| dbo:abstract
|
- Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépÃtésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához. A NASA által felállÃtott repülési szisztémában az A tÃpusú repülés jelölést kapta a parancsnoki űrhajó elsÅ‘ berepülése (legyen az bármilyen hordozóeszközzel végrehajtva), Ãgy az Apollo–4 után ez a repülés lett a második A tÃpusú repülés (egyben az egyetlen, amikor ugyanabból a tÃpusból megismételtek volna repüléseket). A repülés célja, hogy igazolják a Saturn V képességét, hogy holdirányú pályára képes állÃtani az Apollo űrhajórendszert, illetve hogy a Holdtól visszatérÅ‘ űrhajó hÅ‘pajzsa alkalmas a visszatéréskor fellépÅ‘ extrém hÅ‘terhelésre. Ennek keretében a rakétára egy valódi Block I űrhajót épÃtettek, valamint a holdkompot imitálandó, annak tömegének 80%-t kitevÅ‘ holdkomp utánzatot épÃtettek be. A rakéta harmadik fokozata S-IVB hajtóművének ismételt beindÃtásával kÃvántak holdirányra állni az űrhajóval, majd annak fÅ‘hajtóművével – mintegy imitálva egy pályaközi repülésmegszakÃtást – visszafordultak volna a Föld felé, hogy nagy sebességű visszatérést szimuláljanak az űrhajóval, amelynek hÅ‘pajzsát tesztelték volna ezáltal. A startra 1968. április 4-én került sor, helyi idÅ‘ szerint 7:00-kor (12:00 UTC), ám az emelkedés második percében rögtön problémák léptek fel. Az elsÅ‘ fokozat hajtóműveiben ún. pogo oszcilláció, azaz nyomáslengések léptek fel, amelynek következtében a rakétahajtóművek rángatni kezdték az egész űrszerelvényt. A mért értékek csalódást keltÅ‘ek voltak, mivel meghaladták azokat a biztonsági limiteket, amelyekkel még emberek biztonsággal tudtak volna utazni az űrhajó fedélzetén. Tetézte a bajt, hogy a fokozatleválást követÅ‘en az S-II fokozat -es hajtóművei közül kettÅ‘ is leállt, és csak a maradék három hajtómű hosszabb égetésével, majd az S-IVB fokozat szintén hosszabb égetésével sikerült a tervezettÅ‘l teljesen eltérÅ‘ orbitális pályára állÃtani az űrszerelvényt. A pályára állás után következett volna az S-IVB újraindÃtása, ám egy hiba miatt ez is kudarcot vallott, és végül az Apollo űrhajó hajtóművének segÃtségével tudták csak nagy magasságba emelni az űrhajót, hogy a sebesség- és hÅ‘pajzstesztet el tudják végezni. További járulékos kár volt, hogy az emelkedés során az űrhajót védÅ‘ orrkúpról panelek váltak le a különbözÅ‘ erÅ‘hatások következtében. Az űrhajó 9 óra 57 perc 20 másodperc repülést követÅ‘en szállt le a hadihajó mellett, a Hawaii-szigetektÅ‘l északra, a Csendes-óceánon, csak részben teljesÃtve a kitűzött feladatokat. A kivizsgálás megállapÃtotta, hogy kisebb tervezési hiányosságok okozták mind a pogo oszcillációt, mind a második fokozat hajtóműveinek leállását, amelyeket a teszteket követÅ‘en különbözÅ‘ változtatásokkal megoldottak a mérnökök. Az Apollo–6 részleges kudarca azonban elveszett a hÃrek között, és nem gyakorolt túl nagy befolyást a közvéleményre, mivel ugyanaznap hajtották végre a tesztrepülést, amikor egy orvlövész megölte Martin Luther Kinget, valamint amikor Lyndon B. Johnson elnök bejelentette, hogy nem indul az 1968-as elnökválasztásokon az újraválasztásáért. (hu)
- Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépÃtésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához. A NASA által felállÃtott repülési szisztémában az A tÃpusú repülés jelölést kapta a parancsnoki űrhajó elsÅ‘ berepülése (legyen az bármilyen hordozóeszközzel végrehajtva), Ãgy az Apollo–4 után ez a repülés lett a második A tÃpusú repülés (egyben az egyetlen, amikor ugyanabból a tÃpusból megismételtek volna repüléseket). A repülés célja, hogy igazolják a Saturn V képességét, hogy holdirányú pályára képes állÃtani az Apollo űrhajórendszert, illetve hogy a Holdtól visszatérÅ‘ űrhajó hÅ‘pajzsa alkalmas a visszatéréskor fellépÅ‘ extrém hÅ‘terhelésre. Ennek keretében a rakétára egy valódi Block I űrhajót épÃtettek, valamint a holdkompot imitálandó, annak tömegének 80%-t kitevÅ‘ holdkomp utánzatot épÃtettek be. A rakéta harmadik fokozata S-IVB hajtóművének ismételt beindÃtásával kÃvántak holdirányra állni az űrhajóval, majd annak fÅ‘hajtóművével – mintegy imitálva egy pályaközi repülésmegszakÃtást – visszafordultak volna a Föld felé, hogy nagy sebességű visszatérést szimuláljanak az űrhajóval, amelynek hÅ‘pajzsát tesztelték volna ezáltal. A startra 1968. április 4-én került sor, helyi idÅ‘ szerint 7:00-kor (12:00 UTC), ám az emelkedés második percében rögtön problémák léptek fel. Az elsÅ‘ fokozat hajtóműveiben ún. pogo oszcilláció, azaz nyomáslengések léptek fel, amelynek következtében a rakétahajtóművek rángatni kezdték az egész űrszerelvényt. A mért értékek csalódást keltÅ‘ek voltak, mivel meghaladták azokat a biztonsági limiteket, amelyekkel még emberek biztonsággal tudtak volna utazni az űrhajó fedélzetén. Tetézte a bajt, hogy a fokozatleválást követÅ‘en az S-II fokozat -es hajtóművei közül kettÅ‘ is leállt, és csak a maradék három hajtómű hosszabb égetésével, majd az S-IVB fokozat szintén hosszabb égetésével sikerült a tervezettÅ‘l teljesen eltérÅ‘ orbitális pályára állÃtani az űrszerelvényt. A pályára állás után következett volna az S-IVB újraindÃtása, ám egy hiba miatt ez is kudarcot vallott, és végül az Apollo űrhajó hajtóművének segÃtségével tudták csak nagy magasságba emelni az űrhajót, hogy a sebesség- és hÅ‘pajzstesztet el tudják végezni. További járulékos kár volt, hogy az emelkedés során az űrhajót védÅ‘ orrkúpról panelek váltak le a különbözÅ‘ erÅ‘hatások következtében. Az űrhajó 9 óra 57 perc 20 másodperc repülést követÅ‘en szállt le a hadihajó mellett, a Hawaii-szigetektÅ‘l északra, a Csendes-óceánon, csak részben teljesÃtve a kitűzött feladatokat. A kivizsgálás megállapÃtotta, hogy kisebb tervezési hiányosságok okozták mind a pogo oszcillációt, mind a második fokozat hajtóműveinek leállását, amelyeket a teszteket követÅ‘en különbözÅ‘ változtatásokkal megoldottak a mérnökök. Az Apollo–6 részleges kudarca azonban elveszett a hÃrek között, és nem gyakorolt túl nagy befolyást a közvéleményre, mivel ugyanaznap hajtották végre a tesztrepülést, amikor egy orvlövész megölte Martin Luther Kinget, valamint amikor Lyndon B. Johnson elnök bejelentette, hogy nem indul az 1968-as elnökválasztásokon az újraválasztásáért. (hu)
|
