Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között.

Property Value
dbo:abstract
  • Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia Inferior provincia székhelye. A magyarok a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően százötven évnyi török hódoltság lett a sorsa, és csak a 18–19. században tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. 1950-ben újabb szomszédos településeket csatoltak hozzá. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, amely a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. (hu)
  • Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest megye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található. Budapest története a keltákig nyúlik vissza az 1. századra, mivel a város eredetileg kelta település volt. 89 körül a rómaiak a Danubius folyó jobb partján megalapították Aquincum városát, mely Pannonia Inferior provincia székhelyeként szolgált, és amely a mai Óbudának felel meg. Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt Contra-Aquincum, mely a mai Pestnek felelt meg. A római kori erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. Róma bukása és a népvándorlás Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába hunok, osztrogótok, longobárdok, avarok és szlávok érkeztek, majd a 9. században a magyarok. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. 1243-ban indult meg a budai vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. A 15. században a helyreállított város lett a Magyar Királyság reneszánsz humanizmus központja. A Jagellók idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel Prágával, Béccsel és Krakkóval együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az 1526-os mohácsi csatában elszenvedett magyar vereség, majd Buda 1541-es török kézre kerülése. A 150 évnyi török hódoltság alatt a keresztény templomokat mecsetté alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. Habsburg-segítséggel 1686-ban Budát visszafoglalták a keresztények a törököktől, ám a környék csak a 18–19. században tudott újra tovább fejlődni. Ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873. november 17-én egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. A második világháború hatalmas károkat okozott a városban. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta az összes dunai hidat, a következő 6 hónapban pedig heves harcok dúltak a jobb parton. A Várnegyed egy része teljesen megsemmisült a tüzérségi tűz következtében. 1950-ben vezették be a város máig érvényes közigazgatási felosztását, 23 szomszédos várost egyesítettek a fővárossal, aminek köszönhetően a város területe 2,5-szeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. 1956 őszén Budapest lett a kommunista hatalom felszámolására törekvő forradalom központja. A népfelkelést a szovjetek véresen leverték. Budapest Béta+ rangú globális város, erős kereskedelem, pénzügy, média, művészet, divat, kutatás, technológia, oktatás és szórakoztatás terén. Magyarország pénzügyi központja, 2014-ben Európa második leggyorsabban fejlődő városi gazdasága volt. Budapesten található az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Európai Rendőrakadémia, valamint a Kínai Befektetési Ügynökség első külföldi irodája. Több mint 40 főiskola és egyetem található itt, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Emellett turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai is. A városban körülbelül 80 geotermikus forrás található, ezzel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai zsinagóga), valamint a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, a magyar Országház is. Budapest évente mintegy 12 millió nemzetközi turistát vonz, így Európa rendkívül népszerű úti céljai közé tartozik. A Big7Media legjobb európai úticéljait rangsoroló 2020-as listájának élére került, a Which? közvélemény-kutatásában pedig a harmadik legjobb európai város lett. (hu)
  • Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia Inferior provincia székhelye. A magyarok a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően százötven évnyi török hódoltság lett a sorsa, és csak a 18–19. században tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. 1950-ben újabb szomszédos településeket csatoltak hozzá. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, amely a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. (hu)
  • Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest megye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található. Budapest története a keltákig nyúlik vissza az 1. századra, mivel a város eredetileg kelta település volt. 89 körül a rómaiak a Danubius folyó jobb partján megalapították Aquincum városát, mely Pannonia Inferior provincia székhelyeként szolgált, és amely a mai Óbudának felel meg. Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt Contra-Aquincum, mely a mai Pestnek felelt meg. A római kori erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. Róma bukása és a népvándorlás Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába hunok, osztrogótok, longobárdok, avarok és szlávok érkeztek, majd a 9. században a magyarok. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. 1243-ban indult meg a budai vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. A 15. században a helyreállított város lett a Magyar Királyság reneszánsz humanizmus központja. A Jagellók idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel Prágával, Béccsel és Krakkóval együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az 1526-os mohácsi csatában elszenvedett magyar vereség, majd Buda 1541-es török kézre kerülése. A 150 évnyi török hódoltság alatt a keresztény templomokat mecsetté alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. Habsburg-segítséggel 1686-ban Budát visszafoglalták a keresztények a törököktől, ám a környék csak a 18–19. században tudott újra tovább fejlődni. Ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873. november 17-én egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. A második világháború hatalmas károkat okozott a városban. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta az összes dunai hidat, a következő 6 hónapban pedig heves harcok dúltak a jobb parton. A Várnegyed egy része teljesen megsemmisült a tüzérségi tűz következtében. 1950-ben vezették be a város máig érvényes közigazgatási felosztását, 23 szomszédos várost egyesítettek a fővárossal, aminek köszönhetően a város területe 2,5-szeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. 1956 őszén Budapest lett a kommunista hatalom felszámolására törekvő forradalom központja. A népfelkelést a szovjetek véresen leverték. Budapest Béta+ rangú globális város, erős kereskedelem, pénzügy, média, művészet, divat, kutatás, technológia, oktatás és szórakoztatás terén. Magyarország pénzügyi központja, 2014-ben Európa második leggyorsabban fejlődő városi gazdasága volt. Budapesten található az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Európai Rendőrakadémia, valamint a Kínai Befektetési Ügynökség első külföldi irodája. Több mint 40 főiskola és egyetem található itt, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Emellett turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai is. A városban körülbelül 80 geotermikus forrás található, ezzel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai zsinagóga), valamint a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, a magyar Országház is. Budapest évente mintegy 12 millió nemzetközi turistát vonz, így Európa rendkívül népszerű úti céljai közé tartozik. A Big7Media legjobb európai úticéljait rangsoroló 2020-as listájának élére került, a Which? közvélemény-kutatásában pedig a harmadik legjobb európai város lett. (hu)
