dbo:abstract
|
- lA Gemini–10, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini X az amerikai Gemini-program nyolcadik emberes küldetése volt. A NASA elvárásai szerint a félsikert hozó Gemini VI, Gemini VII, Gemini VIII és Gemini IXA sorozat után a fő követelmény a soron következő repüléssel szemben egy teljes egészében sikeres, minden előzetesen tervezett műveletet végrehajtó repülés kivitelezése volt. Műveleti szempontból a Gemini X elé kettős célt tűztek ki: egy kettős randevú és űrséták végrehajtása. Az első cél érdekében először a Gemini X-zel párhuzamosan startoló Agena rakétával kellett randevúznia, majd összedokkolnia az űrhajósoknak, majd a célrakéta hajtóműveinek segítségével korábban nem próbált pályamódosító manővereket (elsősorban a magasság drasztikus emelését) kellett végrehajtani, majd ennek végeztével az űrhajóval találkozni kellett a Gemini VIII során használt és azóta is fenn a világűrben keringő másik Agena-val kellett randevút végrehajtani. A repülésre ezúttal a Gemini–3-on már repült John Young parancsnok és az újonc – a harmadik űrhajós válogatásból, azaz az ún. érkező – Michael Collins pilótát jelölték ki legénységként. Az első számú legénység tartaléka pedig Alan Bean parancsnoki tartalék és a később tragikusan elhunyt Clifton. C. Williams pilóta tartalék lett (akiknek az a hálátlan feladat jutott, hogy a legénységi rotáció sajátosságai miatt ezt a feladatot nem követhette egy éles repülés, ezért amennyiben valami probléma nem történt az eredeti legénységgel, úgy ők feleslegesen készültek fel). A Gemini X startjára 1966. július 18-án 22:20:26-kor ) került sor, 100 perccel az Agena szomszéd indítóállásbeli startját követően egy rendkívül rövid, 35 másodperces indítási ablakon belül. Hosszú idő után először mind az Agena, mind a Gemini X startja sikeresnek minősült annak ellenére, hogy az utóbbi startjánál egy véletlenül beakadt üzemanyag töltőcsövet a rakéta magával hurcolt és kiszakított a helyéről, illetve a rakéta oxidálószer tartálya a fokozatleválasztást követően felhasadt. A Gemini a negyedik keringésben utolérte az Agena-t, ám az újonnan alkalmazott eszközök révén Collins elnézte az űrhajójuk helyzetét, ezért a megközelítés és dokkolás során sokkal több üzemanyagot használtak el a tervezettnél, amely miatt későbbi randevúkísérleteket is törölni kellett. A sikeres dokkolást követően Collins egy ún. „felállva végzett űrsétát” hajtott végre. Ennek keretében az űrhajós nem végzett igazi űrsétát, csak kinyitotta a Gemini ajtaját és felállt az ülésében és lényegében deréktól kifelé volt csak az űrben és ebben a testtartásban főként fényképezési feladatokat végzett. A speciális űrséta után az űrhajósok az Agena hajtóművével rekordmagasra, 763 kilométerre emelték az űrhajó pályájának földtávolpontját. Később pedig, miután ismét körpályává alakították a keringésüket, leváltak az Agena-ról és átmanővereztek a Gemini VIII Agena-jához. Utóbbit végül 3 méterre közelítették meg, de nem kapcsolódtak össze vele. Az együtt repülés során Collins még egy űrsétát is végrehajtott, amelynek során átment az Agena-hoz és leszerelte azt a gyűjtő fémlapot, amelyet eredetileg még Dave Scott-nak kellett volna. Az űrséta nem hozta el a várt sikert, collinsnak társaihoz hasonlóan problémái támadtak a stabilitással és a köldökzsinórral. Végül a feladatok elvégeztével a Gemini X 2 nap, 22 óra és 20 perc repülés után sikeresen szállt le az Atlanti-óceánra, mindössze 5,4 kilométerrel a mentésre érkező hordozó mellé. (hu)
