About DBpedia

About: Neil Armstrong

An Entity of Type : Person, from Named Graph : http://hu.dbpedia.org, within Data Space : hu.dbpedia.org

Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. ? Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai ?rhajós, az els? ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát. Élete során volt haditengerészeti repül?pilóta, ?rhajós, NASA-vezet?, farmer, egyetemi tanár és az üzleti élet befolyásos szerepl?je.

Property Value
dbo:abstract
  • Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai ƱrhajĂłs, az elsƑ ember, aki egy idegen Ă©gitestre, a Holdra tette a lĂĄbĂĄt. Élete sorĂĄn volt haditengerĂ©szeti repĂŒlƑpilĂłta, ƱrhajĂłs, NASA-vezetƑ, farmer, egyetemi tanĂĄr Ă©s az ĂŒzleti Ă©let befolyĂĄsos szereplƑje. Armstrong a Purdue Egyetemen szerzett repĂŒlƑmĂ©rnöki diplomĂĄt, közben a haditengerĂ©szet speciĂĄlis ösztöndĂ­ja rĂ©vĂ©n az egyetemi tanulmĂĄnyokat kĂ©t rĂ©szre tagolva, kĂ©t Ă©s fĂ©l Ă©vig a haditengerĂ©szet kötelĂ©kĂ©ben repĂŒlƑtiszti kikĂ©pzĂ©st kapott, majd Ă©les bevetĂ©seken vett rĂ©szt a koreai hĂĄborĂșban. Észak-Korea felett 121 harci bevetĂ©st teljesĂ­tett az repĂŒlƑgĂ©p-anyahajĂł fedĂ©lzetĂ©rƑl. Egyszer egy bevetĂ©s sorĂĄn csak nagy szerencsĂ©vel Ășszta meg Ă©lve a balesetet, amikor gĂ©pe ĂŒtközött egy Ă©ppen repĂŒlƑgĂ©pek ellen kifeszĂ­tett huzallal. A hĂĄborĂșbĂłl – szerzƑdĂ©se Ă©rtelmĂ©ben – visszatĂ©rhetett az iskolapadba, ahol megszerezte repĂŒlƑmĂ©rnöki BSc diplomĂĄjĂĄt. Az egyetemet követƑen egy rövid ideig a NACA Lewis KözpontjĂĄban dolgozott berepĂŒlƑkĂ©nt, majd egy ĂŒresedĂ©snek köszönhetƑen ĂĄtkerĂŒlt az eredetileg is megpĂĄlyĂĄzott Edwards LĂ©gibĂĄzisra, amely a Mojave-sivatagban terĂŒl el, Ă©s az ott telepĂŒlƑ NACA/NASA-szemĂ©lyzet volt a felelƑs a legkĂŒlönlegesebb kĂ­sĂ©rleti gĂ©pek berepĂŒlĂ©sĂ©Ă©rt, a nagy sebessĂ©gƱ Ă©s magassĂĄgĂș kĂ­sĂ©rletek lebonyolĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt. Neil a repĂŒlĂ©sek sorĂĄn szĂĄmos kĂ­sĂ©rleti gĂ©pet repĂŒlt a B–29 SuperfortresstƑl, a „SzĂĄzas-sorozat” (F–100, F–101, F–102, F–104, F–105) gĂ©peiig, kĂŒlönfĂ©le rakĂ©tagĂ©pekig (Bell X–1B, ). BerepĂŒlƑkarrierje egyik csĂșcspontja volt az X–15 projektben valĂł rĂ©szvĂ©tel, ahol a NASA a kĂ©sƑbbi Space Shuttle elƑfutĂĄrĂĄnak szĂĄmĂ­tĂł, extrĂ©m magassĂĄgokra emelkedni kĂ©pes Ă©s extrĂ©m sebessĂ©geket elĂ©rƑ gĂ©ppel repĂŒlt. Ezt az idƑszakot is szĂĄmos repĂŒlƑesemĂ©ny tarkĂ­totta, amikor csak nagy szerencsĂ©vel tudott megĂșszni egy-egy Ă©les helyzetet. 