dbo:mayor
dbo:postalCode
  • 1011–1239
dbo:status
  • főváros
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1145 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 151360 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 164463 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23900015 (xsd:integer)
  • 25503713 (xsd:integer)
prop-hu:alapításÉve
  • 1873 (xsd:integer)
prop-hu:aprMax
  • 30 (xsd:integer)
prop-hu:aprMin
  • -8 (xsd:integer)
prop-hu:aprNapos
  • 191 (xsd:integer)
prop-hu:aprÁtl
  • 12 (xsd:integer)
prop-hu:aprÁtlCsapadék
  • 38 (xsd:integer)
prop-hu:aprÁtlMax
  • 16 (xsd:integer)
prop-hu:aprÁtlMin
  • 9 (xsd:integer)
prop-hu:augMax
  • 40 (xsd:integer)
prop-hu:augMin
  • 5 (xsd:integer)
prop-hu:augNapos
  • 262 (xsd:integer)
prop-hu:augÁtl
  • 22 (xsd:integer)
prop-hu:augÁtlCsapadék
  • 52 (xsd:integer)
prop-hu:augÁtlMax
  • 26 (xsd:integer)
prop-hu:augÁtlMin
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:becenév
  • Európa szíve, a Duna királynője, a Duna gyöngye, a szabadság fővárosa, a termálfürdők fővárosa (hu)
  • Európa szíve, a Duna királynője, a Duna gyöngye, a szabadság fővárosa, a termálfürdők fővárosa (hu)
prop-hu:decMax
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:decMin
  • -22 (xsd:integer)
prop-hu:decNapos
  • 56 (xsd:integer)
prop-hu:decÁtl
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:decÁtlCsapadék
  • 40 (xsd:integer)
prop-hu:decÁtlMax
  • 4 (xsd:integer)
prop-hu:decÁtlMin
  • -2 (xsd:integer)
prop-hu:embléma1aláírás
  • Budapest turisztikai logója (hu)
  • Budapest turisztikai logója (hu)
prop-hu:febMax
  • 20 (xsd:integer)
prop-hu:febMin
  • -25 (xsd:integer)
prop-hu:febNapos
  • 100 (xsd:integer)
prop-hu:febÁtl
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:febÁtlCsapadék
  • 28 (xsd:integer)
prop-hu:febÁtlMax
  • 7 (xsd:integer)
prop-hu:febÁtlMin
  • -3 (xsd:integer)
prop-hu:felirat
prop-hu:fidesz
  • 13 (xsd:integer)
prop-hu:fideszFarbe
  • ff8c00; (hu)
  • ff8c00; (hu)
prop-hu:fideszLink
prop-hu:float
  • right (hu)
  • right (hu)
prop-hu:forrás
prop-hu:független
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:függetlenFarbe
  • 604800.0 (dbd:second)
prop-hu:függetlenLink
  • Független (hu)
  • Független (hu)
prop-hu:irányítószám
  • 1011 (xsd:integer)
prop-hu:janMax
  • 18 (xsd:integer)
prop-hu:janMin
  • -27 (xsd:integer)
prop-hu:janNapos
  • 70 (xsd:integer)
prop-hu:janÁtl
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:janÁtlCsapadék
  • 34 (xsd:integer)
prop-hu:janÁtlMax
  • 6 (xsd:integer)
prop-hu:janÁtlMin
  • -4 (xsd:integer)
prop-hu:julMax
  • 40 (xsd:integer)
prop-hu:julMin
  • 4 (xsd:integer)
prop-hu:julNapos
  • 282 (xsd:integer)
prop-hu:julÁtl
  • 22 (xsd:integer)
prop-hu:julÁtlCsapadék
  • 45 (xsd:integer)
prop-hu:julÁtlMax
  • 25 (xsd:integer)
prop-hu:julÁtlMin
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:junMax
  • 39 (xsd:integer)
prop-hu:junMin
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:junNapos
  • 255 (xsd:integer)
prop-hu:junÁtl
  • 20 (xsd:integer)
prop-hu:junÁtlCsapadék
  • 64 (xsd:integer)
prop-hu:junÁtlMax
  • 23 (xsd:integer)
prop-hu:junÁtlMin
