| dbo:abstract
|
- A vörös szoba álma (hagyományos kínai: 紅樓夢; egyszerűsített kínai: 红楼梦; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Hóng lóu mèng) Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) regénye, amelyet a legjelentősebb klasszikus kínai regényként tartanak számon. A mű kezdetben A kő története (Si-to csi (Shitou ji)) 石頭記 / 石头记 címen kéziratos formában terjedt Pekingben, még Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) életében. A regény első nyomtatott változata 1791–92-ben jelent meg és 120 fejezetből állt. Ezt a változatot 程偉元 / 程伟元 (? – 1818) és 高鶚 (kb. 1738 – kb. 1815) állították össze és adták ki. Máig nem tisztázott a regény utolsó negyven fejezetének szerzősége. A regényt a romantika és a realizmus stílusjegyeinek keveredése jellemzi, éppúgy megtalálhatók és meghatározók benne a mindennapi élet eseményei, mint a természetfeletti jelenségek, a szereplőket pedig egyszerre irányítják a lelki tényezők és a sorsuk. A regény nem egységes cselekményszövésű, hanem inkább különálló epizódok sorozatából álló mű, melyben a szerző a Csia (Jia) 賈 / 贾 család hanyatlását ábrázolja nagy részletességgel. A családhoz számos rokon, szolga és szolgáló járul, így a 30 főszereplő mellett több mint 400 mellékszereplő tűnik fel a regény lapjain. A legtöbb figyelmet a fiatal Csia Pao-jü (Jia Baoyu), a családfő tehetséges, de makacs és öntörvényű örököse kapja, aki hanyagolva a társadalmi és a családi hagyományokból fakadó kötelezettségeit, intim viszonyba kerül számos unokahúgával és szolgálójával. E nők közül a legfontosabb a búskomor Lin Taj-jü (Lin Daiyu) (Kék Drágakő), Pao-jü (Baoyu) szerencsétlen sorsú szerelme, illetve a jó kedélyű Pao-csaj (Baochai) (Drága Boglár), aki végül Pao-jü (Baoyu) felesége lesz. A műről, valamint Pao-jü (Baoyu) figurájáról általában azt tartják, hogy bizonyos fokig önéletrajzi jellegű, s Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) életét tükrözi. A regény képe a nagycsaládról hűen adja vissza a felsőbb osztályok életét a Csing (Qing)-dinasztia (1644–1911) korai szakaszában, míg a szereplők egyedi ábrázolása olyan pszichológiai mélységet ér el, amilyen számos szakértő szerint korábban nem létezett a kínai irodalomban. (hu)
- A vörös szoba álma (hagyományos kínai: 紅樓夢; egyszerűsített kínai: 红楼梦; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Hóng lóu mèng) Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) regénye, amelyet a legjelentősebb klasszikus kínai regényként tartanak számon. A mű kezdetben A kő története (Si-to csi (Shitou ji)) 石頭記 / 石头记 címen kéziratos formában terjedt Pekingben, még Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) életében. A regény első nyomtatott változata 1791–92-ben jelent meg és 120 fejezetből állt. Ezt a változatot 程偉元 / 程伟元 (? – 1818) és 高鶚 (kb. 1738 – kb. 1815) állították össze és adták ki. Máig nem tisztázott a regény utolsó negyven fejezetének szerzősége. A regényt a romantika és a realizmus stílusjegyeinek keveredése jellemzi, éppúgy megtalálhatók és meghatározók benne a mindennapi élet eseményei, mint a természetfeletti jelenségek, a szereplőket pedig egyszerre irányítják a lelki tényezők és a sorsuk. A regény nem egységes cselekményszövésű, hanem inkább különálló epizódok sorozatából álló mű, melyben a szerző a Csia (Jia) 賈 / 贾 család hanyatlását ábrázolja nagy részletességgel. A családhoz számos rokon, szolga és szolgáló járul, így a 30 főszereplő mellett több mint 400 mellékszereplő tűnik fel a regény lapjain. A legtöbb figyelmet a fiatal Csia Pao-jü (Jia Baoyu), a családfő tehetséges, de makacs és öntörvényű örököse kapja, aki hanyagolva a társadalmi és a családi hagyományokból fakadó kötelezettségeit, intim viszonyba kerül számos unokahúgával és szolgálójával. E nők közül a legfontosabb a búskomor Lin Taj-jü (Lin Daiyu) (Kék Drágakő), Pao-jü (Baoyu) szerencsétlen sorsú szerelme, illetve a jó kedélyű Pao-csaj (Baochai) (Drága Boglár), aki végül Pao-jü (Baoyu) felesége lesz. A műről, valamint Pao-jü (Baoyu) figurájáról általában azt tartják, hogy bizonyos fokig önéletrajzi jellegű, s Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) életét tükrözi. A regény képe a nagycsaládról hűen adja vissza a felsőbb osztályok életét a Csing (Qing)-dinasztia (1644–1911) korai szakaszában, míg a szereplők egyedi ábrázolása olyan pszichológiai mélységet ér el, amilyen számos szakértő szerint korábban nem létezett a kínai irodalomban. (hu)
|
