| dbo:abstract
|
- A Közép-Dunántúl régió (becenevén: királyi régió) a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja, központja Székesfehérvár. A régió legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer. A régiót alkotó megyék közül mindhárom kiemelt szerepet töltött be a magyar történelemben: a régióközpont, a királyok városaként emlegetett Székesfehérvár a Komárom-Esztergom megyei Esztergommal együtt az ország első fővárosai voltak; előbbi város több mint ötszáz éven keresztül koronázóváros és királyi székhely volt, utóbbi a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Veszprém városra a királynék városaként szokás hivatkozni. Mindezek mellett mindhárom város püspöki illetve érseki székhely. A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója, megyéi közül Fejér megye az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. A régióközpont az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja. Népessége körülbelül 1,1 millió fő, területe 11 237 km², népsűrűsége pedig közel 100 fő/km², ezzel a hét magyarországi régió közül az ötödik legnépesebb, az ötödik legnagyobb és a második legsűrűbben lakott régió. A Közép-Dunántúl kifejezés a statisztikai régión kívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. (hu)
- A Közép-Dunántúl régió (becenevén: királyi régió) a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja, központja Székesfehérvár. A régió legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer. A régiót alkotó megyék közül mindhárom kiemelt szerepet töltött be a magyar történelemben: a régióközpont, a királyok városaként emlegetett Székesfehérvár a Komárom-Esztergom megyei Esztergommal együtt az ország első fővárosai voltak; előbbi város több mint ötszáz éven keresztül koronázóváros és királyi székhely volt, utóbbi a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Veszprém városra a királynék városaként szokás hivatkozni. Mindezek mellett mindhárom város püspöki illetve érseki székhely. A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója, megyéi közül Fejér megye az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. A régióközpont az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja. Népessége körülbelül 1,1 millió fő, területe 11 237 km², népsűrűsége pedig közel 100 fő/km², ezzel a hét magyarországi régió közül az ötödik legnépesebb, az ötödik legnagyobb és a második legsűrűbben lakott régió. A Közép-Dunántúl kifejezés a statisztikai régión kívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. (hu)
|
