| dbo:abstract
|
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. (hu)
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott, az első régészeti leletek a neolitikumba nyúlnak vissza, i. e. 6. évezred körülre. Szegedet a rómaiak alapították Partiscum néven, a ma is Szegeden áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát is szállítottak. Az ásatások arra utalnak, hogy a hun királynak, Attilának volt itt bázisa, a Honfoglalást követően pedig a 10. században a magyarok telepedtek itt le. Az első írásos adat a városról 1183-ból származik, amelyben Szegedet (Ciggedint) a magyar sószállítás központjaként említik. Miután 1241-ben a város leégett az első mongol invázió során, a várost újjáépítették és várral erősítették meg. Szeged a 13. században kereskedelmi központtá nőtte ki magát, elsősorban sótermelése miatt. 1247-ben IV. Béla király a magáénak vallotta a várost, Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ben pedig szabad királyi városi rangot kapott. 1526-ban a törökök kifosztották és felgyújtották a várost. A 143 évig tartó török uralom 1686-ban ért véget, amikor az osztrák császári seregek visszafoglalták a várost és a várat. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza szabad királyi város rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A hozzávetőleg 6000 házból csak 300 élte túl az árvízet. A várost nemzetközi segítséggel újjáépítették, gyakorlatilag mindent átterveztek. Ez magyarázza a város gyűrűkkel és sugárútakkal ellátott utcaszerkezetét. A körgyűrűk ma azon városok nevét viselik, amelyek segítettek az újjáépítésben. Szeged egységes, eklektikus városképével, belvárosi palotáival, tágas parkjaival és tereivel egy modern európai város karakterét hordozza magában. Az árvíz után a szegediek fogadalmat tettek: ha városuk újjáépül, nagy templomot építenek. 1880-ban, egy évvel a pusztító árvíz után döntöttek az építkezésről. Az alapkővet 1914-ben rakták le, a szegedi dóm pedig 1930-ban készült el. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma és az egyetlen székesegyház, amelyet a 20. században építettek Magyarországon. Az első világháború befejezése után Szegedet és környékét az 1918. november 8-i belgrádi egyezmény értelmében 1919 tavaszától mintegy 28.000 francia katona szállta meg. A megszállás 1929-ig tartott. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. A második világháború után, amelyben főleg a hidak pusztultak el, a város újra fejlődésnek indult. Az 1960-as években számos új lakás épült, és az élelmiszeripar (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, befőzés) vált Szeged legfontosabb iparágává. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Szeged ma a gazdaság, a kultúra és a tudomány egyik magyarországi központja. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged a nyári szabadtéri játékok, nemzetközi vásárok, kiállítások és sportesemények mellett a gasztronómia szerelmesei körében is jól ismert. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrฝ-Csanฝ vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. században magyarok telepedtek le itt, és 1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A 13. században kereskedelmi központtá vált, 1498-ban pedig szabad királyi város lett. A török uralom (1526) után Szeged 1719-ben visszanyerte rangját. Az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg a szegedi dóm (1930). A 20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlᔝése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.A Dél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, t mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. A Szegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körn is népszerk. A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innovผió kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. században magyarok telepedtek le itt, és 1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A 13. században kereskedelmi központtá vált, 1498-ban pedig szabad királyi város lett. A török uralom (1526–1686) után Szeged 1719-ben visszanyerte rangját. Az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg a szegedi dóm (1930). A 20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlődése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.A Dél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, több mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. A Szegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerűek. A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is. (hu)
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. (hu)
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott, az első régészeti leletek a neolitikumba nyúlnak vissza, i. e. 6. évezred körülre. Szegedet a rómaiak alapították Partiscum néven, a ma is Szegeden áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát is szállítottak. Az ásatások arra utalnak, hogy a hun királynak, Attilának volt itt bázisa, a Honfoglalást követően pedig a 10. században a magyarok telepedtek itt le. Az első írásos adat a városról 1183-ból származik, amelyben Szegedet (Ciggedint) a magyar sószállítás központjaként említik. Miután 1241-ben a város leégett az első mongol invázió során, a várost újjáépítették és várral erősítették meg. Szeged a 13. században kereskedelmi központtá nőtte ki magát, elsősorban sótermelése miatt. 1247-ben IV. Béla király a magáénak vallotta a várost, Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ben pedig szabad királyi városi rangot kapott. 1526-ban a törökök kifosztották és felgyújtották a várost. A 143 évig tartó török uralom 1686-ban ért véget, amikor az osztrák császári seregek visszafoglalták a várost és a várat. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza szabad királyi város rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A hozzávetőleg 6000 házból csak 300 élte túl az árvízet. A várost nemzetközi segítséggel újjáépítették, gyakorlatilag mindent átterveztek. Ez magyarázza a város gyűrűkkel és sugárútakkal ellátott utcaszerkezetét. A körgyűrűk ma azon városok nevét viselik, amelyek segítettek az újjáépítésben. Szeged egységes, eklektikus városképével, belvárosi palotáival, tágas parkjaival és tereivel egy modern európai város karakterét hordozza magában. Az árvíz után a szegediek fogadalmat tettek: ha városuk újjáépül, nagy templomot építenek. 1880-ban, egy évvel a pusztító árvíz után döntöttek az építkezésről. Az alapkővet 1914-ben rakták le, a szegedi dóm pedig 1930-ban készült el. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma és az egyetlen székesegyház, amelyet a 20. században építettek Magyarországon. Az első világháború befejezése után Szegedet és környékét az 1918. november 8-i belgrádi egyezmény értelmében 1919 tavaszától mintegy 28.000 francia katona szállta meg. A megszállás 1929-ig tartott. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. A második világháború után, amelyben főleg a hidak pusztultak el, a város újra fejlődésnek indult. Az 1960-as években számos új lakás épült, és az élelmiszeripar (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, befőzés) vált Szeged legfontosabb iparágává. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Szeged ma a gazdaság, a kultúra és a tudomány egyik magyarországi központja. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged a nyári szabadtéri játékok, nemzetközi vásárok, kiállítások és sportesemények mellett a gasztronómia szerelmesei körében is jól ismert. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrฝ-Csanฝ vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. században magyarok telepedtek le itt, és 1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A 13. században kereskedelmi központtá vált, 1498-ban pedig szabad királyi város lett. A török uralom (1526) után Szeged 1719-ben visszanyerte rangját. Az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg a szegedi dóm (1930). A 20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlᔝése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.A Dél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, t mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. A Szegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körn is népszerk. A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innovผió kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. században magyarok telepedtek le itt, és 1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A 13. században kereskedelmi központtá vált, 1498-ban pedig szabad királyi város lett. A török uralom (1526–1686) után Szeged 1719-ben visszanyerte rangját. Az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg a szegedi dóm (1930). A 20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlődése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.A Dél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, több mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. A Szegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerűek. A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrฝ-Csanฝ vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. (hu)
- Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrฝ-Csanฝ vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. (hu)
- <api batchcomplete="">Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. (hu)
|
.jpg){kind=link}
,_Szeged-ja-1.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
