| dbo:abstract
|
- , mint törzsi. A tribal house a modern egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó -zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami azonban gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát. A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének. Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, -mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- A tribal house az egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó -zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát. A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének. Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, -mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- <api batchcomplete="">A tribal house az elektronikus tánczene egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a funky house és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó latin house-zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legf jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát.A legt ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legt house zenn, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, mel༽iák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az elók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általn számítógépes eszközökkel hozzák létre, de val༽i dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stྭiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszern tribalnak, törzsi zenének.Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legf képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket tk között Afrikn és az Amerikai Egyesült Államokban is.A stílus az ezredforduló után, 2000 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetᔞn úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, tk között a ma oly divatos minimal techno-val, idm-mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- <api batchcomplete="">A tribal house az elektronikus tánczene egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a funky house és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó latin house-zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát.A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének.Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is.A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, idm-mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- , mint törzsi. A tribal house a modern egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó -zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami azonban gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát. A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének. Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, -mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- A tribal house az egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó -zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát. A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének. Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, -mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- <api batchcomplete="">A tribal house az elektronikus tánczene egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a funky house és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó latin house-zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legf jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát.A legt ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legt house zenn, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, mel༽iák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az elók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általn számítógépes eszközökkel hozzák létre, de val༽i dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stྭiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszern tribalnak, törzsi zenének.Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legf képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket tk között Afrikn és az Amerikai Egyesült Államokban is.A stílus az ezredforduló után, 2000 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetᔞn úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, tk között a ma oly divatos minimal techno-val, idm-mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
- <api batchcomplete="">A tribal house az elektronikus tánczene egyik alstílusa, ami az 1990-es években alakult ki a funky house és különböző törzsi ritmusok elemeinek keveredésével. Gyakran összekeverik a szintén törzsi ütemeket alkalmazó latin house-zal erőteljes ritmusai miatt, viszont a két stílust ég és föld választja el egymástól. A kiadványok legfőbb jellemzői a dobcentrikusság és a szokatlan monotónia, ami gyakran kántálással, huhogással párosul, ezzel is felidézve Afrika és Dél-Amerika különböző törzseinek népzenei világát.A legtöbb ilyen jellegű kiadványban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találunk fő dallammotívumot, vagy elnyújtott szintetizátorhangokat, amilyeneket például a legtöbb house zenében, és a hasonló elektronikus zenei irányzatokban. A dallamok, melódiák helyett előszeretettel alkalmazzák a végletekig eltorzított dob és basszusmintákat a ritmusképletekben, és az előadók erre a két motívumra helyezik a hangsúlyt. Általában számítógépes eszközökkel hozzák létre, de valódi dobokkal, hangszerekkel is előállítható. Az ilyen – stúdiókban, digitális eszközök segítségével elkészített - tribal zenét a zenetörténészek tribal house-nak nevezik, míg az élő hangszerekkel elkészített alkotásokat egyszerűen tribalnak, törzsi zenének.Az irányzat széles körben történő megismertetése a New York-i Junior Vasquez remixer/DJ nevéhez köthető. Legfőbb képviselői a latin-amerikai és mediterrán országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Argentína) művészei közül kerültek ki, de számtalan producer és lemezlovas készített ilyen felvételeket többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is.A stílus az ezredforduló után, 2000–2004 között élte fénykorát, majd az egyre gyorsabban változó trendeknek köszönhetően úgymond haldokolni kezdett. Egyre kevesebb ilyen jellegű kiadvány lát ma napvilágot, viszont a kortárs zenei producerek előszeretettel kombinálják különböző irányzatokkal, többek között a ma oly divatos minimal techno-val, idm-mel és nem utolsósorban a progresszív house-zal. (hu)
|