1962-ben jelentkezett a NASA felhĂ­vĂĄsĂĄra ƱrhajĂłsjelöltnek (beindult a Gemini-program, Ă©s a Mercury-program veterĂĄnjai mellĂ© a NASA-nak Ășj emberekre volt szĂŒksĂ©ge). A NASA mĂĄsodik ƱrhajĂłs-vĂĄlogatĂĄsĂĄn kilencedmagĂĄval lett az Ășn. tagja, Ă©s mint ilyen, ƱrhajĂłsjelölt. SzerteĂĄgazĂł kikĂ©pzĂ©se vĂ©gĂ©n elƑször a Gemini V tartalĂ©k legĂ©nysĂ©gĂ©nek tagja lett, majd jött az ƱrhajĂłs tƱzkeresztsĂ©g, a Gemini VIII parancsnoki jelölĂ©se. A Gemini–8 repĂŒlĂ©sen egy ƱrrandevĂș vĂ©grehajtĂĄsa, majd a vilĂĄg elsƑ ƱrhajĂłk közötti összekapcsolĂłdĂĄsĂĄnak vĂ©grehajtĂĄsa volt a feladat. Ennek sikeres vĂ©grehajtĂĄsa utĂĄn azonban az ƱrhajĂł meghibĂĄsodĂĄsa folytĂĄn egy komoly vĂ©szhelyzet ĂĄllt elƑ, amelyet Armstrong az ĂĄjulĂĄs szĂ©lĂ©n, nagy lĂ©lekjelenlĂ©ttel oldott meg, igaz, a repĂŒlĂ©s tovĂĄbbi cĂ©ljainak felĂĄldozĂĄsa ĂĄrĂĄn. KĂ©sƑbb mĂ©g a Gemini XI tartalĂ©k parancsnoki jelölĂ©sĂ©t kapta. Az Apollo-programba ĂĄtkerĂŒlve Armstrong elƑbb az Apollo–8 tartalĂ©k parancsnoki megbĂ­zatĂĄsĂĄt kapta, majd kicsit kĂ©sƑbb a legtörtĂ©nelmibb kĂŒldetĂ©s, az Apollo–11 parancsnoki kinevezĂ©sĂ©nek megtiszteltetĂ©se Ă©rte. EbbĂ©li minƑsĂ©gĂ©ben 1969. jĂșlius 16.–24. között jĂĄrt a HoldnĂĄl, amelyre 1969. jĂșlius 20-ĂĄn – tĂĄrsĂĄval, Buzz Aldrinnal – le is szĂĄllt Eagle nevƱ holdkompjukon. ArmstrongĂ© volt a privilĂ©gium, hogy elsƑkĂ©nt szĂĄllhatott ki egy mĂĄsik Ă©gitest felszĂ­nĂ©re. Ekkor mondta el mĂĄig fennmaradt hĂ­res mondatĂĄt – Kis lĂ©pĂ©s ez egy embernek, de hatalmas ugrĂĄs az emberisĂ©gnek –, majd kĂ©t Ă©s fĂ©l ĂłrĂĄig tartĂłzkodott a kĂ©sƑbb hozzĂĄ csatlakozĂł Aldrinnal a holdfelszĂ­nen. A sikeres holdsĂ©tĂĄt követƑen aztĂĄn az ƱrhajĂłsok szerencsĂ©sen visszatĂ©rtek a Földre. A holdra szĂĄllĂĄst követƑen Armstrong – protokollfeladatait, köztĂŒk a Giant Leap Tour jĂłszolgĂĄlati körĂștjĂĄt teljesĂ­tve – mĂĄs beosztĂĄsba kerĂŒlt a NASA-n belĂŒl, a repĂŒlĂ©sekĂ©rt felelƑs igazgatĂł lett. Alig egy Ă©v mĂșltĂĄn elhagyta a NASA-t Ă©s a Cincinnati Egyetem oktatĂłja lett. Egyetemi oktatĂłsĂĄga mellett egy ohiĂłi farmon gazdĂĄlkodott, illetve kĂŒlönbözƑ cĂ©gekben vĂĄllalt tisztsĂ©geket. KĂ©tszer nƑsĂŒlt, elƑször Janet Elizabeth Shearont vette el 1956-ban, akitƑl hĂĄrom gyermeke, Eric, Karen Ă©s Mark szĂŒletett (Karen korĂĄn, kĂ©tĂ©vesen egy agytumor okozta szövƑdmĂ©nyben elhunyt), mĂ­g mĂĄsodszor 1994-ben Carol Held Knightot vette felesĂ©gĂŒl. 2012-ben