dbo:abstract
|
- Az Amiga (jelentĂ©se spanyolul „barátnő”, arra utalva, hogy fejlesztĹ‘je egy barátságos számĂtĂłgĂ©pet akart lĂ©trehozni) az otthoni számĂtĂłgĂ©pek/szemĂ©lyi számĂtĂłgĂ©pek családjába tartozik. Modelljei a 16 bites Ă©s 32 bites számĂtĂłgĂ©pek ĂşttörĹ‘i voltak, 256 KB vagy mĂ©g ennĂ©l is nagyobb mennyisĂ©gű RAM-ja, egĂ©ralapĂş grafikus felhasználĂłi felĂĽlete, valamint Ăşjszerűnek hatĂł grafikája Ă©s hangzása nagy elĹ‘relĂ©pĂ©s mutatott a 8 bites számĂtĂłgĂ©pek után. FĹ‘ riválisai a vele szinte egy idĹ‘ben megjelenĹ‘ Atari ST, az Apple Macintosh Ă©s voltak. A Motorola 68000-es mikroprocesszorra Ă©pĂĽlĹ‘ Amiga egyedi volt abban, hogy saját grafikus Ă©s hangeszközeit kĂĽlönfĂ©le ĂşjĂtásokkal tette jobbá: ilyen a sprite alapĂş grafika, a blitterek (koprocesszorok), Ă©s egy kezdetleges, preemptĂv mĂłdon több feladatot futtatni kĂ©pes (multitasking) operáciĂłs rendszer, az AmigaOS rĂ©vĂ©n. 1985 jĂşliusában jelent meg az Amiga 1000, de kĂĽlönfĂ©le gyártási problĂ©mák miatt csak 1986 elejĂ©n kezdhettĂ©k meg szĂ©les körben a forgalmazását. A legjobban fogyĂł modell, az Amiga 500 1987-ben mutatkozott be (a bĹ‘vĂthetĹ‘, professzionális munkára alkalmas Amiga 2000-rel egyĂĽtt), Ă©s a gĂ©p a nyolcvanas Ă©vek vĂ©gĂ©n Ă©s a kilencvenes Ă©vek elejĂ©n az otthoni számĂtĂłgĂ©pek között az egyik legnĂ©pszerűbb volt, kb. 4-6 milliĂł eladott pĂ©ldánnyal. 1990-ben mutatkozott be az Amiga 3000, majd 1992-ben az Amiga 500+ Ă©s az Amiga 600, Ă©s ugyanennek az Ă©vnek a vĂ©gĂ©n az Amiga 1200 Ă©s az Amiga 4000. A platform gyorsan nĂ©pszerű lett a játĂ©kosok, a demĂłprogramozĂłk, Ă©s a videoszerkesztĹ‘k körĂ©ben. A kĂ©pessĂ©ge, hogy több hangmintát is le tudott játszani egy idĹ‘ben, a zeneszerkesztĂ©s terĂ©n is komoly platformmá tette. A viszonylag erĹ‘s processzor Ă©s sok memĂłria rĂ©vĂ©n a 3D renderelĂ©s is lehetsĂ©gessĂ© vált. Noha a kezdeti reklámok alapvetĹ‘en egy ĂĽzleti felhasználási cĂ©lĂş gĂ©pkĂ©nt mutatták be, az Amiga igazán otthoni számĂtĂłgĂ©pkĂ©nt lett sikeres. A rossz marketing Ă©s az Ăşjabb modellek esetĂ©ben a technolĂłgiai ĂşjĂtások elmaradása miatt a számĂtĂłgĂ©p gyorsan vesztett a nĂ©pszerűsĂ©gĂ©bĹ‘l, kĂĽlönösen a negyedik generáciĂłs konzolok összecsapása idejĂ©n. A kegyelemdöfĂ©st az IBM PC architektĂşra fejlĹ‘dĂ©se adta meg, amely 1987-ben kĂ©pessĂ© vált 256 szĂnű VGA-megjelenĂtĂ©sre. A Commodore vĂ©gĂĽl 1994-ben szűnt meg, miután a konzolkĂ©nt kiadott Amiga, az Amiga CD32 ĂĽzleti szempontbĂłl bukás lett. A Commodore megszűnĂ©se után sem maradt magára a gĂ©p, számos közössĂ©g tartja Ă©letben az Amigát mind hardveres, mind szoftveres szempontbĂłl. (hu)
