| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (yangban), a nemesi réteg alig használt. 1592-ben Tojotomi Hidejosi vezetésével indult Csoszon (Joseon) ellen, mely romba döntötte az országot, 1627-ben pedig a Ming Birodalmat megdöntő és a Csing Birodalmat megalapító mandzsuk támadták meg, ugyancsak nagy pusztítást okozva, a központi hatalmat jelentősen meggyengítve. Az 1700-as évekre azonban Csoszon (Joseon) ismét fölvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország a külvilágtól jórészt elzárkózva létezett, emiatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni. Csoszon végül 1897-ben szűnt meg, amikor Kodzsong (Gojong) király császárrá kiáltotta ki magát, és ezzel létrejött a Koreai Császárság. A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon (Joseon)-kori örökség. (hu)
- Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (yangban), a nemesi réteg alig használt. 1592-ben Tojotomi Hidejosi vezetésével indult Csoszon (Joseon) ellen, mely romba döntötte az országot, 1627-ben pedig a Ming Birodalmat megdöntő és a Csing Birodalmat megalapító mandzsuk támadták meg, ugyancsak nagy pusztítást okozva, a központi hatalmat jelentősen meggyengítve. Az 1700-as évekre azonban Csoszon (Joseon) ismét fölvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország a külvilágtól jórészt elzárkózva létezett, emiatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni. Csoszon végül 1897-ben szűnt meg, amikor Kodzsong (Gojong) király császárrá kiáltotta ki magát, és ezzel létrejött a Koreai Császárság. A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon (Joseon)-kori örökség. (hu)
|
| dbo:capital
| |
| dbo:currency
| |
| dbo:foundingYear
| |
| dbo:governmentType
| |
| dbo:monarch
| |
| dbo:religion
| |
| dbo:status
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 97801 (xsd:nonNegativeInteger)
- 98296 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23789549 (xsd:integer)
- 25416001 (xsd:integer)
|
| prop-hu:author
|
- Susan Wise Bauer (hu)
- Choi Byonghyon (hu)
- JaHyun Kim Haboush (hu)
- Kang Jae-eun (hu)
- Namgi Park, John Weidman (hu)
- Pettid, Michael J. (hu)
- Susan Wise Bauer (hu)
- Choi Byonghyon (hu)
- JaHyun Kim Haboush (hu)
- Kang Jae-eun (hu)
- Namgi Park, John Weidman (hu)
- Pettid, Michael J. (hu)
|
| prop-hu:címer
|
- Coat of Arms of Joseon Korea.svg (hu)
- Coat of Arms of Joseon Korea.svg (hu)
|
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:dinasztia
| |
| prop-hu:editor
|
- Soyoung Lee, Chin-Sung Chang (hu)
- Soyoung Lee, Chin-Sung Chang (hu)
|
| prop-hu:előd
| |
| prop-hu:előd1Zászló
|
- Royal flag of Goryeo .svg (hu)
- Royal flag of Goryeo .svg (hu)
|
| prop-hu:főváros
| |
| prop-hu:hivatalosNyelvek
| |
| prop-hu:isbn
|
- 9780393059762 (xsd:decimal)
- 9780674281301 (xsd:decimal)
- 9781588393104 (xsd:decimal)
- 9781861893482 (xsd:decimal)
- 9781931907309 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:location
| |
| prop-hu:megalakulásÉve
| |
| prop-hu:megszűnésÉve
| |
| prop-hu:publisher
|
- Harvard University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Metropolitan Museum of Art (hu)
- Homa & Sekey Books (hu)
- Reaktion Books Ltd (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Metropolitan Museum of Art (hu)
- Homa & Sekey Books (hu)
- Reaktion Books Ltd (hu)
|
| prop-hu:pénznem
| |
| prop-hu:sajátNév
|
- 조선 / 朝鮮 (hu)
- 조선 / 朝鮮 (hu)
|
| prop-hu:státusz
|
- megszűnt (hu)
- megszűnt (hu)
|
| prop-hu:title
|
- The History of the Renaissance World: From the Rediscovery of Aristotle to the Conquest of Constantinople (hu)
- Art of the Korean Renaissance, 1400-1600 (hu)
- Korean cuisine: an illustrated history (hu)
- The Annals of King T’aejo (hu)
- The Land of Scholars: Two Thousand Years of Korean Confucianism (hu)
- Higher Education in Korea: Tradition and Adaptation (hu)
- The History of the Renaissance World: From the Rediscovery of Aristotle to the Conquest of Constantinople (hu)
- Art of the Korean Renaissance, 1400-1600 (hu)
- Korean cuisine: an illustrated history (hu)
- The Annals of King T’aejo (hu)
- The Land of Scholars: Two Thousand Years of Korean Confucianism (hu)
- Higher Education in Korea: Tradition and Adaptation (hu)
|
| prop-hu:térkép
|
- Locator map of Korea.svg (hu)
- Locator map of Korea.svg (hu)
|
| prop-hu:uralkodó
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:utód
|
- Koreai Császárság (hu)
- Koreai Császárság (hu)
|
| prop-hu:utód1Zászló
|
- Flag of Korea .svg (hu)
- Flag of Korea .svg (hu)
|
| prop-hu:vallás
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1999 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
|
| prop-hu:zászló
|
- Flag of the king of Joseon.svg (hu)
- Flag of the king of Joseon.svg (hu)
|
| prop-hu:államforma
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (ya (hu)
- Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (ya (hu)
|
| rdfs:label
|
- Csoszon (hu)
- Csoszon (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:country
of | |
| is dbo:deathPlace
of | |
| is dbo:headquarter
of | |
| is dbo:state
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:halálHelye
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:ország
of | |
| is prop-hu:székhely
of | |
| is prop-hu:születésHelye
of | |
| is prop-hu:születésiHely
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