szĂ­vrendellenessĂ©get ĂĄllapĂ­tottak meg nĂĄla, amelyet az orvosok egy -bypassmƱtĂ©ttel igyekeztek megoldani, ĂĄm Armstrong a mƱtĂ©tet követƑen 2012. augusztus 25-Ă©n a szövƑdmĂ©nyekbe belehalt. HalĂĄla utĂĄn az egĂ©sz amerikai tĂĄrsadalom gyĂĄszolta, az amerikai kormĂĄny nagyszabĂĄsĂș gyĂĄszmisĂ©n bĂșcsĂșztatta. A mise utĂĄn a temetĂ©sĂ©re az Atlanti-ĂłceĂĄnon kerĂŒlt sor, ahovĂĄ egy amerikai hadihajĂł szĂĄllĂ­totta a hamvait, amit aztĂĄn a csalĂĄd a tengerbe szĂłrt. (hu)
  • Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai ƱrhajĂłs, az elsƑ ember, aki egy idegen Ă©gitestre, a Holdra tette a lĂĄbĂĄt. Élete sorĂĄn volt haditengerĂ©szeti repĂŒlƑpilĂłta, ƱrhajĂłs, NASA-vezetƑ, farmer, egyetemi tanĂĄr Ă©s az ĂŒzleti Ă©let befolyĂĄsos szereplƑje. Armstrong a Purdue Egyetemen szerzett repĂŒlƑmĂ©rnöki diplomĂĄt, közben a haditengerĂ©szet speciĂĄlis ösztöndĂ­ja rĂ©vĂ©n az egyetemi tanulmĂĄnyokat kĂ©t rĂ©szre tagolva, kĂ©t Ă©s fĂ©l Ă©vig a haditengerĂ©szet kötelĂ©kĂ©ben repĂŒlƑtiszti kikĂ©pzĂ©st kapott, majd Ă©les bevetĂ©seken vett rĂ©szt a koreai hĂĄborĂșban. Észak-Korea felett 121 harci bevetĂ©st teljesĂ­tett az repĂŒlƑgĂ©p-anyahajĂł fedĂ©lzetĂ©rƑl. Egyszer egy bevetĂ©s sorĂĄn csak nagy szerencsĂ©vel Ășszta meg Ă©lve a balesetet, amikor gĂ©pe ĂŒtközött egy Ă©ppen repĂŒlƑgĂ©pek ellen kifeszĂ­tett huzallal. A hĂĄborĂșbĂłl – szerzƑdĂ©se Ă©rtelmĂ©ben – visszatĂ©rhetett az iskolapadba, ahol megszerezte repĂŒlƑmĂ©rnöki BSc diplomĂĄjĂĄt. Az egyetemet követƑen egy rövid ideig a NACA Lewis KözpontjĂĄban dolgozott berepĂŒlƑkĂ©nt, majd egy ĂŒresedĂ©snek köszönhetƑen ĂĄtkerĂŒlt az eredetileg is megpĂĄlyĂĄzott Edwards LĂ©gibĂĄzisra, amely a Mojave-sivatagban terĂŒl el, Ă©s az ott telepĂŒlƑ NACA/NASA-szemĂ©lyzet volt a felelƑs a legkĂŒlönlegesebb kĂ­sĂ©rleti gĂ©pek berepĂŒlĂ©sĂ©Ă©rt, a nagy sebessĂ©gƱ Ă©s magassĂĄgĂș kĂ­sĂ©rletek lebonyolĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt. Neil a repĂŒlĂ©sek sorĂĄn szĂĄmos kĂ­sĂ©rleti gĂ©pet repĂŒlt a B–29 SuperfortresstƑl, a „SzĂĄzas-sorozat” (F–100, F–101, F–102, F–104, F–105) gĂ©peiig, kĂŒlönfĂ©le rakĂ©tagĂ©pekig (Bell X–1B, ). BerepĂŒlƑkarrierje egyik csĂșcspontja volt az X–15 projektben valĂł rĂ©szvĂ©tel, ahol a NASA a kĂ©sƑbbi Space Shuttle elƑfutĂĄrĂĄnak szĂĄmĂ­tĂł, extrĂ©m magassĂĄgokra emelkedni kĂ©pes Ă©s extrĂ©m sebessĂ©geket elĂ©rƑ gĂ©ppel repĂŒlt. Ezt az idƑszakot is szĂĄmos repĂŒlƑesemĂ©ny tarkĂ­totta, amikor csak nagy szerencsĂ©vel tudott megĂșszni egy-egy Ă©les helyzetet. 