- lA Gemini–10, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini X az amerikai Gemini-program nyolcadik emberes küldetése volt. A NASA elvárásai szerint a félsikert hozó Gemini VI, Gemini VII, Gemini VIII és Gemini IXA sorozat után a fő követelmény a soron következő repüléssel szemben egy teljes egészében sikeres, minden előzetesen tervezett műveletet végrehajtó repülés kivitelezése volt. Műveleti szempontból a Gemini X elé kettős célt tűztek ki: egy kettős randevú és űrséták végrehajtása. Az első cél érdekében először a Gemini X-zel párhuzamosan startoló Agena rakétával kellett randevúznia, majd összedokkolnia az űrhajósoknak, majd a célrakéta hajtóműveinek segítségével korábban nem próbált pályamódosító manővereket (elsősorban a magasság drasztikus emelését) kellett végrehajtani, majd ennek végeztével az űrhajóval találkozni kellett a Gemini VIII során használt és azóta is fenn a világűrben keringő másik Agena-val kellett randevút végrehajtani. A repülésre ezúttal a Gemini–3-on már repült John Young parancsnok és az újonc – a harmadik űrhajós válogatásból, azaz az ún. érkező – Michael Collins pilótát jelölték ki legénységként. Az első számú legénység tartaléka pedig Alan Bean parancsnoki tartalék és a később tragikusan elhunyt Clifton. C. Williams pilóta tartalék lett (akiknek az a hálátlan feladat jutott, hogy a legénységi rotáció sajátosságai miatt ezt a feladatot nem követhette egy éles repülés, ezért amennyiben valami probléma nem történt az eredeti legénységgel, úgy ők feleslegesen készültek fel). A Gemini X startjára 1966. július 18-án 22:20:26-kor ) került sor, 100 perccel az Agena szomszéd indítóállásbeli startját követően egy rendkívül rövid, 35 másodperces indítási ablakon belül. Hosszú idő után először mind az Agena, mind a Gemini X startja sikeresnek minősült annak ellenére, hogy az utóbbi startjánál egy véletlenül beakadt üzemanyag töltőcsövet a rakéta magával hurcolt és kiszakított a helyéről, illetve a rakéta oxidálószer tartálya a fokozatleválasztást követően felhasadt. A Gemini a negyedik keringésben utolérte az Agena-t, ám az újonnan alkalmazott eszközök révén Collins elnézte az űrhajójuk helyzetét, ezért a megközelítés és dokkolás során sokkal több üzemanyagot használtak el a tervezettnél, amely miatt későbbi randevúkísérleteket is törölni kellett. A sikeres dokkolást követően Collins egy ún. „felállva végzett űrsétát” hajtott végre. Ennek keretében az űrhajós nem végzett igazi űrsétát, csak kinyitotta a Gemini ajtaját és felállt az ülésében és lényegében deréktól kifelé volt csak az űrben és ebben a testtartásban főként fényképezési feladatokat végzett. A speciális űrséta után az űrhajósok az Agena hajtóművével rekordmagasra, 763 kilométerre emelték az űrhajó pályájának földtávolpontját. Később pedig, miután ismét körpályává alakították a keringésüket, leváltak az Agena-ról és átmanővereztek a Gemini VIII Agena-jához. Utóbbit végül 3 méterre közelítették meg, de nem kapcsolódtak össze vele. Az együtt repülés során Collins még egy űrsétát is végrehajtott, amelynek során átment az Agena-hoz és leszerelte azt a gyűjtő fémlapot, amelyet eredetileg még Dave Scott-nak kellett volna. Az űrséta nem hozta el a várt sikert, collinsnak társaihoz hasonlóan problémái támadtak a stabilitással és a köldökzsinórral. Végül a feladatok elvégeztével a Gemini X 2 nap, 22 óra és 20 perc repülés után sikeresen szállt le az Atlanti-óceánra, mindössze 5,4 kilométerrel a mentésre érkező hordozó mellé. (hu)
|