dbo:abstract
|
- London az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg Ă©s azon belĂŒl Anglia fĆvĂĄrosa, a legnagyobb vĂĄrosi terĂŒlet az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgban; EurĂłpĂĄban Isztambul Ă©s Moszkva utĂĄn a legnĂ©pesebb vĂĄros. A Londoni-medencĂ©ben, a Temze folyĂł kĂ©t partjĂĄn terĂŒl el. A törtĂ©nete egĂ©szen az alapĂtĂł rĂłmaiakig nyĂșlik vissza, akik a vĂĄrost Londiniumnak neveztĂ©k. A közĂ©pkor emlĂ©keit a vĂĄros központjĂĄban talĂĄlhatĂł City of London Ćrzi, a mai London e körĂ© Ă©pĂŒlt ki. London a vilĂĄg egyik vezetĆ globĂĄlis vĂĄrosa, a Forbes 2014-es felmĂ©rĂ©se alapjĂĄn a vilĂĄg legbefolyĂĄsosabbja. A vĂĄros nemcsak az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, hanem a vilĂĄg egyik kereskedelmi, oktatĂĄsi, szĂłrakoztatĂłipari, divat, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, kutatĂĄsi Ă©s fejlesztĂ©si, turisztikai Ă©s közlekedĂ©si központja. London a vilĂĄg legnagyobb pĂ©nzĂŒgyi központja is New York mellett, Ă©s az ötödik legtöbb GDP-t termelĆ vĂĄros a vilĂĄgon (EurĂłpĂĄban az elsĆ). London a vilĂĄg egyik leglĂĄtogatottabb vĂĄrosai közĂ© tartozik, Ă©vente kb. 27 milliĂł turista vĂĄlasztja ĂșticĂ©ljĂĄul, Ă©s a London-Heathrow-i repĂŒlĆtĂ©r a vilĂĄg legforgalmasabb repĂŒlĆtere. Londonban 43 egyetem talĂĄlhatĂł, Ă©s ezzel EurĂłpa legtöbb egyetemĂ©vel rendelkezĆ vĂĄrosa. Itt a legmagasabbak az ingatlanĂĄrak az egĂ©sz vilĂĄgon. 2012-ben Londonban rendeztĂ©k a nyĂĄri olimpiai jĂĄtĂ©kokat, Ă©s ezzel London Ă©s AthĂ©n is hĂĄromszor rendezett olimpiĂĄt. Londonban sokfĂ©le nĂ©pcsoport, kultĂșra Ă©s vallĂĄs talĂĄlkozik. Csak a vĂĄros terĂŒletĂ©n 300 nyelvet beszĂ©lnek. A 2009-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄson Nagy-London nĂ©pessĂ©ge 9 675 567 fĆ volt, ezzel a szĂĄmmal az EurĂłpai UniĂł legnĂ©pesebb vĂĄrosa volt az orszĂĄg 2020-as kilĂ©pĂ©sĂ©ig. A Londoni agglomerĂĄciĂł becslĂ©sek szerint 12 Ă©s 14 milliĂł fĆ közĂ© tehetĆ. A vĂĄros volt a vilĂĄg legnĂ©pesebb vĂĄrosa 1831 Ă©s 1925 között. Londonban több vilĂĄgöröksĂ©gi helyszĂn talĂĄlhatĂł. Ezek többek között a Tower of London, a Kew Gardens, a Westminster-palota Ă©s a Westminsteri apĂĄtsĂĄg, valamint Greenwich, ami nevezetessĂ©gĂ©t a csillagvizsgĂĄlĂłjĂĄnak köszönheti, Ă©s annak, hogy itt halad ĂĄt a âgreenwichi dĂ©lkörâ, ami a zĂłnaidĆ valamint a földrajzi hosszĂșsĂĄgi körök szĂĄmĂtĂĄsĂĄnak hagyomĂĄnyos alapja. MĂĄs hĂres nevezetessĂ©ge a vĂĄrosnak a Buckingham-palota, a London Eye, a Tower Bridge, a Piccadilly Circus, a Trafalgar tĂ©r, a Szent PĂĄl SzĂ©kesegyhĂĄz Ă©s a Wembley Stadion is. London otthont ad szĂĄmos nevezetes mĂșzeumnak, galĂ©riĂĄnak, könyvtĂĄrnak Ă©s egyĂ©b kulturĂĄlis intĂ©zmĂ©nynek, többek között a British Museumnak, a National Gallerynek Ă©s több mint negyven szĂnhĂĄznak. A londoni metrĂł a legrĂ©gebbi földalatti vasĂșthĂĄlĂłzat a vilĂĄgon, Ă©s a mĂĄsodik legnagyobb kiterjedĂ©sƱ a vilĂĄgon a Sanghaji metrĂłhĂĄlĂłzat utĂĄn. (hu)
