| dbo:abstract
|
- Székesfehérvár (latinul: Alba Regia, németül: Stuhlweißenburg, további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb, legfejlettebb és legfontosabb városa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a , kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye barokk óvárosa, mely nemzetközi hírű. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel. Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése. Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a 10. századig, a fő vélekedés szerint, nem alapítottak, a rómaiak Gorsium nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai tőle 12 kilométerre délre találhatók. Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította 972-ben a Gaja- és Séd patakok által táplált mocsárvilágból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai Belváros legmagasabb pontján fejedelmi székvárat és templomot építtetett. Fia, Szent István bővíttette a várat, néhány száz méterrel arrébb királyi bazilikát és az esztergomi érsekség tekintélyével vetekedő prépostságot alapított, mindezek mellett különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől kezdve Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen az ország első és sokáig egyetlen hiteleshelye volt a város. Ezt a fejlődést a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A királyság kezdetétől (1000/1001) a török hódoltság kezdetéig (1543) a kizárólagos koronázóváros, ugyanis sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát. A egyetlen, az országgyűlések, a királyi temetkezések és esküvők már-már kötelező helyszíne, Szent Imre herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) kezdve a királyság szakrális központja. A török hódoltság (1543–1688) idején fontos és gazdag oszmán határváros, szandzsákszékhely. Visszavétele után, a 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával, többek között ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is. 1860-ban megjelent a városban a vasút és gyorsan a Dunántúl legfontosabb csomópontjává vált a település, azonban ipari várossá csak a 20. században alakult. Az 1930–1940-es évek gyors ütemű fejlődését a második világháború törte meg, ami rendkívül súlyos károkat okozott a nagy stratégiai jelentőséggel bíró városnak. A háború után a gazdasági fejlődés újraindult, a népesség megtöbbszöröződött. Itt készült a világhírű Ikarus buszok jelentős része, itt működött a Videoton haditechnika- és szórakoztatóelektronikai gyára és itt volt a hazai alumínium-feldolgozás központja, a . Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott, olyan cégek jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford. Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes évekhez képest a város legfontosabb gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek. Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a Győri Édest gyártó Mondélez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems, az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az és a . Sportéletének legjelentősebb képviselői a Fehérvár AV19, a MOL Fehérvár FC, az Alba Fehérvár, az Alba Fehérvár KC, a Fehérvár Enthroners, a és az . A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is éreztette hatását ebből a szempontból. Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa, több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível. Nem mellesleg napjainkban a felsőoktatási ágazat gyorsan fejlődik a településen, a legfontosabb intézmények az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, a Kodolányi János Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus. A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket; a kialakításáért és a szerb ortodox templom helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat. Hasonlóan jelentős a műemléki Fő utca 2010 körül kivitelezett rehabilitációja, ami egy teljes belváros-rehabilitációs folyamat első lépése, mely folyamat azóta is intenzíven zajlik. A város hagyományait országosan ismert és elismert rendezvénysorozatokkal is ápolják, melyek közül a legnagyobb a Székesfehérvári Királyi Napok. A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa. (hu)
- Székesfehérvár (latinul: Alba Regia, németül: Stuhlweißenburg, további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb, legfejlettebb és legfontosabb városa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a , kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye barokk óvárosa, mely nemzetközi hírű. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel. Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése. Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a 10. századig, a fő vélekedés szerint, nem alapítottak, a rómaiak Gorsium nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai tőle 12 kilométerre délre találhatók. Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította 972-ben a Gaja- és Séd patakok által táplált mocsárvilágból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai Belváros legmagasabb pontján fejedelmi székvárat és templomot építtetett. Fia, Szent István bővíttette a várat, néhány száz méterrel arrébb királyi bazilikát és az esztergomi érsekség tekintélyével vetekedő prépostságot alapított, mindezek mellett különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől kezdve Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen az ország első és sokáig egyetlen hiteleshelye volt a város. Ezt a fejlődést a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A királyság kezdetétől (1000/1001) a török hódoltság kezdetéig (1543) a kizárólagos koronázóváros, ugyanis sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát. A egyetlen, az országgyűlések, a királyi temetkezések és esküvők már-már kötelező helyszíne, Szent Imre herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) kezdve a királyság szakrális központja. A török hódoltság (1543–1688) idején fontos és gazdag oszmán határváros, szandzsákszékhely. Visszavétele után, a 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával, többek között ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is. 1860-ban megjelent a városban a vasút és gyorsan a Dunántúl legfontosabb csomópontjává vált a település, azonban ipari várossá csak a 20. században alakult. Az 1930–1940-es évek gyors ütemű fejlődését a második világháború törte meg, ami rendkívül súlyos károkat okozott a nagy stratégiai jelentőséggel bíró városnak. A háború után a gazdasági fejlődés újraindult, a népesség megtöbbszöröződött. Itt készült a világhírű Ikarus buszok jelentős része, itt működött a Videoton haditechnika- és szórakoztatóelektronikai gyára és itt volt a hazai alumínium-feldolgozás központja, a . Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott, olyan cégek jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford. Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes évekhez képest a város legfontosabb gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek. Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a Győri Édest gyártó Mondélez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems, az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az és a . Sportéletének legjelentősebb képviselői a Fehérvár AV19, a MOL Fehérvár FC, az Alba Fehérvár, az Alba Fehérvár KC, a Fehérvár Enthroners, a és az . A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is éreztette hatását ebből a szempontból. Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa, több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível. Nem mellesleg napjainkban a felsőoktatási ágazat gyorsan fejlődik a településen, a legfontosabb intézmények az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, a Kodolányi János Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus. A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket; a kialakításáért és a szerb ortodox templom helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat. Hasonlóan jelentős a műemléki Fő utca 2010 körül kivitelezett rehabilitációja, ami egy teljes belváros-rehabilitációs folyamat első lépése, mely folyamat azóta is intenzíven zajlik. A város hagyományait országosan ismert és elismert rendezvénysorozatokkal is ápolják, melyek közül a legnagyobb a Székesfehérvári Királyi Napok. A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa. (hu)
|
