| dbo:abstract
|
- A Material Girl című dal az amerikai énekesnő-dalszerző Madonna 1985. január 23-án megjelent második kislemeze második, Like a Virgin című stúdióalbumáról, a Sire Records kiadó gondozásában. A dalt Peter Brown és Robert Rans írták. A producer Nile Rodgers volt. A dal szerepel egy kissé remixelt formában az 1990-es The Immaculate Collection, valamint a 2009-es című válogatáslemezeken is. Madonna elmondta, hogy a dal koncepciója akkori életét jellemzi, és tetszett neki, mert úgy gondolta, hogy provokatív. A dal szintetizátoros, és robot hangzással bír, mely ismétli önmagát. A dalszövegek materializmussal azonosak, amikor Madonna gazdag életet akar, és nem romantikát és kapcsolatokat. A kortárs kritikusok gyakran azonpsították a "Material Girl" és a Like a Virgin dalokat hasonlósága miatt, és mely ikonná változtatta. A "Material Girl" sikeres volt Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Írországban, Japánban, és az Egyesült Királyságban is, ahol 5. helyezést ért el. Az amerikai Billboard Hot 100-as listán a 2. helyezés lett és a harmadik Top 5-ös slágere volt. A dal videoklipjének inspirációja Marilyn Monroe "Diamonds Are a Girl's Best Friend" című dala volt, mely az 1953-as Gentleman Prefer Blondes című filmben hangzott el. Az utánzott jelenetekben Madonnát megpróbálják megnyerni ajándékokkal, ékszerekkel, pénzzel, azonban ő nem volt lenyűgözve ettől. A dalt a legtöbb világturnén előadta az énekesnő, utánozva a dal videoklipjét. A dalt több művész is feldolgozta, köztük Britney Spears, Hilary és Haylie Duff. A 2001-es Moulin Rouge! című filmben, és a Bridges Jones: The Edge of Reason, és Material Girls című filmekben is elhangzik a dal. Madonna gyakran megjegyezte, hogy sajnálja a "Material Girl" felvételét, mert mainstream média becenévvé vált. A dal befolyást gyakorolt a nőkre, és vita tárgyát képezte. (hu)
- A Material Girl című dal az amerikai énekesnő-dalszerző Madonna 1985. január 23-án megjelent második kislemeze második, Like a Virgin című stúdióalbumáról, a Sire Records kiadó gondozásában. A dalt Peter Brown és Robert Rans írták. A producer Nile Rodgers volt. A dal szerepel egy kissé remixelt formában az 1990-es The Immaculate Collection, valamint a 2009-es című válogatáslemezeken is. Madonna elmondta, hogy a dal koncepciója akkori életét jellemzi, és tetszett neki, mert úgy gondolta, hogy provokatív. A dal szintetizátoros, és robot hangzással bír, mely ismétli önmagát. A dalszövegek materializmussal azonosak, amikor Madonna gazdag életet akar, és nem romantikát és kapcsolatokat. A kortárs kritikusok gyakran azonpsították a "Material Girl" és a Like a Virgin dalokat hasonlósága miatt, és mely ikonná változtatta. A "Material Girl" sikeres volt Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Írországban, Japánban, és az Egyesült Királyságban is, ahol 5. helyezést ért el. Az amerikai Billboard Hot 100-as listán a 2. helyezés lett és a harmadik Top 5-ös slágere volt. A dal videoklipjének inspirációja Marilyn Monroe "Diamonds Are a Girl's Best Friend" című dala volt, mely az 1953-as Gentleman Prefer Blondes című filmben hangzott el. Az utánzott jelenetekben Madonnát megpróbálják megnyerni ajándékokkal, ékszerekkel, pénzzel, azonban ő nem volt lenyűgözve ettől. A dalt a legtöbb világturnén előadta az énekesnő, utánozva a dal videoklipjét. A dalt több művész is feldolgozta, köztük Britney Spears, Hilary és Haylie Duff. A 2001-es Moulin Rouge! című filmben, és a Bridges Jones: The Edge of Reason, és Material Girls című filmekben is elhangzik a dal. Madonna gyakran megjegyezte, hogy sajnálja a "Material Girl" felvételét, mert mainstream média becenévvé vált. A dal befolyást gyakorolt a nőkre, és vita tárgyát képezte. (hu)
|