  • 17 (xsd:integer)
prop-hu:kategória
  • Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
  • Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
prop-hu:koordinátaACímAlatt
  • nem (hu)
  • nem (hu)
prop-hu:kritériumok
  • I, II, VI (hu)
  • I, II, VI (hu)
prop-hu:kép
  • Montage of Budapest.jpg (hu)
  • Volt Királyi palota 3.jpg (hu)
  • Montage of Budapest.jpg (hu)
  • Volt Királyi palota 3.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Fentről, balról jobbra: a Szent István-bazilika, a Szabadság-szobor, a Hősök tere, a Halászbástya, az Országház és a Lánchíd (hu)
  • Budapest lakóinak vallási összetétele 2011-ben (hu)
  • Fentről, balról jobbra: a Szent István-bazilika, a Szabadság-szobor, a Hősök tere, a Halászbástya, az Országház és a Lánchíd (hu)
  • Budapest lakóinak vallási összetétele 2011-ben (hu)
prop-hu:land
  • lv (hu)
  • lv (hu)
prop-hu:legende
  • ja (hu)
  • ja (hu)
prop-hu:majMax
  • 34 (xsd:integer)
prop-hu:majMin
  • -3 (xsd:integer)
prop-hu:majNapos
  • 244 (xsd:integer)
prop-hu:majÁtl
  • 17 (xsd:integer)
prop-hu:majÁtlCsapadék
  • 59 (xsd:integer)
prop-hu:majÁtlMax
  • 20 (xsd:integer)
prop-hu:majÁtlMin
  • 13 (xsd:integer)
prop-hu:marMax
  • 26 (xsd:integer)
prop-hu:marMin
  • -15 (xsd:integer)
prop-hu:marNapos
  • 139 (xsd:integer)
prop-hu:marÁtl
  • 6 (xsd:integer)
prop-hu:marÁtlCsapadék
  • 31 (xsd:integer)
prop-hu:marÁtlMax
  • 10 (xsd:integer)
prop-hu:marÁtlMin
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:novMax
  • 23 (xsd:integer)
prop-hu:novMin
  • -16 (xsd:integer)
prop-hu:novNapos
  • 78 (xsd:integer)
prop-hu:novÁtl
  • 5 (xsd:integer)
prop-hu:novÁtlCsapadék
  • 49 (xsd:integer)
prop-hu:novÁtlMax
  • 9 (xsd:integer)
prop-hu:novÁtlMin
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:népsűrűség
  • 3250.280000 (xsd:double)
  • 3347.020000 (xsd:double)
prop-hu:név
prop-hu:oktMax
  • 30 (xsd:integer)
prop-hu:oktMin
  • -9 (xsd:integer)
prop-hu:oktNapos
  • 143 (xsd:integer)
prop-hu:oktÁtl
  • 12 (xsd:integer)
prop-hu:oktÁtlCsapadék
  • 35 (xsd:integer)
prop-hu:oktÁtlMax
  • 14 (xsd:integer)
prop-hu:oktÁtlMin
  • 9 (xsd:integer)
prop-hu:ország
  • Magyarország (hu)
  • Magyarország (hu)
prop-hu:polgármester
  • Karácsony Gergely (hu)
  • Karácsony Gergely (hu)
prop-hu:rang
prop-hu:régió
  • Közép-Magyarország (hu)
  • Közép-Magyarország (hu)
prop-hu:sepMax
  • 37 (xsd:integer)
prop-hu:sepMin
  • -3 (xsd:integer)
prop-hu:sepNapos
  • 190 (xsd:integer)
prop-hu:sepÁtl
  • 17 (xsd:integer)
prop-hu:sepÁtlCsapadék
  • 41 (xsd:integer)
prop-hu:sepÁtlMax
  • 20 (xsd:integer)
prop-hu:sepÁtlMin
  • 13 (xsd:integer)
prop-hu:szín
  • blue (hu)
  • white (hu)
  • black (hu)
  • purple (hu)
  • aqua (hu)
  • grey (hu)
  • #FF00FF (hu)
  • blue (hu)
  • white (hu)
  • black (hu)
  • purple (hu)
  • aqua (hu)
  • grey (hu)
  • #FF00FF (hu)
prop-hu:tengerszintFelettiMagasság
  • 105 (xsd:integer)
prop-hu:terület
  • 525.140000 (xsd:double)
prop-hu:típus
  • Kulturális helyszín (hu)
  • Kulturális helyszín (hu)
prop-hu:város
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:wikicommons
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:érték
  • 0 (xsd:integer)
  • 1 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
  • 8 (xsd:integer)
  • 22 (xsd:integer)
  • 29 (xsd:integer)
  • 33 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1987 (xsd:integer)
prop-hu:évek
  • 1987 (xsd:integer)
prop-hu:összefogás
  • 18 (xsd:integer)
prop-hu:összefogásFarbe
  • 8080 (xsd:integer)
prop-hu:összefogásLink
prop-hu:überschrift
  • Fővárosi közgyűlés összetétele (hu)
  • Fővárosi közgyűlés összetétele (hu)
