| dbo:abstract
|
- Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi megyéje. Északról Komárom-Esztergom megye, keletről Pest megye, délkeletről Bács-Kiskun megye, délről Tolna megye, délnyugatról Somogy megye, nyugatról pedig Veszprém megye határolja. Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt. Nyolc járás alkotja. Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb megye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér megye adja. (hu)
- Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi megyéje. Északról Komárom-Esztergom megye, keletről Pest megye, délkeletről Bács-Kiskun megye, délről Tolna megye, délnyugatról Somogy megye, nyugatról pedig Veszprém megye határolja. Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt. Nyolc járás alkotja. Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb megye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér megye adja. (hu)
|
