| Property |
Value |
| dbo:Work/runtime
| |
| dbo:abstract
|
- 1969. október 22-én jelent meg a Led Zeppelin második albuma, a Led Zeppelin II (nem hivatalos nevén The Brown Bomber – A Barna Bombázó). A Led Zeppelin ötleteit továbbfejlesztve egy még sikeresebb és hatásosabb albumot hoztak létre. Dalok írására és felvételekre csak a turnék szünetében volt lehetőségük, így minden dalt más stúdióban vettek fel, épp abban, amelyik a legközelebb volt. Az elkészült dalok híven tükrözik a zenekar nyers, de egyre javuló hangzását és előadóművészi fejlődését 1969 augusztusáig. Ezalatt négy európai és három amerikai turnét bonyolítottak le. A Led Zeppelin II az 1970-es évek hard rockjának nyitánya: a bluesos hangzású dalok, mint a „Whole Lotta Love”, a „Heartbreaker”, a „Moby Dick”, a „The Lemon Song” és a „Bring It on Home” ma már a műfaj klasszikusai közé tartoznak, melyekben a gitárriff határozza meg a dalt és adja a fő dallamot. 1969 könnyűzenéjében ez még rendhagyónak számított. Jimmy Page szólója a „Heartbreaker”-ben a zenekar intenzitását tükrözi és sokan próbálták már felülmúlni. Page tehetségét, találékonyságát és produceri minőségében vett eredetiségét bizonyítják az úttörő felvételi eljárások és a dobok bemikrofonozásával létrejött effektek (például a „Ramble On” és a „Whole Lotta Love” című dalokon). Az instrumentális „Moby Dick” John Bonham dobszólója, mely koncerteken több mint fél óra hosszat tartott. A Led Zeppelin II-n is hallhatóak más zenei megoldásokkal és stílusokkal való kísérletek. Jó példa erre az egyszer visszafogott, másszor hangos „What is and What Should Never Be”, a „Ramble On” (melyben Page akusztikus gitáron játszik), vagy a popos „Thank You”. A „Ramble On” teremtette misztikus légkör először társítja a hard rockot és a fantasztikus témákat. Ennek eredete részben a két-három évvel korábban virágkorát élő pszichedelikus zenében, részben Robert Plant Tolkien iránti rajongásában keredendő. Utóbbi hatás majd a Led Zeppelin címnélküli negyedik albumán éri el a tetőpontját. (Később rengeteg zenekar merített ihletet hasonló forrásokból.) A Led Zeppelin legnagyobb sikere kereskedelmileg a „Whole Lotta Love” volt. Miután az Atlantic Records kislemezen kiadta (a zenekar akarata ellenére), 1970 januárjában a 4. helyet érte el a Billboard Hot 100-as listáján. B-oldala, a „Living Loving Maid (She's Just a Woman)” 1970 áprilisában a 65. lett. A Led Zeppelin II – és az első album – kereskedelmi sikere után többen vádolták meg a zenekart plagizálással (például Willie Dixon a „Whole Lotta Love” szövege miatt). Az albumot sokan a heavy metal előfutárának tartják, mely olyan előadókat inspirált, mint a Blue Öyster Cult, a Deep Purple és a Van Halen. 2003-ban, a Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazáson a 75. helyet érte el. (hu)
- 1969. október 22-én jelent meg a Led Zeppelin második albuma, a Led Zeppelin II (nem hivatalos nevén The Brown Bomber – A Barna Bombázó). A Led Zeppelin ötleteit továbbfejlesztve egy még sikeresebb és hatásosabb albumot hoztak létre. Dalok írására és felvételekre csak a turnék szünetében volt lehetőségük, így minden dalt más stúdióban vettek fel, épp abban, amelyik a legközelebb volt. Az elkészült dalok híven tükrözik a zenekar nyers, de egyre javuló hangzását és előadóművészi fejlődését 1969 augusztusáig. Ezalatt négy európai és három amerikai turnét bonyolítottak le. A Led Zeppelin II az 1970-es évek hard rockjának nyitánya: a bluesos hangzású dalok, mint a „Whole Lotta Love”, a „Heartbreaker”, a „Moby Dick”, a „The Lemon Song” és a „Bring It on Home” ma már a műfaj klasszikusai közé tartoznak, melyekben a gitárriff határozza meg a dalt és adja a fő dallamot. 