| dbo:abstract
|
- Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállÃtott a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel épÃtették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A tÃpusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B tÃpusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. A repülés célja volt, hogy igazolják az új fejlesztésű, önálló űrhajó, a holdkomp megfelelÅ‘ működését és képességét a holdra szállás manÅ‘vereire. A próbák keretein belül igazolni kellett, hogy az űrhajó két önálló részegysége, a leszállófokozat és a felszállófokozat működÅ‘képes, a leszállófokozat hajtóműve alkalmas a holdi leszállásra, megfelelÅ‘en szabályozható a tolóereje, egy leszállás megszakÃtása esetén megfelelÅ‘en működik-e a szerkezet, a két fokozat szétválasztható-e stb. A kritikus művelet a leszállás közbeni megszakÃtás volt, amikor egyszerre kellett szétválasztani a két fokozatot és a robbantással járó művelet közben megbÃzhatóan beindul a felszállófokozat hajtóműve. A repülés legnagyobb problémája a holdkomp fejlesztésének csúszása volt. A tervezett start idejére a holdkomp fejlesztése meglehetÅ‘s lemaradásban volt, nagyjából féléves késéssel tudta csak a gyártó Grumman elküldeni az elsÅ‘ tesztpéldányt a Kennedy Å°rközpontba. Ezzel a csúszással indulhatott az összeszerelés, amelynek során a balvégzetű Apollo–1 rakétájára, az SA–204-esre szerelték rá a holdkompot a 37-es indÃtóállásban. A startra 1968. január 22-én került sor, amikor – rövid halasztást követÅ‘en – 17:48-kor (22:48 UTC) felszállt az Apollo–5 és egy problémamentes felbocsátás végén Föld körüli pályára állt. A terveknek megfelelÅ‘en rövid idÅ‘ múltán a holdkomp levált a rakétafokozatról, majd két keringésnyi idÅ‘ alatt az irányÃtás leellenÅ‘rizte a rendszereket. Ezt követÅ‘en kezdÅ‘dtek a tesztek, elÅ‘bb a leszálló hajtómű működését vizsgálták meg, amelybe némi hiba csúszott; egy beállÃtási hiba miatt 4 másodperc múltán az irányÃtó rendszer leállÃtotta a hajtómű működését. Ezután elvégezték a kritikus leválási manÅ‘vert a két fokozat között, amely teljes sikert hozott. Végül 11 óra 10 perc repülés után leállÃtották az aktÃv irányÃtást, majd a légkör fékezÅ‘ hatására elÅ‘bb a felszállófokozat, majd a leszállófokozat lezuhant az óceánba, utóbbi Guam mellett. (hu)
- Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállÃtott a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel épÃtették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A tÃpusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B tÃpusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. A repülés célja volt, hogy igazolják az új fejlesztésű, önálló űrhajó, a holdkomp megfelelÅ‘ működését és képességét a holdra szállás manÅ‘vereire. A próbák keretein belül igazolni kellett, hogy az űrhajó két önálló részegysége, a leszállófokozat és a felszállófokozat működÅ‘képes, a leszállófokozat hajtóműve alkalmas a holdi leszállásra, megfelelÅ‘en szabályozható a tolóereje, egy leszállás megszakÃtása esetén megfelelÅ‘en működik-e a szerkezet, a két fokozat szétválasztható-e stb. A kritikus művelet a leszállás közbeni megszakÃtás volt, amikor egyszerre kellett szétválasztani a két fokozatot és a robbantással járó művelet közben megbÃzhatóan beindul a felszállófokozat hajtóműve. A repülés legnagyobb problémája a holdkomp fejlesztésének csúszása volt. A tervezett start idejére a holdkomp fejlesztése meglehetÅ‘s lemaradásban volt, nagyjából féléves késéssel tudta csak a gyártó Grumman elküldeni az elsÅ‘ tesztpéldányt a Kennedy Å°rközpontba. Ezzel a csúszással indulhatott az összeszerelés, amelynek során a balvégzetű Apollo–1 rakétájára, az SA–204-esre szerelték rá a holdkompot a 37-es indÃtóállásban. A startra 1968. január 22-én került sor, amikor – rövid halasztást követÅ‘en – 17:48-kor (22:48 UTC) felszállt az Apollo–5 és egy problémamentes felbocsátás végén Föld körüli pályára állt. A terveknek megfelelÅ‘en rövid idÅ‘ múltán a holdkomp levált a rakétafokozatról, majd két keringésnyi idÅ‘ alatt az irányÃtás leellenÅ‘rizte a rendszereket. Ezt követÅ‘en kezdÅ‘dtek a tesztek, elÅ‘bb a leszálló hajtómű működését vizsgálták meg, amelybe némi hiba csúszott; egy beállÃtási hiba miatt 4 másodperc múltán az irányÃtó rendszer leállÃtotta a hajtómű működését. Ezután elvégezték a kritikus leválási manÅ‘vert a két fokozat között, amely teljes sikert hozott. Végül 11 óra 10 perc repülés után leállÃtották az aktÃv irányÃtást, majd a légkör fékezÅ‘ hatására elÅ‘bb a felszállófokozat, majd a leszállófokozat lezuhant az óceánba, utóbbi Guam mellett. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállÃtott a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel épÃtették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A tÃpusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B tÃpusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. (hu)
- Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt. A repülés célja a még kipróbálatlan második űrhajóegység, a holdkomp kipróbálása volt automata üzemmódban, emberek nélkül. A NASA felállÃtott a program kezdetén egy repülési menetrendet, amelyben ABC jelölésekkel épÃtették fel a repülések egymásutánját. Az elsÅ‘ repülés, az A tÃpusú repülés lett a parancsnoki űrhajó kipróbálása, a B tÃpusú repülés pedig a holdkomp szintén automata tesztje. (hu)
|
