| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző. Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Járdányi Pál és Veress Sándor tanítványaként. Tanulmányai elvégzése után népzenekutatással foglalkozott. Romániában ösztöndíjasként több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított. Az 1956-os forradalom leverése után a kölni rádióhoz került külső munkatársként. Itt megismerkedett Karlheinz Stockhausennel, aki nagy hatással volt művészetére. 1959-ben Bécsben telepedett le, és 1967-ben megkapta az osztrák állampolgárságot. Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Stockhausen hatására szerezte 1958-ban az első elektronikus művét, az Artikulationt. Ez a műve és a nagyzenekarra írt, 1961-es Atmosphères azonnal meghozta számára az ismertséget a nyugat-európai zenei életben. Ligeti azonban hamar kiábrándult az elektronikus zenéből, és ismét a hangszeres zene került figyelmének középpontjába. Zenéjének leginkább felismerhető vonása valamiféle neodadaista érzékenység a humor és az abszurd iránt, ami kendőzetlenül mutatkozik meg olyan darabokban, mint a Poème symphonique, amelyben száz metronóm ketyeg egyszerre, mindegyikük más tempóra beállítva, míg végül csak egy marad. A másik jellemzője Ligeti zenéjének a meccanico mozgástípus, ami azt jelenti, hogy a zene gépszerű, hangzásában mechanikus és precíz. A zene lényege, hogy a zenész úgy játszik a hangszeren, mintha az egy gép lenne. Az elektronikus zenével végzett kísérleteinek eredményeképp szakított azzal a felfogással, hogy a zenét diszkrét hangokból összerakott dallamokból-akkordokból állítsa össze, ehelyett egy képlékeny hangmassza mozgatására koncentrált. Ennek a zenének a leírására vezette be a mikropolifónia fogalmát. Élete kései szakaszában zenéjében is megjelent a metrika, majd a harmónia is. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt. A Hieronymus Bosch festménye nyomán komponált művet azóta bemutatta a világ számos jelentős operaháza. Műveit a nyugati avantgárd zene mellett a magyar muzsika is jellemzi. 1978-as Hungarian Rock és Passacaglia ungherese című műveiben magyar hangzást idéz modern eszközökkel. Számos művét (hu)
- Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző. Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Járdányi Pál és Veress Sándor tanítványaként. Tanulmányai elvégzése után népzenekutatással foglalkozott. Romániában ösztöndíjasként több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított. Az 1956-os forradalom leverése után a kölni rádióhoz került külső munkatársként. Itt megismerkedett Karlheinz Stockhausennel, aki nagy hatással volt művészetére. 1959-ben Bécsben telepedett le, és 1967-ben megkapta az osztrák állampolgárságot. Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Stockhausen hatására szerezte 1958-ban az első elektronikus művét, az Artikulationt. Ez a műve és a nagyzenekarra írt, 1961-es Atmosphères azonnal meghozta számára az ismertséget a nyugat-európai zenei életben. Ligeti azonban hamar kiábrándult az elektronikus zenéből, és ismét a hangszeres zene került figyelmének középpontjába. Zenéjének leginkább felismerhető vonása valamiféle neodadaista érzékenység a humor és az abszurd iránt, ami kendőzetlenül mutatkozik meg olyan darabokban, mint a Poème symphonique, amelyben száz metronóm ketyeg egyszerre, mindegyikük más tempóra beállítva, míg végül csak egy marad. A másik jellemzője Ligeti zenéjének a meccanico mozgástípus, ami azt jelenti, hogy a zene gépszerű, hangzásában mechanikus és precíz. A zene lényege, hogy a zenész úgy játszik a hangszeren, mintha az egy gép lenne. Az elektronikus zenével végzett kísérleteinek eredményeképp szakított azzal a felfogással, hogy a zenét diszkrét hangokból összerakott dallamokból-akkordokból állítsa össze, ehelyett egy képlékeny hangmassza mozgatására koncentrált. Ennek a zenének a leírására vezette be a mikropolifónia fogalmát. Élete kései szakaszában zenéjében is megjelent a metrika, majd a harmónia is. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt. A Hieronymus Bosch festménye nyomán komponált művet azóta bemutatta a világ számos jelentős operaháza. Műveit a nyugati avantgárd zene mellett a magyar muzsika is jellemzi. 1978-as Hungarian Rock és Passacaglia ungherese című műveiben magyar hangzást idéz modern eszközökkel. Számos művét (hu)
