| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül újra Magyarország szerves részét képezte. (hu)
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül újra Magyarország szerves részét képezte. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európn, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak.Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma tnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magn foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két uti térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett (lásd Erdélyi Vajdaság). Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől közel másfél évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a saját fejedelmei gyakorlatilag önálló államként kormányozták, egy laza török vazallusi függőség alatt. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től t mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül, tartományi önállóságát elveszítve, újra Magyarország szerves részét képezte, majd 1920-tól Románia része. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak.Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett (lásd Erdélyi Vajdaság). Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől közel másfél évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a saját fejedelmei gyakorlatilag önálló államként kormányozták, egy laza török vazallusi függőség alatt. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül, tartományi önállóságát elveszítve, újra Magyarország szerves részét képezte, majd 1920-tól Románia része. (hu)
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül újra Magyarország szerves részét képezte. (hu)
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül újra Magyarország szerves részét képezte. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európn, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak.Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma tnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magn foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két uti térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett (lásd Erdélyi Vajdaság). Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől közel másfél évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a saját fejedelmei gyakorlatilag önálló államként kormányozták, egy laza török vazallusi függőség alatt. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től t mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül, tartományi önállóságát elveszítve, újra Magyarország szerves részét képezte, majd 1920-tól Románia része. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak.Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett (lásd Erdélyi Vajdaság). Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől közel másfél évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a saját fejedelmei gyakorlatilag önálló államként kormányozták, egy laza török vazallusi függőség alatt. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák–Magyar Monarchián belül, tartományi önállóságát elveszítve, újra Magyarország szerves részét képezte, majd 1920-tól Románia része. (hu)
|
| dbo:area
|
- 57000000000.000000 (xsd:double)
|
| dbo:religion
| |
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 85976 (xsd:nonNegativeInteger)
- 100651 (xsd:nonNegativeInteger)
- 107487 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23893761 (xsd:integer)
- 25524007 (xsd:integer)
- 28287796 (xsd:integer)
|
| prop-hu:accessyear
| |
| prop-hu:ann
| |
| prop-hu:aut
| |
| prop-hu:author
|
- Kristó Gyula (hu)
- Sayous, Edouard, 1842-1898; (hu)
- Hunfalvy Pál (hu)
- Nicolae Drăganu (hu)
- Sayous, Edouard, 1842; (hu)
- Sayous, Edouard, 1842–1898; (hu)
- Kristó Gyula (hu)
- Sayous, Edouard, 1842-1898; (hu)
- Hunfalvy Pál (hu)
- Nicolae Drăganu (hu)
- Sayous, Edouard, 1842; (hu)
- Sayous, Edouard, 1842–1898; (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Kiss Lajos (hu)
- Kiss Lajos (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Dolenecz, J; Sayous, André-E. , b. 1873 (hu)
- Dolenecz, J; Sayous, André-E. , b. 1873 (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Erdély története (hu)
- Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején (hu)
- Az erdélyi Szászföld demogrฟiai helyzete a 16. század elején (hu)
- Erdély története (hu)
- Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején (hu)
- Az erdélyi Szászföld demogrฟiai helyzete a 16. század elején (hu)
|
| prop-hu:címer
|
- Coat of arms of Transylvania.svg (hu)
- Coat of arms of Transylvania.svg (hu)
|
| prop-hu:címerFelirat
| |
| prop-hu:date
|
- 20160303182601 (xsd:decimal)
- 2008-06-10 (xsd:date)
|
| prop-hu:egyébNevei
|
- 'Siebenbürgen'' (hu)
- Siweberjen''' (hu)
- Transilvania / Ardeal (hu)
- 'Siebenbürgen'' (hu)
- Siweberjen''' (hu)
- Transilvania / Ardeal (hu)
|
| prop-hu:egyປNevei
|
- 'Siebenbürgen'' (hu)
- Siweberjen''' (hu)
- Transilvania / Ardeal (hu)
- 'Siebenbürgen'' (hu)
- Siweberjen''' (hu)
- Transilvania / Ardeal (hu)
|
| prop-hu:first
| |
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:irány
|
- vízszintes (hu)
- vízszintes (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 963054203 (xsd:integer)
- 9630522772 (xsd:decimal)
- 9634825583 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Hungary-ca1700.jpg (hu)
