágón Itáliába tartva. A 18. és 19. századok során természetbúvárokat, írókat, művészeket és főként romantikusokat vonzott a táj. Ezt az időszakot követte az alpinizmus aranykora, mikor a hegymászók a hegycsúcsai meghódítására törtek. Az első világháborúban a délkeleti részén húzódott az olasz front, ahol számos magyar katonai egység is szolgált. A második világháborúban nem játszott ekkora szerepet és csak a háború végén rövid időre váltak szárazföldi hadszíntérré a peremterületei. Az alpesi régió erős kulturális identitással bír. A hegyi falvakban a tradicionális gazdálkodás, sajtkészítés és faiparosság mindmáig fennmaradt, habár a 20. század elején beindult a turizmus is és a második világháború után még nagyobb ütemben növekedett, majd meghatározó iparággá vált az Alpokban. A téli olimpiai játékoknak otthont adtak már az Alpok svájci, francia, olasz, osztrák és német területen lévő hegyei is. A 2000-es évek elején a régiójában közel 14 millió ember lakott és 120 millió látogató kereste fel évente. (hu)
  • Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó hegység az újidő harmadidőszakában keletkezett az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében. A felgyűrődés során a tengeri üledékes kőzetek a Mont Blanc-hoz és a Matterhornhoz hasonló magas hegycsúcsokká emelkedtek ki. Az Alpok mintegy száz, 4000 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, közülük a legmagasabb a francia–olasz határon található Mont Blanc (4808,7 m). A hegység magassága és mérete hatással van Európa éghajlatára: a hegyvidéki csapadék mennyisége erős eltérést mutat és az éghajlati viszonyok különböző jól elkülöníthető zónákat adnak ki. Egyes vadállatok, mint például a kőszáli kecske, egészen 3400 méteres magasságig megélnek, míg a havasi gyopárhoz hasonló nővények a köves területeken ugyanúgy megtalálhatók kisebb, mint nagyobb magasságokban. Az emberi élet nyomai az Alpokban az őskőkorszakig nyúlnak vissza. Az osztrák-olasz határon 1991-ben fellelt mumifikálódott holttest (Ötzi) 5000 évvel ezelőttről származik. A Kr. e. 6. században a kelta La Tène-kultúra terjedt el a vidékén. Hannibál pun hadvezér seregében elefántokkal kelt át az Alpokon Galliából Itáliába, később a rómaiak hoztak létre településeket a területén. 1800-ban Bonaparte Napoleon kelt át egy 40 000 fős sereggel a Nagy Szent Bernát-hágón Itáliába tartva. A 18. és 19. századok során természetbúvárokat, írókat, művészeket és főként romantikusokat vonzott a táj. Ezt az időszakot követte az alpinizmus aranykora, mikor a hegymászók a hegycsúcsai meghódítására törtek. Az első világháborúban a délkeleti részén húzódott az olasz front, ahol számos magyar katonai egység is szolgált. A második világháborúban nem játszott ekkora szerepet és csak a háború végén rövid időre váltak szárazföldi hadszíntérré a peremterületei. Az alpesi régió erős kulturális identitással bír. A hegyi falvakban a tradicionális gazdálkodás, sajtkészítés és faiparosság mindmáig fennmaradt, habár a 20. század elején beindult a turizmus is és a második világháború után még nagyobb ütemben növekedett, majd meghatározó iparággá vált az Alpokban. A téli olimpiai játékoknak otthont adtak már az Alpok svájci, francia, olasz, osztrák és német területen lévő hegyei is. A 2000-es évek elején a régiójában közel 14 millió ember lakott és 120 millió látogató kereste fel évente. (hu)
dbo:location
dbo:mountainRange
dbo:nationalTopographicSystemMapNumber
  • Alpenrelief 01.jpg
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 76296 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 113287 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23900006 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Daniel Friebe, Pete Golding (hu)
  • Daniel Friebe, Pete Golding (hu)
prop-hu:cím
  • Verkehr und Infrastruktur – Trasporti e infrastrutture (hu)
  • Verkehr und Infrastruktur – Trasporti e infrastrutture (hu)
prop-hu:editor
  • GEO (hu)
  • GEO (hu)
prop-hu:fejezetcím
  • Geschichte und Region/Storia e regione 25/2 (hu)
  • Geschichte und Region/Storia e regione 25/2 (hu)
prop-hu:hegység
prop-hu:hely
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kiadó
  • StudienVerlag (hu)
  • StudienVerlag (hu)
prop-hu:kép
  • Matterhorn reflection.jpg (hu)
  • Matterhorn reflection.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Egyik legismertebb hegycsúcsa, a Matterhorn (hu)
  • Egyik legismertebb hegycsúcsa, a Matterhorn (hu)
prop-hu:legmagasabbPont
prop-hu:location
  • Paris (hu)
  • Paris (hu)
prop-hu:magasság
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:nyelvkód
  • de (hu)
  • de (hu)
prop-hu:név
  • Alpok (hu)
  • Alpok (hu)
prop-hu:pozíciósTérkép
  • Európa (hu)
  • Európa (hu)
prop-hu:szerző
prop-hu:title
  • Sommets mythiques. Cyclisme, les 50 cols incontournables d'Europe (hu)
  • Sommets mythiques. Cyclisme, les 50 cols incontournables d'Europe (hu)
prop-hu:térkép
  • Alpenrelief 01.jpg (hu)
  • Alpenrelief 01.jpg (hu)
prop-hu:típus
  • gyűrődéses (hu)
  • gyűrődéses (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2012 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 2017 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve. (hu)
  • Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve. (hu)
rdfs:label
  • Alpok (hu)
  • Alpok (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Alpok (hu)
  • Alpok (hu)
is dbo:location of
is dbo:mainInterest of
is dbo:mountainRange of
is dbo:source of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:elhelyezkedése of
is prop-hu:fekvése of
is prop-hu:forrás of
is prop-hu:források of
is prop-hu:hegység of
is prop-hu:hely of
is prop-hu:terület of
is foaf:primaryTopic of