dbo:abstract
|
- Moszkva (oroszul: ĐĐŸŃĐșĐČа) OroszorszĂĄg fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg elsĆdleges politikai, kulturĂĄlis, gazdasĂĄgi, oktatĂĄsi Ă©s közlekedĂ©si központja. A Moszkvai terĂŒleten, a Moszkva folyĂł partjĂĄn fekvĆ szövetsĂ©gi jelentĆsĂ©gƱ vĂĄros, az egyik legfontosabb ortodox keresztĂ©ny vallĂĄsi központ, âa harmadik RĂłmaâ. Több, mint 2500 kmÂČ-es terĂŒletĂ©vel Ă©s 12,5 milliĂł lakosĂĄval nemcsak EurĂłpa legnagyobb, de a legnĂ©pesebb vĂĄrosĂĄnak szĂĄmĂt egyben. MoszkvĂĄt a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapĂtotta, az elsĆ ĂrĂĄsos emlĂ©kek a vĂĄrosrĂłl 1147-bĆl szĂĄrmaznak. A 18. Ă©s 19. szĂĄzadban polgĂĄri vĂĄros volt, a SzovjetuniĂł idejĂ©n pedig munkĂĄsvĂĄrossĂĄ vĂĄlt. A vĂĄrosnak tĂz közigazgatĂĄsi körzete Ă©s 123 kerĂŒlete van. 2009-ben a vilĂĄg harmadik leggazdagabb vĂĄrosa volt az itt Ă©lĆ milliĂĄrdosok szĂĄmĂĄt tekintve, emellett többször volt a vilĂĄg legdrĂĄgĂĄbb vĂĄrosa. VilĂĄgviszonylatban is ĂłriĂĄsinak szĂĄmĂtĂł terei Ă©s utcĂĄi (melyek közĂŒl a leghĂresebb a Vörös tĂ©r), hatalmas Ă©pĂŒletei (mint pĂ©ldĂĄul a Kreml egyĂŒttese, a Boldog Vazul- Ă©s a MegvĂĄltĂł Krisztus-szĂ©kesegyhĂĄz vagy a HĂ©t nĆvĂ©r-felhĆkarcolĂłk) Ă©s rendkĂvĂŒl kiterjedt metrĂłhĂĄlĂłzatĂĄnak ĂĄllomĂĄsai vilĂĄghĂrƱek. A vĂĄroskĂ©p nagyon sokszĂnƱ, ugyanis a cĂĄri Ă©s a szovjet idĆk monumentĂĄlis emlĂ©kei mellett szĂĄzĂĄval kĂ©szĂŒlnek a modern kor termĂ©kei is: EurĂłpa tĂz legmagasabb felhĆkarcolĂłja közĂŒl hat MoszkvĂĄban talĂĄlhatĂł. (hu)
- Moszkva (oroszul: ĐĐŸŃĐșĐČа) OroszorszĂĄg fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg elsĆdleges politikai, kulturĂĄlis, gazdasĂĄgi, oktatĂĄsi Ă©s közlekedĂ©si központja. A Moszkvai terĂŒleten, a Moszkva folyĂł partjĂĄn fekvĆ szövetsĂ©gi jelentĆsĂ©gƱ vĂĄros, az egyik legfontosabb ortodox keresztĂ©ny vallĂĄsi központ, âa harmadik RĂłmaâ. Több, mint 2500 kmÂČ-es terĂŒletĂ©vel Ă©s 12,5 milliĂł lakosĂĄval nemcsak EurĂłpa legnagyobb, de a legnĂ©pesebb vĂĄrosĂĄnak szĂĄmĂt egyben. MoszkvĂĄt a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapĂtotta, az elsĆ ĂrĂĄsos emlĂ©kek a vĂĄrosrĂłl 1147-bĆl szĂĄrmaznak. A 18. Ă©s 19. szĂĄzadban polgĂĄri vĂĄros volt, a