- Az Amiga (jelentĂ©se spanyolul „barátnő”, arra utalva, hogy fejlesztĹ‘je egy barátságos számĂtĂłgĂ©pet akart lĂ©trehozni) az otthoni számĂtĂłgĂ©pek/szemĂ©lyi számĂtĂłgĂ©pek családjába tartozik. Modelljei a 16 bites Ă©s 32 bites számĂtĂłgĂ©pek ĂşttörĹ‘i voltak, 256 KB vagy mĂ©g ennĂ©l is nagyobb mennyisĂ©gű RAM-ja, egĂ©ralapĂş grafikus felhasználĂłi felĂĽlete, valamint Ăşjszerűnek hatĂł grafikája Ă©s hangzása nagy elĹ‘relĂ©pĂ©s mutatott a 8 bites számĂtĂłgĂ©pek után. FĹ‘ riválisai a vele szinte egy idĹ‘ben megjelenĹ‘ Atari ST, az Apple Macintosh Ă©s voltak. A Motorola 68000-es mikroprocesszorra Ă©pĂĽlĹ‘ Amiga egyedi volt abban, hogy saját grafikus Ă©s hangeszközeit kĂĽlönfĂ©le ĂşjĂtásokkal tette jobbá: ilyen a sprite alapĂş grafika, a blitterek (koprocesszorok), Ă©s egy kezdetleges, preemptĂv mĂłdon több feladatot futtatni kĂ©pes (multitasking) operáciĂłs rendszer, az AmigaOS rĂ©vĂ©n. 1985 jĂşliusában jelent meg az Amiga 1000, de kĂĽlönfĂ©le gyártási problĂ©mák miatt csak 1986 elejĂ©n kezdhettĂ©k meg szĂ©les körben a forgalmazását. A legjobban fogyĂł modell, az Amiga 500 1987-ben mutatkozott be (a bĹ‘vĂthetĹ‘, professzionális munkára alkalmas Amiga 2000-rel egyĂĽtt), Ă©s a gĂ©p a nyolcvanas Ă©vek vĂ©gĂ©n Ă©s a kilencvenes Ă©vek elejĂ©n az otthoni számĂtĂłgĂ©pek között az egyik legnĂ©pszerűbb volt, kb. 4-6 milliĂł eladott pĂ©ldánnyal. 1990-ben mutatkozott be az Amiga 3000, majd 1992-ben az Amiga 500+ Ă©s az Amiga 600, Ă©s ugyanennek az Ă©vnek a vĂ©gĂ©n az Amiga 1200 Ă©s az Amiga 4000. A platform gyorsan nĂ©pszerű lett a játĂ©kosok, a demĂłprogramozĂłk, Ă©s a videoszerkesztĹ‘k körĂ©ben. A kĂ©pessĂ©ge, hogy több hangmintát is le tudott játszani egy idĹ‘ben, a zeneszerkesztĂ©s terĂ©n is komoly platformmá tette. A viszonylag erĹ‘s processzor Ă©s sok memĂłria rĂ©vĂ©n a 3D renderelĂ©s is lehetsĂ©gessĂ© vált. Noha a kezdeti reklámok alapvetĹ‘en egy ĂĽzleti felhasználási cĂ©lĂş gĂ©pkĂ©nt mutatták be, az Amiga igazán otthoni számĂtĂłgĂ©pkĂ©nt lett sikeres. A rossz marketing Ă©s az