Property Value
dbo:abstract
  • A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Egy második próbálkozás 1922. július 15. és július 27. között történt. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. Az antant jóváhagyta az osztrák kérelmet és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, majd 1920. június 4-én a trianoni békeszerződésben ezt megerősítette. A döntés ellen a magyar kormány is tiltakozott és megpróbált megállapodni az osztrák államvezetéssel, de a próbálkozások eredménytelenül zárultak. Ekkor kezdődött egy önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szervezése, Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével. Amikor 1921. augusztus 28-án az osztrák csendőr alakulatok átlépték a határt, hogy birtokukba vegyék a nekik ítélt területet, Ágfalvánál a Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők szembeszálltak a csendőrökkel és visszaverték őket. Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés, amely közel másfél hónapig tartott. A felkelés során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánságot, Prónay Pált nevezve ki lajtai bánnak. A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a felkelés leveréséért sem tett semmit. A harcok eredményességének köszönhetően az 1921. október 11. – 13. között tartott a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14–18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. Az osztrák forrásokban többnyire a Rongyos Gárdára, mint Freischärler-re (szabadcsapatok) hivatkoznak. (hu)
  • A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Egy második próbálkozás 1922. július 15. és július 27. között történt. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. Az antant jóváhagyta az osztrák kérelmet és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, majd 1920. június 4-én a trianoni békeszerződésben ezt megerősítette. A döntés ellen a magyar kormány is tiltakozott és megpróbált megállapodni az osztrák államvezetéssel, de a próbálkozások eredménytelenül zárultak. Ekkor kezdődött egy önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szervezése, Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével. Amikor 1921. augusztus 28-án az osztrák csendőr alakulatok átlépték a határt, hogy birtokukba vegyék a nekik ítélt területet, Ágfalvánál a Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők szembeszálltak a csendőrökkel és visszaverték őket. Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés, amely közel másfél hónapig tartott. A felkelés során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánságot, Prónay Pált nevezve ki lajtai bánnak. A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a felkelés leveréséért sem tett semmit. A harcok eredményességének köszönhetően az 1921. október 11. – 13. között tartott a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14–18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. Az osztrák forrásokban többnyire a Rongyos Gárdára, mint Freischärler-re (szabadcsapatok) hivatkoznak. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 702586 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 28379 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23811053 (xsd:integer)
prop-hu:dátum
  • 1921 (xsd:integer)
prop-hu:eredmény
prop-hu:haderő
  • 100 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • Ismeretlen (hu)
  • Csendőrség és határőrség: (hu)
  • Szabadcsapatok: (hu)
  • kb. 400-500 fő (hu)
prop-hu:helyszín
  • Nyugat-Magyarország , az akkori Vas vármegye, Moson vármegye és Sopron vármegye területén (hu)
  • Nyugat-Magyarország , az akkori Vas vármegye, Moson vármegye és Sopron vármegye területén (hu)
prop-hu:konfliktus
  • Nyugat-magyarországi felkelés (hu)
  • Nyugat-magyarországi felkelés (hu)
prop-hu:kép
  • Scrubby Guard administration.jpg (hu)
  • Scrubby Guard administration.jpg (hu)
prop-hu:képfelirat
  • A Rongyos Gárda emberei lajtabánsági utiokmányokat állítanak a térségben élő lakosok részére (hu)
  • A Rongyos Gárda emberei lajtabánsági utiokmányokat állítanak a térségben élő lakosok részére (hu)
prop-hu:képméret
  • 320 (xsd:integer)
prop-hu:ok
  • Az antanthatalmak a saint-germaini és trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon azonban felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. (hu)
  • Az antanthatalmak a saint-germaini és trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon azonban felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. (hu)
prop-hu:parancsnok
  • 22 (xsd:integer)
prop-hu:területváltozások
  • A magyar felkelők elérték, hogy Sopron és környéke népszavazás útján megmaradjon Magyarország birtokában. (hu)
  • A magyar felkelők elérték, hogy Sopron és környéke népszavazás útján megmaradjon Magyarország birtokában. (hu)
prop-hu:támadó
  • 22 (xsd:integer)
  • * 22px Francia Algéria (hu)
prop-hu:veszteségek
  • 12 (xsd:integer)
  • 24 (xsd:integer)
  • Hivatalos adatok szerint: (hu)
prop-hu:védekező
  • 22 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Nyugat-magyarországi felkelés (hu)
  • Nyugat-magyarországi felkelés (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:battle of
is prop-hu:csatái of
is prop-hu:konfliktus of
is foaf:primaryTopic of