dbo:abstract
|
- New York az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok New York ĂĄllamĂĄban fekvĆ vĂĄros. Az orszĂĄg legnĂ©pesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnĂ©pesebb telepĂŒlĂ©se, központja a New York-i agglomerĂĄciĂłnak, amely a szuperkontinens legnagyobb vĂĄrostömörĂŒlĂ©se, a vilĂĄgon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezetĆ vilĂĄgvĂĄrosa, az EgyesĂŒlt Ăllamok elsĆ szĂĄmĂș ĂŒzleti, kereskedelmi, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, oktatĂĄsi központja, egyik elsĆ szĂĄmĂș kutatĂĄsi-fejlesztĂ©si, technolĂłgiai, mĂ©dia- Ă©s szĂłrakoztatĂłipari csomĂłpontja, turizmusĂĄnak elsĆdleges cĂ©lpontja. Itt talĂĄlhatĂł az ENSZ Ă©s több, vilĂĄgszinten is jelentĆs multinacionĂĄlis vĂĄllalat szĂ©khelye, valamint a vilĂĄg egyik legnagyobb tĆzsdĂ©je, ezĂ©rt a Föld legjelentĆsebb gazdasĂĄgi-politikai centrumai közĂ© tartozik. Több fĂ©lszigeten Ă©s szigeten, illetve rĂ©szben a szĂĄrazföldön fekszik az Atlanti-ĂłceĂĄn nyugati partjĂĄn, a Hudson folyĂł torkolatĂĄban; szĂĄrazföldi terĂŒlete 789 kmÂČ, lakossĂĄga az agglomerĂĄciĂł nĂ©lkĂŒl csaknem 8,4 milliĂł fĆ.1624-ben alapĂtottĂĄk holland telepesek Ăj-Amszterdam nĂ©ven, majd 1664-ben angol fennhatĂłsĂĄg alĂĄ kerĂŒlt. EzutĂĄn kapta a New York (Ăj-York) nevet II. Jakab angol kirĂĄly tiszteletĂ©re, aki ekkor mĂ©g York hercege volt. Rövid ideig, 1785 Ă©s 1790 között a frissen alakult EgyesĂŒlt Ăllamok fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg legnagyobb vĂĄrosa 1790-tĆl. Ăt nagy vĂĄrosrĂ©sze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, Ă©s Staten Island (Richmond megye), ezek egyben New York ĂĄllam megyĂ©i is. (hu)
- New York az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok New York ĂĄllamĂĄban fekvĆ vĂĄros. Az orszĂĄg legnĂ©pesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnĂ©pesebb telepĂŒlĂ©se, központja a New York-i agglomerĂĄciĂłnak, amely a szuperkontinens legnagyobb vĂĄrostömörĂŒlĂ©se, a vilĂĄgon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezetĆ vilĂĄgvĂĄrosa, az EgyesĂŒlt Ăllamok elsĆ szĂĄmĂș ĂŒzleti, kereskedelmi, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, oktatĂĄsi központja, egyik elsĆ szĂĄmĂș kutatĂĄsi-fejlesztĂ©si, technolĂłgiai, mĂ©dia- Ă©s szĂłrakoztatĂłipari csomĂłpontja, turizmusĂĄnak elsĆdleges cĂ©lpontja. Itt talĂĄlhatĂł az ENSZ Ă©s több, vilĂĄgszinten is jelentĆs multinacionĂĄlis vĂĄllalat szĂ©khelye, valamint a vilĂĄg egyik legnagyobb tĆzsdĂ©je, ezĂ©rt a Föld legjelentĆsebb gazdasĂĄgi-politikai centrumai közĂ© tartozik. Több fĂ©lszigeten Ă©s szigeten, illetve rĂ©szben a szĂĄrazföldön fekszik az Atlanti-ĂłceĂĄn nyugati partjĂĄn, a Hudson folyĂł torkolatĂĄban; szĂĄrazföldi terĂŒlete 789 