- Principatus Transilvaniae in suas quasque nationes 1720.jpg (hu)
- Pietrele Albe.jpg (hu)
- Nagyváradi Állami Szinház.JPG (hu)
- Saint Michael Church in Cluj-Napoca.jpg (hu)
- TarguMures2.JPG (hu)
- Hungary-ca1700.jpg (hu)
- Principatus Transilvaniae in suas quasque nationes 1720.jpg (hu)
- Pietrele Albe.jpg (hu)
- Nagyváradi Állami Szinház.JPG (hu)
- Saint Michael Church in Cluj-Napoca.jpg (hu)
- TarguMures2.JPG (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
| |
| prop-hu:közreműködők
| |
| prop-hu:közreműkők
| |
| prop-hu:lakat
| |
| prop-hu:lakosság
|
- 4133358 (xsd:integer)
- Partiummal és Bánsággal együtt: 7 723 313 fő (hu)
|
| prop-hu:language
|
- francia (hu)
- francia (hu)
|
| prop-hu:last
| |
| prop-hu:loc
|
- Debrecen (hu)
- Debrecen (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:lábléc
|
- A Magyar Királyság és Erdély térképe az 1700-as évek körül (hu)
- A Magyar Királyság és Erdély térképe az 1700-as évek körül (hu)
|
| prop-hu:lปlຜ
|
- A Magyar Királyság és Erdély térképe az 1700-as évek körül (hu)
- A Magyar Királyság és Erdély térképe az 1700-as évek körül (hu)
|
| prop-hu:nyelv
|
- román, regionális nyelv: magyar, szász, cigány, ruszin, szerb, bolgár, szlovák, cseh, horvát (hu)
- román, regionális nyelv: magyar, szász, cigány, ruszin, szerb, bolgár, szlovák, cseh, horvát (hu)
|
| prop-hu:népesség
|
- 4133358 (xsd:integer)
- Partiummal és Bánsággal együtt: 7 723 313 fő (hu)
|
| prop-hu:népsűrűség
|
- 72.500000 (xsd:double)
- Partiummal és Bánsággal együtt 74,9 fő/km² (hu)
|
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:origyear
|
- 1876 (xsd:integer)
- 1880 (xsd:integer)
- 1900 (xsd:integer)
- 1923 (xsd:integer)
- 1925 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
|
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:periodika
|
- Erdélyi Múzeum (hu)
- Erdélyi Múzeum (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Akadémiai (hu)
- Franklin-Társulat (hu)
- Szegedi Középkorász Műhely (hu)
- Budapest : "Athenaeum", soc, anon.; Paris : F. Alcan (hu)
- A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata (hu)
- Akadémiai (hu)
- Franklin-Társulat (hu)
- Szegedi Középkorász Műhely (hu)
- Budapest : "Athenaeum", soc, anon.; Paris : F. Alcan (hu)
- A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata (hu)
|
| prop-hu:red
| |
| prop-hu:subtitle
|
- (hu)
- Felelet a székelyek scytha-hun eredetüségére (hu)
- (hu)
- Felelet a székelyek scytha-hun eredetüségére (hu)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:szám
| |
| prop-hu:szélesség
|
- 200 (xsd:integer)
- 265 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szöveg
|
- Kolozsvár (hu)
- Marosvásárhely (hu)
- Nagyvárad (hu)
- Kolozsvár (hu)
- Marosvásárhely (hu)
- Nagyvárad (hu)
|
| prop-hu:terület
|
- Partiummal és Bánsággal együtt 103 093 (hu)
- Történelmi Erdély: 57 000 km² (hu)
- Partiummal és Bánsággal együtt 103 093 (hu)
- Történelmi Erdély: 57 000 km² (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Erdély története (hu)
- Erdély története (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A korai Erdély (hu)
- Földrajzi nevek etimológiai szótára (hu)
- Histoire générale des Hongrois (hu)
- A székelyek (hu)
- Anuarul Institutului de Istorie Națională II (hu)
- Magyarország ethnographiája (hu)
- Marţian román nyelvű röpiratai "Erdély" nevének eredetéről (hu)
- A korai Erdély (hu)
- Földrajzi nevek etimológiai szótára (hu)
- Histoire générale des Hongrois (hu)
- A székelyek (hu)
- Anuarul Institutului de Istorie Națională II (hu)
- Magyarország ethnographiája (hu)
- Marţian román nyelvű röpiratai "Erdély" nevének eredetéről (hu)
|
| prop-hu:térkép
|
- Transylvania, Banat, Crisana and Maramures.svg (hu)
- Transylvania, Banat, Crisana and Maramures.svg (hu)
|
| prop-hu:térképFelirat
|
- A jelenkori Erdély Románián belül sárga színnel kiemelve (hu)
- A jelenkori Erdély Románián belül sárga színnel kiemelve (hu)
|
| prop-hu:típus
|
- részleges (hu)
- részleges (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:vallás
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
| |
| prop-hu:év
|
- 1986 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
|
| prop-hu:évfolyam
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európn, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. (hu)
- Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európn, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. (hu)
- <api batchcomplete="">Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. (hu)
|
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
| |
| is dbo:country
of | |
| is dbo:headquarter
of | |
| is dbo:location
of | |
| is dbo:nationality
of | |
| is dbo:phylum
of | |
| is dbo:source
of | |
| is dbo:state
of | |
| is dbo:territory
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:elhelyezkedés
of | |
| is prop-hu:eredet
of | |
| is prop-hu:forrás
of | |
| is prop-hu:halálozásiHely
of | |
| is prop-hu:hely
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:működésHelye
of | |
| is prop-hu:műkésHelye
of | |
| is prop-hu:nemzet,Ország
of | |
| is prop-hu:ország
of | |
| is prop-hu:régió
of | |
| is prop-hu:származásiHely
of | |
| is prop-hu:székhely
of | |
| is prop-hu:születésiHely
of | |
| is prop-hu:terület
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
.gif){kind=link}
.gif){kind=link}
