| dbo:abstract
|
- A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a korabeli Európa egyik legnagyobb, a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után. A hihetetlenül gazdag bazilika az évszázadok során folyamatosan épült. Történetének a török hódoltság vetett véget, ugyanis ez idő alatt a királyok városa oszmán és keresztény ostromok sorát szenvedte el. Maradványai kevésbé látványosak a Belváros többi látnivalójához képest, de jelentősége fölülmúlja azokét: Orseolo Pétertől IV. Béla kivételével (őt egy másik fehérvári bazilikában kenték föl) egészen I. Ferdinándig minden magyar uralkodót e falak között koronáztak királlyá, emellett pedig tizenöt uralkodónk végső nyughelyéül is választotta a templomot. 1083-ban István király és Imre herceg maradványait szentté avatásukkor kiemelték a sírokból, és belőlük ereklyéket képeztek. Területe ma Magyarország hivatalos nemzeti emlékhelyeinek egyike Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely néven. A székesfehérvári Szűz Mária prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, törvénykezési gyűlésnek, országnagyok tanácskozásának helyszínéül szolgált e hely. (hu)
- A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a korabeli Európa egyik legnagyobb, a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után. A hihetetlenül gazdag bazilika az évszázadok során folyamatosan épült. Történetének a török hódoltság vetett véget, ugyanis ez idő alatt a királyok városa oszmán és keresztény ostromok sorát szenvedte el. Maradványai kevésbé látványosak a Belváros többi látnivalójához képest, de jelentősége fölülmúlja azokét: Orseolo Pétertől IV. Béla kivételével (őt egy másik fehérvári bazilikában kenték föl) egészen I. Ferdinándig minden magyar uralkodót e falak között koronáztak királlyá, emellett pedig tizenöt uralkodónk végső nyughelyéül is választotta a templomot. 1083-ban István király és Imre herceg maradványait szentté avatásukkor kiemelték a sírokból, és belőlük ereklyéket képeztek. Területe ma Magyarország hivatalos nemzeti emlékhelyeinek egyike Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely néven. A székesfehérvári Szűz Mária prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, törvénykezési gyűlésnek, országnagyok tanácskozásának helyszínéül szolgált e hely. (hu)
|
