Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Property Value
dbo:abstract
  • Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőttkorára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen egy meg nem erősített városi legenda szerint, a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában. (hu)
  • Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőttkorára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen egy meg nem erősített városi legenda szerint, a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában. (hu)
dbo:citizenship
dbo:deathPlace
dbo:spouse
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 6772 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 110311 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23882153 (xsd:integer)
prop-hu:ann
  • 1986 (xsd:integer)
prop-hu:aut
  • Leszler József (hu)
  • Leszler József (hu)
prop-hu:author
  • Arany János (hu)
  • Pintér Jenő (hu)
  • Sőtér István (hu)
  • Gyulai Pál (hu)
  • Arany János (hu)
  • Pintér Jenő (hu)
  • Sőtér István (hu)
  • Gyulai Pál (hu)
prop-hu:authorlink
  • Pintér Jenő (hu)
  • Sőtér István (hu)
  • Gyulai Pál (hu)
  • Pintér Jenő (hu)
  • Sőtér István (hu)
  • Gyulai Pál (hu)
prop-hu:date
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:edition
  • Az MTA kritikai kiadása (hu)
  • Az MTA kritikai kiadása (hu)
prop-hu:editor
  • S. Varga Pál (hu)
  • Voinovich Géza, Keresztury Dezső (hu)
  • S. Varga Pál (hu)
  • Voinovich Géza, Keresztury Dezső (hu)
prop-hu:format
  • pdf (hu)
  • pdf (hu)
prop-hu:gyermekei
prop-hu:halálDátuma
  • 1882 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:házastárs
prop-hu:isbn
  • 9633305993 (xsd:decimal)
  • 9634722571 (xsd:decimal)
prop-hu:iskolái
prop-hu:kép
  • Barabas-arany.jpg (hu)
  • Barabas-arany.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Barabás Miklós: Arany János portréja (hu)
  • Barabás Miklós: Arany János portréja (hu)
prop-hu:képméret
  • 240 (xsd:integer)
prop-hu:loc
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
prop-hu:nemzetiség
prop-hu:név
  • Arany János (hu)
  • Arany János (hu)
prop-hu:pag
  • 21 (xsd:integer)
prop-hu:pages
  • 250 (xsd:integer)
  • 409 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • AKADÉMIAI KIADÓ (hu)
  • Kossuth Egyetemi Kiadó (hu)
  • A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata, Franklin Társulat Nyomdája – UJ FOLYAM 1911–1913. CYCLUS (hu)
  • AKADÉMIAI KIADÓ (hu)
  • Kossuth Egyetemi Kiadó (hu)
  • A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata, Franklin Társulat Nyomdája – UJ FOLYAM 1911–1913. CYCLUS (hu)
prop-hu:red
  • Zeneműkiadó (hu)
  • Zeneműkiadó (hu)
prop-hu:szülei
  • Arany György, Megyeri Sára (hu)
  • Arany György, Megyeri Sára (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 1817 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:tit
  • Nótakedvelőknek (hu)
  • Nótakedvelőknek (hu)
prop-hu:title
  • Arany János Összes művei (hu)
  • Tanulmányok és kritikák (hu)
  • Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN. (hu)
  • Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD MÁSODIK HARMADÁBAN. (hu)
  • Gyulai Pál bírálatai 1861–1903 – Arany János életrajza (hu)
  • Arany János Összes művei (hu)
  • Tanulmányok és kritikák (hu)
  • Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN. (hu)
  • Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD MÁSODIK HARMADÁBAN. (hu)
  • Gyulai Pál bírálatai 1861–1903 – Arany János életrajza (hu)
prop-hu:típus
  • író (hu)
  • író (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1933 (xsd:integer)
  • 1934 (xsd:integer)
  • 1951 (xsd:integer)
  • 1965 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. (hu)
  • Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. (hu)
rdfs:label
  • Arany János (költő) (hu)
  • Arany János (költő) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:author of
is dbo:basedOn of
is dbo:parent of
is dbo:spouse of
is dbo:translator of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:alapmű of
is prop-hu:behatás of
is prop-hu:dallam of
is prop-hu:fejezetszerző of
is prop-hu:fordító of
is prop-hu:házastárs of
is prop-hu:híresAlakjai of
is prop-hu:szerző of
is prop-hu:szöveg of
is prop-hu:szülei of
is foaf:primaryTopic of