1969 könnyűzenéjében ez még rendhagyónak számított. Jimmy Page szólója a „Heartbreaker”-ben a zenekar intenzitását tükrözi és sokan próbálták már felülmúlni. Page tehetségét, találékonyságát és produceri minőségében vett eredetiségét bizonyítják az úttörő felvételi eljárások és a dobok bemikrofonozásával létrejött effektek (például a „Ramble On” és a „Whole Lotta Love” című dalokon). Az instrumentális „Moby Dick” John Bonham dobszólója, mely koncerteken több mint fél óra hosszat tartott. A Led Zeppelin II-n is hallhatóak más zenei megoldásokkal és stílusokkal való kísérletek. Jó példa erre az egyszer visszafogott, másszor hangos „What is and What Should Never Be”, a „Ramble On” (melyben Page akusztikus gitáron játszik), vagy a popos „Thank You”. A „Ramble On” teremtette misztikus légkör először társítja a hard rockot és a fantasztikus témákat. Ennek eredete részben a két-három évvel korábban virágkorát élő pszichedelikus zenében, részben Robert Plant Tolkien iránti rajongásában keredendő. Utóbbi hatás majd a Led Zeppelin címnélküli negyedik albumán éri el a tetőpontját. (Később rengeteg zenekar merített ihletet hasonló forrásokból.) A Led Zeppelin legnagyobb sikere kereskedelmileg a „Whole Lotta Love” volt. Miután az Atlantic Records kislemezen kiadta (a zenekar akarata ellenére), 1970 januárjában a 4. helyet érte el a Billboard Hot 100-as listáján. B-oldala, a „Living Loving Maid (She's Just a Woman)” 1970 áprilisában a 65. lett. A Led Zeppelin II – és az első album – kereskedelmi sikere után többen vádolták meg a zenekart plagizálással (például Willie Dixon a „Whole Lotta Love” szövege miatt). Az albumot sokan a heavy metal előfutárának tartják, mely olyan előadókat inspirált, mint a Blue Öyster Cult, a Deep Purple és a Van Halen. 2003-ban, a Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazáson a 75. helyet érte el. (hu)
|
| dbo:artist
| |
| dbo:genre
| |
| dbo:previousWork
| |
| dbo:producer
| |
| dbo:recordLabel
| |
| dbo:review
|
- http://www.robertchristgau.com/get_artist.php%3Fname=led+zeppelin
- http://www.allmusic.com/album/led-zeppelin-ii-r11460
|
| dbo:runtime
| |
| dbo:subsequentWork
| |
| dbo:title
|
- (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
- (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5794 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:aktuálisAlbum
|
- Led Zeppelin II (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
|
| prop-hu:aktuálisElőadó
| |
| prop-hu:aktuálisHelyezés
| |
| prop-hu:borító
|
- Led Zeppelin – Led Zeppelin II .jpg (hu)
- Led Zeppelin – Led Zeppelin II .jpg (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Led Zeppelin II (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
|
| prop-hu:előadó
| |
| prop-hu:előző
|
- Led Zeppelin (hu)
- (hu)
- Led Zeppelin (hu)
- (hu)
|
| prop-hu:előzőCím
| |
| prop-hu:előzőElőadó
| |
| prop-hu:előzőHelyezés
| |
| prop-hu:felvételek
|
- 1969 (xsd:integer)
- dbpedia-hu:London
- dbpedia-hu:Olympic_Studios
- Morgan Studios, London (hu)
- A&R Studios, New York (hu)
- Atlantic Studios, New York (hu)
- Hut, Vancouver (hu)
- Juggy Sound Studio, New York (hu)
- Keverés: A&R Studios (hu)
- Mayfair Studios, New York (hu)
- Mirror Sound, Los Angeles (hu)
- Mystic Studios, Los Angeles (hu)
|
| prop-hu:hossz
| |
| prop-hu:jelenlegi
|
- (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
- (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
|
| prop-hu:kiadó
| |
| prop-hu:kritikák
|
- * Allmusic link
* Robert Christgau link (hu)
- * Allmusic link
* Robert Christgau link (hu)
|
| prop-hu:következő
|
- (hu)
- Led Zeppelin III (hu)
- (hu)
- Led Zeppelin III (hu)
|
| prop-hu:következőCím
| |
| prop-hu:következőElőadó
| |
| prop-hu:következőHelyezés
| |
| prop-hu:megjelent
| |
| prop-hu:producer
| |
| prop-hu:stílus
| |
| prop-hu:típus
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Led Zeppelin II (hu)
- Led Zeppelin II (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:previousWork
of | |
| is dbo:subsequentWork
of | |
| is prop-hu:albumon
of | |
| is prop-hu:előzőCím
of | |
| is prop-hu:következőCím
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