|
| dbo:country
| |
| dbo:genre
| |
| dbo:instrument
| |
| dbo:personFunction
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 109627 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- Beszélgetések Ligeti Györggyel (hu)
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György válogatott írásai (hu)
- Ligeti György. A képzelet zenéje (hu)
- Paradigmenwechsel der achtziger Jahre (hu)
- Öninterjú (hu)
- Beszélgetések Ligeti Györggyel (hu)
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György válogatott írásai (hu)
- Ligeti György. A képzelet zenéje (hu)
- Paradigmenwechsel der achtziger Jahre (hu)
- Öninterjú (hu)
|
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:first
|
- Richard (hu)
- Matthew (hu)
- Enzo (hu)
- Eckhard (hu)
- Richard (hu)
- Matthew (hu)
- Enzo (hu)
- Eckhard (hu)
|
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
| |
| prop-hu:hangszer
| |
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:honlap
|
- www.schott-musik.de/shop/persons/featured/11540/ (hu)
- www.schott-musik.de/shop/persons/featured/11540/ (hu)
|
| prop-hu:hónap
|
- 6 (xsd:integer)
- 8 (xsd:integer)
|
| prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 8870630366 (xsd:decimal)
- 9633897904 (xsd:decimal)
- 9789638831729 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Continuum (hu)
- Zeneműkiadó (hu)
- Editio Musica Budapest (hu)
- Rózsavölgyi és társa (hu)
- Continuum (hu)
- Zeneműkiadó (hu)
- Editio Musica Budapest (hu)
- Rózsavölgyi és társa (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- György Ligeti .jpg (hu)
- György Ligeti .jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György (hu)
|
| prop-hu:közreműködők
|
- szerk. Kerékfy Márton (hu)
- szerk. Péteri Judit (hu)
- szerk. Kerékfy Márton (hu)
- szerk. Péteri Judit (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Boyden (hu)
- Restagno (hu)
- Roelcke (hu)
- Steinitz (hu)
- Boyden (hu)
- Restagno (hu)
- Roelcke (hu)
- Steinitz (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:műfajok
| |
| prop-hu:név
|
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György (hu)
|
| prop-hu:oldal
|
- 279 (xsd:integer)
- 333 (xsd:integer)
|
| prop-hu:periodika
|
- Muzsika (hu)
- Österreichische Musikzeitschrift (hu)
- Muzsika (hu)
- Österreichische Musikzeitschrift (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Osiris Kiadó (hu)
- Park Könyvkiadó (hu)
- EDT srl (hu)
- Northeastern (hu)
- Osiris Kiadó (hu)
- Park Könyvkiadó (hu)
- EDT srl (hu)
- Northeastern (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Várnai Péter (hu)
- Hermann Sabbe (hu)
- Ligeti György (hu)
- Richard Steinitz (hu)
- Várnai Péter (hu)
- Hermann Sabbe (hu)
- Ligeti György (hu)
- Richard Steinitz (hu)
|
| prop-hu:származás
| |
| prop-hu:születésiDátum
| |
| prop-hu:születésiHely
| |
| prop-hu:tevékenység
| |
| prop-hu:title
|
- Az opera kézikönyve (hu)
- György Ligeti: Music of the Imagination (hu)
- Ligeti (hu)
- Találkozások Ligeti Györggyel. Beszélgetőkönyv. (hu)
- Az opera kézikönyve (hu)
- György Ligeti: Music of the Imagination (hu)
- Ligeti (hu)
- Találkozások Ligeti Györggyel. Beszélgetőkönyv. (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1985 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
|
- 1979 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Ligeti György (hu)
- Ligeti György (hu)
|
| is dbo:musicComposer
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:lábléc
of | |
| is prop-hu:zene
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