- London az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg Ă©s azon belĂŒl Anglia fĆvĂĄrosa, a legnagyobb vĂĄrosi terĂŒlet az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgban; EurĂłpĂĄban Isztambul Ă©s Moszkva utĂĄn a legnĂ©pesebb vĂĄros. A Londoni-medencĂ©ben, a Temze folyĂł kĂ©t partjĂĄn terĂŒl el. A törtĂ©nete egĂ©szen az alapĂtĂł rĂłmaiakig nyĂșlik vissza, akik a vĂĄrost Londiniumnak neveztĂ©k. A közĂ©pkor emlĂ©keit a vĂĄros központjĂĄban talĂĄlhatĂł City of London Ćrzi, a mai London e körĂ© Ă©pĂŒlt ki. London a vilĂĄg egyik vezetĆ globĂĄlis vĂĄrosa, a Forbes 2014-es felmĂ©rĂ©se alapjĂĄn a vilĂĄg legbefolyĂĄsosabbja. A vĂĄros nemcsak az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, hanem a vilĂĄg egyik kereskedelmi, oktatĂĄsi, szĂłrakoztatĂłipari, divat, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, kutatĂĄsi Ă©s fejlesztĂ©si, turisztikai Ă©s közlekedĂ©si központja. London a vilĂĄg legnagyobb pĂ©nzĂŒgyi központja is New York mellett, Ă©s az ötödik legtöbb GDP-t termelĆ vĂĄros a vilĂĄgon (EurĂłpĂĄban az elsĆ). London a vilĂĄg egyik leglĂĄtogatottabb vĂĄrosai közĂ© tartozik, Ă©vente kb. 27 milliĂł turista vĂĄlasztja ĂșticĂ©ljĂĄul, Ă©s a London-Heathrow-i repĂŒlĆtĂ©r a vilĂĄg legforgalmasabb repĂŒlĆtere. Londonban 43 egyetem talĂĄlhatĂł, Ă©s ezzel EurĂłpa legtöbb egyetemĂ©vel rendelkezĆ vĂĄrosa. Itt a legmagasabbak az ingatlanĂĄrak az egĂ©sz vilĂĄgon. 2012-ben Londonban rendeztĂ©k a nyĂĄri olimpiai jĂĄtĂ©kokat, Ă©s ezzel London Ă©s AthĂ©n is hĂĄromszor rendezett olimpiĂĄt. Londonban sokfĂ©le nĂ©pcsoport, kultĂșra Ă©s vallĂĄs talĂĄlkozik. Csak a vĂĄros terĂŒletĂ©n 300 nyelvet beszĂ©lnek. A 2009-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄson Nagy-London nĂ©pessĂ©ge 9 675 567 fĆ volt, ezzel a szĂĄmmal az EurĂłpai UniĂł legnĂ©pesebb vĂĄrosa volt az orszĂĄg 2020-as kilĂ©pĂ©sĂ©ig. A Londoni agglomerĂĄciĂł becslĂ©sek szerint 12 Ă©s 14 milliĂł fĆ közĂ© tehetĆ. A vĂĄros volt a vilĂĄg legnĂ©pesebb vĂĄrosa 1831 Ă©s 1925 között. Londonban több vilĂĄgöröksĂ©gi helyszĂn talĂĄlhatĂł. Ezek többek között a Tower of London, a Kew Gardens, a Westminster-palota Ă©s a Westminsteri apĂĄtsĂĄg, valamint Greenwich, ami nevezetessĂ©gĂ©t a csillagvizsgĂĄlĂłjĂĄnak köszönheti, Ă©s annak, hogy itt halad ĂĄt a âgreenwichi dĂ©lkörâ, ami a zĂłnaidĆ valamint a földrajzi hosszĂșsĂĄgi körök szĂĄmĂtĂĄsĂĄnak hagyomĂĄnyos alapja. MĂĄs hĂres nevezetessĂ©ge a vĂĄrosnak a Buckingham-palota, a London Eye, a Tower Bridge, a Piccadilly Circus, a Trafalgar tĂ©r, a Szent PĂĄl SzĂ©kesegyhĂĄz Ă©s a Wembley Stadion is. London otthont ad szĂĄmos nevezetes mĂșzeumnak, galĂ©riĂĄnak, könyvtĂĄrnak Ă©s egyĂ©b kulturĂĄlis intĂ©zmĂ©nynek, többek között a British Museumnak, a National Gallerynek Ă©s több mint negyven szĂnhĂĄznak. A londoni metrĂł a legrĂ©gebbi földalatti vasĂșthĂĄlĂłzat a vilĂĄgon, Ă©s a mĂĄsodik legnagyobb kiterjedĂ©sƱ a vilĂĄgon a Sanghaji metrĂłhĂĄlĂłzat utĂĄn. (hu)
|