A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Property Value
dbo:abstract
  • A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja. Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet. (hu)
  • A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja. Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet. (hu)
dbo:address
  • Budapest,Magyarország,Andrássy út 22. (hu)
  • Budapest,Magyarország,Andrássy út 22. (hu)
dbo:architect
dbo:architecturalStyle
dbo:owner
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 53101 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 107391 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23798631 (xsd:integer)
prop-hu:accessdate
  • 2021-02-26 (xsd:date)
prop-hu:alaprajz
  • Téglalap (hu)
  • Téglalap (hu)
prop-hu:alapterület
  • 5383.200000 (xsd:double)
prop-hu:coauthors
  • Merényi Ferenc (hu)
  • Merényi Ferenc (hu)
prop-hu:cím
prop-hu:edition
  • 1962 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
prop-hu:editor
  • Székely György (hu)
  • Staud Géza (hu)
  • Czétényi Piroska (hu)
  • Székely György (hu)
  • Staud Géza (hu)
  • Czétényi Piroska (hu)
prop-hu:felhasználásiTerület
  • Operák, balettek bemutatása (hu)
  • Operák, balettek bemutatása (hu)
prop-hu:first
  • Attila (hu)
  • Ervin (hu)
  • László (hu)
  • Jolán (hu)
  • Gabriella (hu)
  • Amadé (hu)
  • Attila (hu)
  • Ervin (hu)
  • László (hu)
  • Jolán (hu)
  • Gabriella (hu)
  • Amadé (hu)
prop-hu:hosszúsága
  • 113.220000 (xsd:double)
prop-hu:hosszúságiFok
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:hosszúságiÍvperc
  • 3 (xsd:integer)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
  • 963336360 (xsd:integer)
  • 9630034905 (xsd:decimal)
  • 9633305241 (xsd:decimal)
  • 9633306302 (xsd:decimal)
prop-hu:kép
  • Hungarian State Opera House.jpg (hu)
  • Hungarian State Opera House.jpg (hu)
prop-hu:last
  • Németh (hu)
  • Eősze (hu)
  • Pukánszkyné Kádár (hu)
  • Déry (hu)
  • Szvoboda Dománszky (hu)
  • Ybl (hu)
  • Németh (hu)
  • Eősze (hu)
  • Pukánszkyné Kádár (hu)
  • Déry (hu)
  • Szvoboda Dománszky (hu)
  • Ybl (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:magassága
  • 50.690000 (xsd:double)
prop-hu:név
  • Magyar Állami Operaház (hu)
  • Magyar Állami Operaház (hu)
prop-hu:pages
  • 270 (xsd:integer)
prop-hu:pozíciósTérkép
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:publisher
  • Urbino (hu)
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Zeneműkiadó (hu)
  • Corvina Kiadó (hu)
  • Magyar Történelmi Társulat (hu)
  • Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
  • Képzőművészeti Kiadó (hu)
  • Urbino (hu)
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Zeneműkiadó (hu)
  • Corvina Kiadó (hu)
  • Magyar Történelmi Társulat (hu)
  • Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
  • Képzőművészeti Kiadó (hu)
prop-hu:stílus
prop-hu:szélessége
  • 59.060000 (xsd:double)
prop-hu:szélességiFok
  • 47 (xsd:integer)
prop-hu:szélességiÍvperc
  • 30 (xsd:integer)
prop-hu:szövegPozíciója
  • jobb (hu)
  • jobb (hu)
prop-hu:tervező
prop-hu:title
  • Magyar színháztörténet (hu)
  • A magyar opera története (hu)
  • Az opera útja (hu)
  • Az operaház (hu)
  • A budapesti operaház 100 éve (hu)
  • A Nemzeti Szinház százéves története II. (hu)
  • Az operaház - építészeti séta (hu)
  • Magyar építészet : 1867-1945. (hu)
  • Magyar színháztörténet (hu)
  • A magyar opera története (hu)
  • Az opera útja (hu)
  • Az operaház (hu)
  • A budapesti operaház 100 éve (hu)
  • A Nemzeti Szinház százéves története II. (hu)
  • Az operaház - építészeti séta (hu)
  • Magyar építészet : 1867-1945. (hu)
prop-hu:tulajdonos
prop-hu:védettség
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1938 (xsd:integer)
  • 1984 (xsd:integer)
prop-hu:építésiKöltség
  • forint (hu)
  • forint (hu)
prop-hu:építésÉve
  • 1875 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. (hu)
  • A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. (hu)
rdfs:label
  • Magyar Állami Operaház (hu)
  • Magyar Állami Operaház (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Magyar Állami Operaház (hu)
  • Magyar Állami Operaház (hu)
is dbo:associatedBand of
is dbo:occupation of
is dbo:personFunction of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:ass of
is prop-hu:bemutató of
is prop-hu:együttes of
is prop-hu:jelentősÉpületei of
is prop-hu:szervezetNeve of
is prop-hu:szöveg of
is prop-hu:ősbemutató of
is foaf:primaryTopic of