1962-ben jelentkezett a NASA felhĂ­vĂĄsĂĄra ƱrhajĂłsjelöltnek (beindult a Gemini-program, Ă©s a Mercury-program veterĂĄnjai mellĂ© a NASA-nak Ășj emberekre volt szĂŒksĂ©ge). A NASA mĂĄsodik ƱrhajĂłs-vĂĄlogatĂĄsĂĄn kilencedmagĂĄval lett az Ășn. tagja, Ă©s mint ilyen, ƱrhajĂłsjelölt. SzerteĂĄgazĂł kikĂ©pzĂ©se vĂ©gĂ©n elƑször a Gemini V tartalĂ©k legĂ©nysĂ©gĂ©nek tagja lett, majd jött az ƱrhajĂłs tƱzkeresztsĂ©g, a Gemini VIII parancsnoki jelölĂ©se. A Gemini–8 repĂŒlĂ©sen egy ƱrrandevĂș vĂ©grehajtĂĄsa, majd a vilĂĄg elsƑ ƱrhajĂłk közötti összekapcsolĂłdĂĄsĂĄnak vĂ©grehajtĂĄsa volt a feladat. Ennek sikeres vĂ©grehajtĂĄsa utĂĄn azonban az ƱrhajĂł meghibĂĄsodĂĄsa folytĂĄn egy komoly vĂ©szhelyzet ĂĄllt elƑ, amelyet Armstrong az ĂĄjulĂĄs szĂ©lĂ©n, nagy lĂ©lekjelenlĂ©ttel oldott meg, igaz, a repĂŒlĂ©s tovĂĄbbi cĂ©ljainak felĂĄldozĂĄsa ĂĄrĂĄn. KĂ©sƑbb mĂ©g a Gemini XI tartalĂ©k parancsnoki jelölĂ©sĂ©t kapta. Az Apollo-programba ĂĄtkerĂŒlve Armstrong elƑbb az Apollo–8 tartalĂ©k parancsnoki megbĂ­zatĂĄsĂĄt kapta, majd kicsit kĂ©sƑbb a legtörtĂ©nelmibb kĂŒldetĂ©s, az Apollo–11 parancsnoki kinevezĂ©sĂ©nek megtiszteltetĂ©se Ă©rte. EbbĂ©li minƑsĂ©gĂ©ben 1969. jĂșlius 16.–24. között jĂĄrt a HoldnĂĄl, amelyre 1969. jĂșlius 20-ĂĄn – tĂĄrsĂĄval, Buzz Aldrinnal – le is szĂĄllt Eagle nevƱ holdkompjukon. ArmstrongĂ© volt a privilĂ©gium, hogy elsƑkĂ©nt szĂĄllhatott ki egy mĂĄsik Ă©gitest felszĂ­nĂ©re. Ekkor mondta el mĂĄig fennmaradt hĂ­res mondatĂĄt – Kis lĂ©pĂ©s ez egy embernek, de hatalmas ugrĂĄs az emberisĂ©gnek –, majd kĂ©t Ă©s fĂ©l ĂłrĂĄig tartĂłzkodott a kĂ©sƑbb hozzĂĄ csatlakozĂł Aldrinnal a holdfelszĂ­nen. A sikeres holdsĂ©tĂĄt követƑen aztĂĄn az ƱrhajĂłsok szerencsĂ©sen visszatĂ©rtek a Földre. A holdra szĂĄllĂĄst követƑen Armstrong – protokollfeladatait, köztĂŒk a Giant Leap Tour jĂłszolgĂĄlati körĂștjĂĄt teljesĂ­tve – mĂĄs beosztĂĄsba kerĂŒlt a NASA-n belĂŒl, a repĂŒlĂ©sekĂ©rt felelƑs igazgatĂł lett. Alig egy Ă©v mĂșltĂĄn elhagyta a NASA-t Ă©s a Cincinnati Egyetem oktatĂłja lett. Egyetemi oktatĂłsĂĄga mellett egy ohiĂłi farmon gazdĂĄlkodott, illetve kĂŒlönbözƑ cĂ©gekben vĂĄllalt tisztsĂ©geket. KĂ©tszer nƑsĂŒlt, elƑször Janet Elizabeth Shearont vette el 1956-ban, akitƑl hĂĄrom gyermeke, Eric, Karen Ă©s Mark szĂŒletett (Karen korĂĄn, kĂ©tĂ©vesen egy agytumor okozta szövƑdmĂ©nyben elhunyt), mĂ­g mĂĄsodszor 1994-ben Carol Held Knightot vette felesĂ©gĂŒl. 2012-ben szĂ­vrendellenessĂ©get