Az Apollo?5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második ?rhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállított a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel építették fel a repülések egymásutánját. Az els? repülés, az A típusú repülés lett a parancsnoki ?rhajó kipróbálása, a B típusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje.

Property Value
dbo:abstract
  • Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállított a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel építették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A típusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B típusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. A repülés célja volt, hogy igazolják az új fejlesztésű, önálló űrhajó, a holdkomp megfelelÅ‘ működését és képességét a holdra szállás manÅ‘vereire. A próbák keretein belül igazolni kellett, hogy az űrhajó két önálló részegysége, a leszállófokozat és a felszállófokozat működÅ‘képes, a leszállófokozat hajtóműve alkalmas a holdi leszállásra, megfelelÅ‘en szabályozható a tolóereje, egy leszállás megszakítása esetén megfelelÅ‘en működik-e a szerkezet, a két fokozat szétválasztható-e stb. A kritikus művelet a leszállás közbeni megszakítás volt, amikor egyszerre kellett szétválasztani a két fokozatot és a robbantással járó művelet közben megbízhatóan beindul a felszállófokozat hajtóműve. A repülés legnagyobb problémája a holdkomp fejlesztésének csúszása volt. A tervezett start idejére a holdkomp fejlesztése meglehetÅ‘s lemaradásban volt, nagyjából féléves késéssel tudta csak a gyártó Grumman elküldeni az elsÅ‘ tesztpéldányt a Kennedy Űrközpontba. Ezzel a csúszással indulhatott az összeszerelés, amelynek során a balvégzetű Apollo–1 rakétájára, az SA–204-esre szerelték rá a holdkompot a 37-es indítóállásban. A startra 1968. január 22-én került sor, amikor – rövid halasztást követÅ‘en – 17:48-kor (22:48 UTC) felszállt az Apollo–5 és egy problémamentes felbocsátás végén Föld körüli pályára állt. A terveknek megfelelÅ‘en rövid idÅ‘ múltán a holdkomp levált a rakétafokozatról, majd két keringésnyi idÅ‘ alatt az irányítás leellenÅ‘rizte a rendszereket. Ezt követÅ‘en kezdÅ‘dtek a tesztek, elÅ‘bb a leszálló hajtómű működését vizsgálták meg, amelybe némi hiba csúszott; egy beállítási hiba miatt 4 másodperc múltán az irányító rendszer leállította a hajtómű működését. Ezután elvégezték a kritikus leválási manÅ‘vert a két fokozat között, amely teljes sikert hozott. Végül 11 óra 10 perc repülés után leállították az aktív irányítást, majd a légkör fékezÅ‘ hatására elÅ‘bb a felszállófokozat, majd a leszállófokozat lezuhant az óceánba, utóbbi Guam mellett. (hu)
  • Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállított a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel építették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A típusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B típusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. A repülés célja volt, hogy igazolják az új fejlesztésű, önálló űrhajó, a holdkomp megfelelÅ‘ működését és képességét a holdra szállás manÅ‘vereire. A próbák keretein belül igazolni kellett, hogy az űrhajó két önálló részegysége, a leszállófokozat és a felszállófokozat működÅ‘képes, a leszállófokozat hajtóműve alkalmas a holdi leszállásra, megfelelÅ‘en szabályozható a tolóereje, egy leszállás megszakítása esetén megfelelÅ‘en működik-e a szerkezet, a két fokozat szétválasztható-e stb. A kritikus művelet a leszállás közbeni megszakítás volt, amikor egyszerre kellett szétválasztani a két fokozatot és a robbantással járó művelet közben megbízhatóan beindul a felszállófokozat hajtóműve. A repülés legnagyobb problémája a holdkomp fejlesztésének csúszása volt. A tervezett start idejére a holdkomp fejlesztése meglehetÅ‘s lemaradásban volt, nagyjából féléves késéssel tudta csak a gyártó Grumman elküldeni az elsÅ‘ tesztpéldányt a Kennedy Űrközpontba. Ezzel a csúszással indulhatott az összeszerelés, amelynek során a balvégzetű Apollo–1 rakétájára, az SA–204-esre szerelték rá a holdkompot a 37-es indítóállásban. A startra 1968. január 22-én került sor, amikor – rövid halasztást követÅ‘en – 17:48-kor (22:48 UTC) felszállt az Apollo–5 és egy problémamentes felbocsátás végén Föld körüli pályára állt. A terveknek megfelelÅ‘en rövid idÅ‘ múltán a holdkomp levált a rakétafokozatról, majd két keringésnyi idÅ‘ alatt az irányítás leellenÅ‘rizte a rendszereket. Ezt követÅ‘en kezdÅ‘dtek a tesztek, elÅ‘bb a leszálló hajtómű működését vizsgálták meg, amelybe némi hiba csúszott; egy beállítási hiba miatt 4 másodperc múltán az irányító rendszer leállította a hajtómű működését. Ezután elvégezték a kritikus leválási manÅ‘vert a két fokozat között, amely teljes sikert hozott. Végül 11 óra 10 perc repülés után leállították az aktív irányítást, majd a légkör fékezÅ‘ hatására elÅ‘bb a felszállófokozat, majd a leszállófokozat lezuhant az óceánba, utóbbi Guam mellett. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 28035 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 31331 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23834063 (xsd:integer)
prop-hu:apogeum
  • 214.0 (dbd:kilometre)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:elozo
prop-hu:előzőRepülés
prop-hu:földetÉrésIdeje
  • 1968 (xsd:integer)
  • 35880.0 (dbd:second)
prop-hu:hordozórakéta
  • Saturn IB (hu)
  • Saturn IB (hu)
prop-hu:hívójel
  • AS–204 (hu)
  • AS–204 (hu)
prop-hu:időtartam
  • 11 (xsd:integer)
prop-hu:keringésekSzáma
  • 7.500000 (xsd:double)
prop-hu:kovetkezo
prop-hu:következőRepülés
prop-hu:megtettTávolság
  • (hu)
  • ~300 000 km (hu)
  • (hu)
  • ~300 000 km (hu)
prop-hu:nssdcId
  • 1968 (xsd:integer)
prop-hu:ország
  • USA (hu)
  • USA (hu)
prop-hu:perigeum
  • 162.0 (dbd:kilometre)
prop-hu:periódusFöldKörül
  • 89.500000 (xsd:double)
prop-hu:pályahajlásFöldKörül
  • 31.600000 (xsd:double)
prop-hu:repülésNeve
  • Apollo–5 (hu)
  • Apollo–5 (hu)
prop-hu:start
  • 1968 (xsd:integer)
  • 82089.0 (dbd:second)
prop-hu:starthely
prop-hu:személyzet
  • személyzet nélküli repülés (hu)
  • személyzet nélküli repülés (hu)
prop-hu:személyzetKépaláírás
  • Személyzet (hu)
  • Személyzet (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:űrhajóTömege
  • 14360.0 (dbd:kilogram)
prop-hu:űrügynökség
  • NASA25px (hu)
  • NASA25px (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállított a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel építették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A típusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B típusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. (hu)
  • Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállított a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel építették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A típusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B típusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. (hu)
rdfs:label
  • Apollo–5 (hu)
  • Apollo–5 (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:elozo of
is prop-hu:előzőRepülés of
is prop-hu:kovetkezo of
is prop-hu:következőRepülés of
is foaf:primaryTopic of