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. (hu)
  • Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. (hu)
rdfs:label
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:birthPlace of
is dbo:builder of
is dbo:capital of
is dbo:capitalPlace of
is dbo:citizenship of
is dbo:city of
is dbo:company of
is dbo:country of
is dbo:county of
is dbo:deathPlace of
is dbo:district of
is dbo:headquarter of
is dbo:homeStadium of
is dbo:hometown of
is dbo:hubAirport of
is dbo:location of
is dbo:management of
is dbo:manufacturer of
is dbo:militaryUnit of
is dbo:owner of
is dbo:parentCompany of
is dbo:placeOfBurial of
is dbo:position of
is dbo:province of
is dbo:publisher of
is dbo:residence of
is dbo:state of
is dbo:targetAirport of
is dbo:territory of
is dbo:timeZone of
is dbo:wikiPageRedirects of
is dbo:youthClub of
is prop-hu:adminisztratívEgységNeve of
is prop-hu:alapítva of
is prop-hu:azÚtEleje of
is prop-hu:azÚtVége of
is prop-hu:bemutató of
is prop-hu:boldoggáAvatásánakHelye of
is prop-hu:célállomás of
is prop-hu:cím of
is prop-hu:diszlokáció of
is prop-hu:délkelet of
is prop-hu:egyházközség of
is prop-hu:elhelyezkedés of
is prop-hu:elhelyezkedése of
is prop-hu:elhunyt of
is prop-hu:elhunytHely of
is prop-hu:elsőFertőzöttMegjelenésénekHelye of
is prop-hu:elsőMérkőzés of
is prop-hu:felfedezésHelye of
is prop-hu:felirat of
is prop-hu:felsőoktatásiMunkahely of
is prop-hu:felvételek of
is prop-hu:fenntartó of
is prop-hu:fontosabbTelepülések of
is prop-hu:forgatásiHelyszín of
is prop-hu:földiCsat of
is prop-hu:főváros of
is prop-hu:gyártó of
is prop-hu:halálDátuma of
is prop-hu:halálHelye of
is prop-hu:halálozásiDátum of
is prop-hu:halálozásiHely of
is prop-hu:halálozásiVáros of
is prop-hu:halálozásiváros of
is prop-hu:hely of
is prop-hu:helye of
is prop-hu:helyszín of
is prop-hu:helyszínek of
is prop-hu:időzóna of
is prop-hu:illetőségiKikötő of
is prop-hu:indulásiÁllomás of
is prop-hu:iskola of
is prop-hu:iskolái of
is prop-hu:jelenlét of
is prop-hu:jelentősÉpületei of
is prop-hu:juniorKlub of
is prop-hu:kapcsoltTelepülés of
is prop-hu:kelet of
is prop-hu:kiadó of
is prop-hu:kiszolgáltTerületek of
is prop-hu:koronázásHelye of
is prop-hu:kutatóintézetiMunkahely of
is prop-hu:képaláírás of
is prop-hu:központ of
is prop-hu:központiIroda of
is prop-hu:központok of
is prop-hu:külsőHivatkozás of
is prop-hu:lakhely of
is prop-hu:lakhelye of
is prop-hu:lakóhely of
is prop-hu:legnagyobbVáros of
is prop-hu:loaction of
is prop-hu:loc of
is prop-hu:location of
is prop-hu:magyarKiadás of
is prop-hu:magyarKiadó of
is prop-hu:megszűnésOka of
is prop-hu:megye of
is prop-hu:megyeszékhely of
is prop-hu:megyék of
is prop-hu:munkái of
is prop-hu:másIntézmény of
is prop-hu:még of
is prop-hu:működésHelye of
is prop-hu:működésiRégió of
is prop-hu:nyomda of
is prop-hu:nyughelye of
is prop-hu:névadó of
is prop-hu:ország of
is prop-hu:premierHelye of
is prop-hu:rendezőVáros of
is prop-hu:stadion of
is prop-hu:stadium of
is prop-hu:származás of
is prop-hu:székhely of
is prop-hu:székház of
is prop-hu:születésHelye of
is prop-hu:születésiDátum of
is prop-hu:születésiHely of
is prop-hu:születésiIdő of
is prop-hu:születésiOrszág of
is prop-hu:születésiVáros of
is prop-hu:születésiváros of
is prop-hu:tartományok of
is prop-hu:település of
is prop-hu:települések of
is prop-hu:terület of
is prop-hu:vonalKezdete of
is prop-hu:választókerület of
is prop-hu:város of
is prop-hu:városok of
is prop-hu:végállomás of
is prop-hu:vételiTerület of
is prop-hu:állam of
is prop-hu:állampolgárság of
is prop-hu:átépíttető of
is prop-hu:észak of
is prop-hu:északkelet of
is prop-hu:északnyugat of
is foaf:primaryTopic of