| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja. Nem létezik egységes kínai nyelv, hiszen a jelenleg a Kínai Népköztársaság hivatalos állásfoglalása szerint nyelvjárásoknak tekintett nyelvváltozatok olyan jelentős eltéréseket mutatnak, amely alapján külön kínai nyelvekről is beszélhetnénk. A kínai írás mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ legrégebbi folyamatosan létező, máig fennmaradt és használt írása. A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de a déli nyelvekben a tónusok száma 6-10 is lehet. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a pinjin (pinyin). Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,5 milliárdan. Hivatalos nyelvnek számít a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjegyek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek önazonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (ven 文) ((wen 文)) és a beszélt nyelvet (jü 语) ((yu 语)). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig. (hu)
- A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja. Nem létezik egységes kínai nyelv, hiszen a jelenleg a Kínai Népköztársaság hivatalos állásfoglalása szerint nyelvjárásoknak tekintett nyelvváltozatok olyan jelentős eltéréseket mutatnak, amely alapján külön kínai nyelvekről is beszélhetnénk. A kínai írás mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ legrégebbi folyamatosan létező, máig fennmaradt és használt írása. A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de a déli nyelvekben a tónusok száma 6-10 is lehet. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a pinjin (pinyin). Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,5 milliárdan. Hivatalos nyelvnek számít a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjegyek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek önazonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (ven 文) ((wen 文)) és a beszélt nyelvet (jü 语) ((yu 语)). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig. (hu)
|
| dbo:status
|
- gan: 42
- hakka: 33
- kantoni: 18
- kínai összesen: 1
- mandarin: 1
- min: 22
- wu: 12
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 56390 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- John DeFrancis (hu)
- Hannas, William C. (hu)
- Norman, Jerry (hu)
- Pulleyblank, G. Edwin (hu)
- Qiu, Xigui (hu)
- Ramsey, S. Robert (hu)
- Yuan, Jiahua 袁家骅 (hu)
- John DeFrancis (hu)
- Hannas, William C. (hu)
- Norman, Jerry (hu)
- Pulleyblank, G. Edwin (hu)
- Qiu, Xigui (hu)
- Ramsey, S. Robert (hu)
- Yuan, Jiahua 袁家骅 (hu)
|
| prop-hu:beszélik
|
- Kínai Népköztársaság, Kínai Köztársaság , Szingapúr, Malajzia, Fülöp-szigetek, Egyesült államok, Ausztrália, Indonézia, Mauritius, Peru, Kanada, valamint a világ bármelyik egyéb országában, ahol nagyobb számú kínai diaszpóra található (hu)
- Kínai Népköztársaság, Kínai Köztársaság , Szingapúr, Malajzia, Fülöp-szigetek, Egyesült államok, Ausztrália, Indonézia, Mauritius, Peru, Kanada, valamint a világ bármelyik egyéb országában, ahol nagyobb számú kínai diaszpóra található (hu)
|
| prop-hu:beszélőkSzáma
|
- ~1,5 milliárd (hu)
- ~1,5 milliárd (hu)
|
| prop-hu:család
| |
| prop-hu:description
|
- A felvételen a kínai köznyelv négy alaptónusa hallható. (hu)
- A felvételen a kínai köznyelv négy alaptónusa hallható. (hu)
|
| prop-hu:filename
|
- zh-pinyin_tones_with_ma.ogg (hu)
- zh-pinyin_tones_with_ma.ogg (hu)
|
| prop-hu:first
| |
| prop-hu:gondozó
|
- A Kínai Népköztársaságban: Nemzeti Nyelvszabályozó Bizottság (hu)
- A Kínai Népköztársaságban: Nemzeti Nyelvszabályozó Bizottság (hu)
|
| prop-hu:hivatalos
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
|
| prop-hu:iso
| |
| prop-hu:iso6392/b
| |
| prop-hu:iso6392/t
| |
| prop-hu:kép
|
- Hanyu.png (hu)
- Hanyu.png (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- „Kínai nyelv”, baloldalt hagyományos, jobboldalt egyszerűsített kínai írásjegyekkel (hu)
- „Kínai nyelv”, baloldalt hagyományos, jobboldalt egyszerűsített kínai írásjegyekkel (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:last
|
- DeFrancis (hu)
- DeFrancis (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Kínai nyelv (hu)
- Kínai nyelv (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Princeton University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- Society for the Study of Early China and Institute of East Asian Studies, University of California, Berkeley (hu)
- UBC Press, Vancouver (hu)
- Hanyu gaige chubanshe 文字改革出版社, Beijing (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- Society for the Study of Early China and Institute of East Asian Studies, University of California, Berkeley (hu)
- UBC Press, Vancouver (hu)
- Hanyu gaige chubanshe 文字改革出版社, Beijing (hu)
|
| prop-hu:rang
|
- (hu)
- gan: 42 (hu)
- hakka: 33 (hu)
- kantoni: 18 (hu)
- kínai összesen: 1 (hu)
- mandarin: 1 (hu)
- min: 22 (hu)
- wu: 12 (hu)
- (hu)
- gan: 42 (hu)
- hakka: 33 (hu)
- kantoni: 18 (hu)
- kínai összesen: 1 (hu)
- mandarin: 1 (hu)
- min: 22 (hu)
- wu: 12 (hu)
|
| prop-hu:sajátNév
|
- egyszerűsített kínai: 汉语, hagyományos kínai: 漢語; vagy 中文 (hu)
- egyszerűsített kínai: 汉语, hagyományos kínai: 漢語; vagy 中文 (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Asia's Orthographic Dilemma (hu)
- Chinese (hu)
- Chinese Writing (hu)
- Hallgassa meg a kínai nyelv tónusait! (hu)
- Hanyu fangyan gaiyao 汉语方言概要 (hu)
- Outline of Classical Chinese Grammar (hu)
- The Chinese Language: Fact and Fantasy (hu)
- The Languages of China (hu)
- Asia's Orthographic Dilemma (hu)
- Chinese (hu)
- Chinese Writing (hu)
- Hallgassa meg a kínai nyelv tónusait! (hu)
- Hanyu fangyan gaiyao 汉语方言概要 (hu)
- Outline of Classical Chinese Grammar (hu)
- The Chinese Language: Fact and Fantasy (hu)
- The Languages of China (hu)
|
| prop-hu:térkép
|
- New-Map-Sinophone World.PNG (hu)
- New-Map-Sinophone World.PNG (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1984 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
|
| prop-hu:átírásban
|
- pinyin: hànyǔ, magyar népszerű: han-jü vagy zhōngwén, magyar népszerű: csung-ven (hu)
- pinyin: hànyǔ, magyar népszerű: han-jü vagy zhōngwén, magyar népszerű: csung-ven (hu)
|
| prop-hu:írásrendszer
|
- kínai írásjegyek, , , (hu)
- kínai írásjegyek, , , (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Kínai nyelv (hu)
- Kínai nyelv (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Kínai nyelv (hu)
- (hu)
- Kínai nyelv (hu)
- (hu)
|
| is dbo:language
of | |
| is dbo:mainInterest
of | |
| is dbo:nonFictionSubject
of | |
| is dbo:source
of | |
| is prop-hu:beszéltNyelvek
of | |
| is prop-hu:család
of | |
| is prop-hu:hivatalosNyelv
of | |
| is prop-hu:hivatalosNyelvek
of | |
| is prop-hu:kutatásiTerület
of | |
| is prop-hu:languages
of | |
| is prop-hu:másNyelveken
of | |
| is prop-hu:nyelv
of | |
| is prop-hu:nyelvek
of | |
| is prop-hu:szakterület
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
