A dzsessz (angolul: jazz) az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus. Megszületése legfőképp egy városnak, New Orleansnak köszönhető. Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről:

Property Value
dbo:abstract
  • A dzsessz (angolul: jazz) az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus. Megszületése legfőképp egy városnak, New Orleansnak köszönhető. Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A 20. század elején az amerikai fekete közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is. A dzsessz száz éves történelme során mindig újabb és újabb stílusok születtek, melyekhez sajátos hangszerelés, harmóniai- és ritmikai eszköztár vagy zenei felfogás kapcsolódott. A műfaj jellemzője, hogy reflektál egyéb könnyűzenei stílusokra és a komolyzenére is, ezek stílusjegyeit beépíti, felhasználja. Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről: A dzsessz olyasmi, amit a feketék találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. Maga a jazz szó az amerikai szlengből ered és valószínűleg szexuális jelentéssel is bírt, bár számos más magyarázat is van. (hu)
  • A dzsessz (angolul: jazz) az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus. Megszületése legfőképp egy városnak, New Orleansnak köszönhető. Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A 20. század elején az amerikai fekete közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is. A dzsessz száz éves történelme során mindig újabb és újabb stílusok születtek, melyekhez sajátos hangszerelés, harmóniai- és ritmikai eszköztár vagy zenei felfogás kapcsolódott. A műfaj jellemzője, hogy reflektál egyéb könnyűzenei stílusokra és a komolyzenére is, ezek stílusjegyeit beépíti, felhasználja. Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről: A dzsessz olyasmi, amit a feketék találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. Maga a jazz szó az amerikai szlengből ered és valószínűleg szexuális jelentéssel is bírt, bár számos más magyarázat is van. (hu)
dbo:instrument
dbo:musicFusionGenre
dbo:musicSubgenre
dbo:stylisticOrigin
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 18881 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 89758 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23799223 (xsd:integer)
prop-hu:alműfajok
prop-hu:cím
  • Bill Bailey, Won't You Please Come Home? (hu)
  • Bird Of Paradise (hu)
  • Blue Rondo A Lá Turk (hu)
  • Kék Rapszódia (hu)
  • Mood Indigo (hu)
  • Ole Miss Rag (hu)
  • Tiger Rag (hu)
  • Bill Bailey, Won't You Please Come Home? (hu)
  • Bird Of Paradise (hu)
  • Blue Rondo A Lá Turk (hu)
  • Kék Rapszódia (hu)
  • Mood Indigo (hu)
  • Ole Miss Rag (hu)
  • Tiger Rag (hu)
prop-hu:fájlnév
  • BlueRondo.ogg (hu)
  • Bill Bailey, Won't You Please Come Home?.ogg (hu)
  • George Gershwin playing Rhapsody in Blue.ogg (hu)
  • Tiger Rag ODJB.ogg (hu)
  • W.C. Handy -Ole miss rag 1917.ogg (hu)
  • BlueRondo.ogg (hu)
  • Bill Bailey, Won't You Please Come Home?.ogg (hu)
  • George Gershwin playing Rhapsody in Blue.ogg (hu)
  • Tiger Rag ODJB.ogg (hu)
  • W.C. Handy -Ole miss rag 1917.ogg (hu)
prop-hu:hangszerek
prop-hu:kulturálisEredet
prop-hu:leszármazottStílusok
prop-hu:népszerűség
  • nagyon népszerű az 1920-as és 1960-as évek között, azóta mérsékelten – inkább a pop-os fajtái , valamint sok más stílus kapott "dzsessz"-es jelzőt: rhythm and blues, soul, neo soul, quiet storm és smooth jazz (hu)
  • nagyon népszerű az 1920-as és 1960-as évek között, azóta mérsékelten – inkább a pop-os fajtái , valamint sok más stílus kapott "dzsessz"-es jelzőt: rhythm and blues, soul, neo soul, quiet storm és smooth jazz (hu)
prop-hu:név
  • Dzsessz (hu)
  • Dzsessz (hu)
prop-hu:stíluseredet
  • Blues, ragtime és európai katonai zenekarok (hu)
  • Blues, ragtime és európai katonai zenekarok (hu)
prop-hu:szöveg
  • Duke Ellington Mood Indigo című dala a Boswell Sisters előadásában (hu)
  • George Gershwin közreműködésével a szerző egyik leghíresebb darabja szól (hu)
  • Dixieland-klasszikus az Original Dixieland Jass Band előadásában (hu)
  • W.C. Handy zenekara játssza Handy egyik nótáját (hu)
  • Dave Brubeck száma, a cool jazz egyik emblematikus dallama (hu)
  • Kid Ory zenekara egy klasszikust játszik a dixieland revival-korszakban (hu)
  • Charlie Parker bebop-kompozíciójának részlete a szerző előadásában (hu)
  • Duke Ellington Mood Indigo című dala a Boswell Sisters előadásában (hu)
  • George Gershwin közreműködésével a szerző egyik leghíresebb darabja szól (hu)
  • Dixieland-klasszikus az Original Dixieland Jass Band előadásában (hu)
  • W.C. Handy zenekara játssza Handy egyik nótáját (hu)
  • Dave Brubeck száma, a cool jazz egyik emblematikus dallama (hu)
  • Kid Ory zenekara egy klasszikust játszik a dixieland revival-korszakban (hu)
  • Charlie Parker bebop-kompozíciójának részlete a szerző előadásában (hu)
prop-hu:társműfajok
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • A dzsessz (angolul: jazz) az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus. Megszületése legfőképp egy városnak, New Orleansnak köszönhető. Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről: (hu)
  • A dzsessz (angolul: jazz) az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus. Megszületése legfőképp egy városnak, New Orleansnak köszönhető. Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről: (hu)
rdfs:label
  • Dzsessz (hu)
  • Dzsessz (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Dzsessz (hu)
  • Dzsessz (hu)
is dbo:genre of
is dbo:stylisticOrigin of
is dbo:type of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:alműfajok of
is prop-hu:genre of
is prop-hu:leszármazottStílusok of
is prop-hu:műfaj of
is prop-hu:műfajok of
is prop-hu:stílus of
is prop-hu:stíluseredet of
is prop-hu:társműfajok of
is prop-hu:típus of
is foaf:primaryTopic of