kmÂČ, lakossĂĄga az agglomerĂĄciĂł nĂ©lkĂŒl csaknem 8,4 milliĂł fĆ.1624-ben alapĂtottĂĄk holland telepesek Ăj-Amszterdam nĂ©ven, majd 1664-ben angol fennhatĂłsĂĄg alĂĄ kerĂŒlt. EzutĂĄn kapta a New York (Ăj-York) nevet II. Jakab angol kirĂĄly tiszteletĂ©re, aki ekkor mĂ©g York hercege volt. Rövid ideig, 1785 Ă©s 1790 között a frissen alakult EgyesĂŒlt Ăllamok fĆvĂĄrosa. Az orszĂĄg legnagyobb vĂĄrosa 1790-tĆl. Ăt nagy vĂĄrosrĂ©sze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, Ă©s Staten Island (Richmond megye), ezek egyben New York ĂĄllam megyĂ©i is. (hu)
|
prop-hu:kĂ©palĂĄĂrĂĄs
|
- Az ĂłramutatĂł jĂĄrĂĄsĂĄval megegyezĆen fentrĆl: Manhattan központja, ENSZ-szĂ©khĂĄz, SzabadsĂĄg-szobor, Brooklyn hĂd, Central Park, Times Square Ă©s a Unisphere (hu)
- Az ĂłramutatĂł jĂĄrĂĄsĂĄval megegyezĆen fentrĆl: Manhattan központja, ENSZ-szĂ©khĂĄz, SzabadsĂĄg-szobor, Brooklyn hĂd, Central Park, Times Square Ă©s a Unisphere (hu)
|
rdfs:comment
|
- New York az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok New York ĂĄllamĂĄban fekvĆ vĂĄros. Az orszĂĄg legnĂ©pesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnĂ©pesebb telepĂŒlĂ©se, központja a New York-i agglomerĂĄciĂłnak, amely a szuperkontinens legnagyobb vĂĄrostömörĂŒlĂ©se, a vilĂĄgon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezetĆ vilĂĄgvĂĄrosa, az EgyesĂŒlt Ăllamok elsĆ szĂĄmĂș ĂŒzleti, kereskedelmi, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, oktatĂĄsi központja, egyik elsĆ szĂĄmĂș kutatĂĄsi-fejlesztĂ©si, technolĂłgiai, mĂ©dia- Ă©s szĂłrakoztatĂłipari csomĂłpontja, turizmusĂĄnak elsĆdleges cĂ©lpontja. Itt talĂĄlhatĂł az ENSZ Ă©s több, vilĂĄgszinten is jelentĆs multinacionĂĄlis vĂĄllalat szĂ©khelye, valamint a vilĂĄg egyik legnagyobb tĆzsdĂ©je, ezĂ©rt a Föld legjelentĆsebb gazdasĂĄgi-politikai centrumai közĂ© tartozik. (hu)
- New York az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok New York ĂĄllamĂĄban fekvĆ vĂĄros. Az orszĂĄg legnĂ©pesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnĂ©pesebb telepĂŒlĂ©se, központja a New York-i agglomerĂĄciĂłnak, amely a szuperkontinens legnagyobb vĂĄrostömörĂŒlĂ©se, a vilĂĄgon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezetĆ vilĂĄgvĂĄrosa, az EgyesĂŒlt Ăllamok elsĆ szĂĄmĂș ĂŒzleti, kereskedelmi, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, oktatĂĄsi központja, egyik elsĆ szĂĄmĂș kutatĂĄsi-fejlesztĂ©si, technolĂłgiai, mĂ©dia- Ă©s szĂłrakoztatĂłipari csomĂłpontja, turizmusĂĄnak elsĆdleges cĂ©lpontja. Itt talĂĄlhatĂł az ENSZ Ă©s több, vilĂĄgszinten is jelentĆs multinacionĂĄlis vĂĄllalat szĂ©khelye, valamint a vilĂĄg egyik legnagyobb tĆzsdĂ©je, ezĂ©rt a Föld legjelentĆsebb gazdasĂĄgi-politikai centrumai közĂ© tartozik. (hu)
|