Ăşjabb modellek esetĂ©ben a technolĂłgiai ĂşjĂtások elmaradása miatt a számĂtĂłgĂ©p gyorsan vesztett a nĂ©pszerűsĂ©gĂ©bĹ‘l, kĂĽlönösen a negyedik generáciĂłs konzolok összecsapása idejĂ©n. A kegyelemdöfĂ©st az IBM PC architektĂşra fejlĹ‘dĂ©se adta meg, amely 1987-ben kĂ©pessĂ© vált 256 szĂnű VGA-megjelenĂtĂ©sre. A Commodore vĂ©gĂĽl 1994-ben szűnt meg, miután a konzolkĂ©nt kiadott Amiga, az Amiga CD32 ĂĽzleti szempontbĂłl bukás lett. A Commodore megszűnĂ©se után sem maradt magára a gĂ©p, számos közössĂ©g tartja Ă©letben az Amigát mind hardveres, mind szoftveres szempontbĂłl. (hu)
|
rdfs:comment
|
- Az Amiga (jelentĂ©se spanyolul „barátnő”, arra utalva, hogy fejlesztĹ‘je egy barátságos számĂtĂłgĂ©pet akart lĂ©trehozni) az otthoni számĂtĂłgĂ©pek/szemĂ©lyi számĂtĂłgĂ©pek családjába tartozik. Modelljei a 16 bites Ă©s 32 bites számĂtĂłgĂ©pek ĂşttörĹ‘i voltak, 256 KB vagy mĂ©g ennĂ©l is nagyobb mennyisĂ©gű RAM-ja, egĂ©ralapĂş grafikus felhasználĂłi felĂĽlete, valamint Ăşjszerűnek hatĂł grafikája Ă©s hangzása nagy elĹ‘relĂ©pĂ©s mutatott a 8 bites számĂtĂłgĂ©pek után. FĹ‘ riválisai a vele szinte egy idĹ‘ben megjelenĹ‘ Atari ST, az Apple Macintosh Ă©s voltak. A Motorola 68000-es mikroprocesszorra Ă©pĂĽlĹ‘ Amiga egyedi volt abban, hogy saját grafikus Ă©s hangeszközeit kĂĽlönfĂ©le ĂşjĂtásokkal tette jobbá: ilyen a sprite alapĂş grafika, a blitterek (koprocesszorok), Ă©s egy kezdetleges, preemptĂv mĂłdon több feladatot futtatni kĂ©pes (mu (hu)
- Az Amiga (jelentĂ©se spanyolul „barátnő”, arra utalva, hogy fejlesztĹ‘je egy barátságos számĂtĂłgĂ©pet akart lĂ©trehozni) az otthoni számĂtĂłgĂ©pek/szemĂ©lyi számĂtĂłgĂ©pek családjába tartozik. Modelljei a 16 bites Ă©s 32 bites számĂtĂłgĂ©pek ĂşttörĹ‘i voltak, 256 KB vagy mĂ©g ennĂ©l is nagyobb mennyisĂ©gű RAM-ja, egĂ©ralapĂş grafikus felhasználĂłi felĂĽlete, valamint Ăşjszerűnek hatĂł grafikája Ă©s hangzása nagy elĹ‘relĂ©pĂ©s mutatott a 8 bites számĂtĂłgĂ©pek után. FĹ‘ riválisai a vele szinte egy idĹ‘ben megjelenĹ‘ Atari ST, az Apple Macintosh Ă©s voltak. A Motorola 68000-es mikroprocesszorra Ă©pĂĽlĹ‘ Amiga egyedi volt abban, hogy saját grafikus Ă©s hangeszközeit kĂĽlönfĂ©le ĂşjĂtásokkal tette jobbá: ilyen a sprite alapĂş grafika, a blitterek (koprocesszorok), Ă©s egy kezdetleges, preemptĂv mĂłdon több feladatot futtatni kĂ©pes (mu (hu)
|