ĂĄllapĂ­tottak meg nĂĄla, amelyet az orvosok egy -bypassmƱtĂ©ttel igyekeztek megoldani, ĂĄm Armstrong a mƱtĂ©tet követƑen 2012. augusztus 25-Ă©n a szövƑdmĂ©nyekbe belehalt. HalĂĄla utĂĄn az egĂ©sz amerikai tĂĄrsadalom gyĂĄszolta, az amerikai kormĂĄny nagyszabĂĄsĂș gyĂĄszmisĂ©n bĂșcsĂșztatta. A mise utĂĄn a temetĂ©sĂ©re az Atlanti-ĂłceĂĄnon kerĂŒlt sor, ahovĂĄ egy amerikai hadihajĂł szĂĄllĂ­totta a hamvait, amit aztĂĄn a csalĂĄd a tengerbe szĂłrt. (hu)
dbo:deathPlace
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 17755 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 121662 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23834694 (xsd:integer)
prop-hu:cĂ­m
  • Neil Armstrong rĂĄdiĂłbeszĂ©lgetĂ©se a CAPCOM-mal (hu)
  • Neil Armstrong rĂĄdiĂłbeszĂ©lgetĂ©se a CAPCOM-mal (hu)
prop-hu:fåjlnév
  • Frase de Neil Armstrong.ogg (hu)
  • Frase de Neil Armstrong.ogg (hu)
prop-hu:gyermekei
  • Eric Armstrong Karen Armstrong Mark Armstrong (hu)
  • Eric Armstrong Karen Armstrong Mark Armstrong (hu)
prop-hu:halĂĄlDĂĄtuma
  • 2012 (xsd:integer)
prop-hu:halĂĄlHelye
prop-hu:hĂĄzastĂĄrs
  • Janet Shearon Carol Held Knight (hu)
  • Janet Shearon Carol Held Knight (hu)
prop-hu:szöveg
  • "That's one small step for a man, one giant leap for mankind." (hu)
  • "That's one small step for a man, one giant leap for mankind." (hu)
prop-hu:szĂŒletĂ©siDĂĄtum
  • 1930 (xsd:integer)
prop-hu:szĂŒletĂ©siHely
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai ƱrhajĂłs, az elsƑ ember, aki egy idegen Ă©gitestre, a Holdra tette a lĂĄbĂĄt. Élete sorĂĄn volt haditengerĂ©szeti repĂŒlƑpilĂłta, ƱrhajĂłs, NASA-vezetƑ, farmer, egyetemi tanĂĄr Ă©s az ĂŒzleti Ă©let befolyĂĄsos szereplƑje. (hu)
  • Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai ƱrhajĂłs, az elsƑ ember, aki egy idegen Ă©gitestre, a Holdra tette a lĂĄbĂĄt. Élete sorĂĄn volt haditengerĂ©szeti repĂŒlƑpilĂłta, ƱrhajĂłs, NASA-vezetƑ, farmer, egyetemi tanĂĄr Ă©s az ĂŒzleti Ă©let befolyĂĄsos szereplƑje. (hu)
rdfs:label
  • Neil Armstrong (hu)
  • Neil Armstrong (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:crew1Up of
is prop-hu:személyzet of
is foaf:primaryTopic of
Powered by OpenLink Virtuoso    This material is Open Knowledge     W3C Semantic Web Technology     This material is Open Knowledge    Valid XHTML + RDFa
This content was extracted from Wikipedia and is licensed under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License