SzovjetuniĂł idejĂ©n pedig munkĂĄsvĂĄrossĂĄ vĂĄlt. A vĂĄrosnak tĂz közigazgatĂĄsi körzete Ă©s 123 kerĂŒlete van. 2009-ben a vilĂĄg harmadik leggazdagabb vĂĄrosa volt az itt Ă©lĆ milliĂĄrdosok szĂĄmĂĄt tekintve, emellett többször volt a vilĂĄg legdrĂĄgĂĄbb vĂĄrosa. VilĂĄgviszonylatban is ĂłriĂĄsinak szĂĄmĂtĂł terei Ă©s utcĂĄi (melyek közĂŒl a leghĂresebb a Vörös tĂ©r), hatalmas Ă©pĂŒletei (mint pĂ©ldĂĄul a Kreml egyĂŒttese, a Boldog Vazul- Ă©s a MegvĂĄltĂł Krisztus-szĂ©kesegyhĂĄz vagy a HĂ©t nĆvĂ©r-felhĆkarcolĂłk) Ă©s rendkĂvĂŒl kiterjedt metrĂłhĂĄlĂłzatĂĄnak ĂĄllomĂĄsai vilĂĄghĂrƱek. A vĂĄroskĂ©p nagyon sokszĂnƱ, ugyanis a cĂĄri Ă©s a szovjet idĆk monumentĂĄlis emlĂ©kei mellett szĂĄzĂĄval kĂ©szĂŒlnek a modern kor termĂ©kei is: EurĂłpa tĂz legmagasabb felhĆkarcolĂłja közĂŒl hat MoszkvĂĄban talĂĄlhatĂł. (hu)
|
prop-hu:kĂ©palĂĄĂrĂĄs
|
- Az ĂłramutatĂł jĂĄrĂĄsa szerint: Szpasszkaja-torony, felhĆkarcolĂłk, Vörös tĂ©r, NagyszĂnhĂĄz, az Ăllami Egyetem fĆĂ©pĂŒlete, MegvĂĄltĂł Krisztus-szĂ©kesegyhĂĄz (hu)
- Az ĂłramutatĂł jĂĄrĂĄsa szerint: Szpasszkaja-torony, felhĆkarcolĂłk, Vörös tĂ©r, NagyszĂnhĂĄz, az Ăllami Egyetem fĆĂ©pĂŒlete, MegvĂĄltĂł Krisztus-szĂ©kesegyhĂĄz (hu)
|
rdfs:comment
|
- Moszkva (oroszul: ĐĐŸŃĐșĐČа) OroszorszĂĄg fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg elsĆdleges politikai, kulturĂĄlis, gazdasĂĄgi, oktatĂĄsi Ă©s közlekedĂ©si központja. A Moszkvai terĂŒleten, a Moszkva folyĂł partjĂĄn fekvĆ szövetsĂ©gi jelentĆsĂ©gƱ vĂĄros, az egyik legfontosabb ortodox keresztĂ©ny vallĂĄsi központ, âa harmadik RĂłmaâ. Több, mint 2500 kmÂČ-es terĂŒletĂ©vel Ă©s 12,5 milliĂł lakosĂĄval nemcsak EurĂłpa legnagyobb, de a legnĂ©pesebb vĂĄrosĂĄnak szĂĄmĂt egyben. (hu)
- Moszkva (oroszul: ĐĐŸŃĐșĐČа) OroszorszĂĄg fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg elsĆdleges politikai, kulturĂĄlis, gazdasĂĄgi, oktatĂĄsi Ă©s közlekedĂ©si központja. A Moszkvai terĂŒleten, a Moszkva folyĂł partjĂĄn fekvĆ szövetsĂ©gi jelentĆsĂ©gƱ vĂĄros, az egyik legfontosabb ortodox keresztĂ©ny vallĂĄsi központ, âa harmadik RĂłmaâ. Több, mint 2500 kmÂČ-es terĂŒletĂ©vel Ă©s 12,5 milliĂł lakosĂĄval nemcsak EurĂłpa legnagyobb, de a legnĂ©pesebb vĂĄrosĂĄnak szĂĄmĂt egyben. (hu)
|